The Sims 2: Legacy Collection teszt

Platform: PC

Élénken él az emlékeimben, hogy 2002 őszén vásároltuk meg az első számítógépet. Használt volt, s sok probléma lett vele később, de az időtöltési funkcióját betöltötte amiért megvettük. Még akkor is, amikor már használtként is már eljárt felette az idő. Igazi játékos soha nem voltam, s nagyon kevés játék fogott meg igazán. Mai napig emlékszem, amikor szembe jött a The Sims játéksorozat, amelyben sok játékidőm volt, de igazából a The Sims 2: Castaway Stories és a The Sims 4 mellett nem született a játékokról bejegyzés.
Még általános iskolás voltam, amikor egyik osztálytársam jóvoltából megismerkedhettem a sorozat első részével. Lefoglalt hosszú órákig, s imádtam szinte minden percét. Sokszor kibeszéltük az osztálytársakkal, hogy ki hogyan halad a játékban. Rengeteg időt öltem bele, s nem sokkal később megérkezett az internet is, s nem volt megállás. A második rész hatalmas lépés volt előre grafikában, s játékmenetben egyaránt. Mai napig emlékszem, hogy mekkora dolognak számított az, hogy az első résszel ellentétben itt már egész életciklust tudunk létrehozni hatalmas családfákkal. Akkoriban is hardver probléma volt, így nehezen tudtam magaménak tenni. A folytatás már nem annyira nyűgözött le a hardveres és szoftveres problémáival, s a fent említett utolsó rész pedig maga volt a csalódás. Nemrégiben megint előkerült témaként a széria a kollégák között, s hazaérve rátaláltam a második rész Legacy Collection digitális kiadványára, amely akciósan 4 858 Ft volt. Így hát ismét belevágtam a simek világába.


Azzal minden bizonnyal mindenki egyetért, hogy a The Sims sorozat bevétele elsősorban az extra tartalmaknak volt köszönhető. Az első epizód esetében pedig a kiadó egyértelműen látta, hogy hatalmas profit van abban, ha bizonyos időközönként érkezik egy nagyobb hangvételű DLC. Az más kérdés, hogy ez hatalmas összeg lehetett, ha a megjelenés napján történt a vásárlás. Mindenesetre tény, hogy a sorozat rákfenéje is ez volt, hiszen egy újabb kiegészítő mindig színesítette a játékot, s frusztrációt adott az adott játékosnak, ha nem rendelkezett vele. Persze a kiegészítők, ha nem is voltak magukban vonzóak akkor a bennük lévő tárgyak voltak azok. A The Sims 2: Legacy Collection viszont az összes DLC-t tartalmazza kivéve a fent említett Castaway Stories-t, ami egy külön történetszál volt annak idején a franchise keretén belül.

Véleményem szerint a játék grafikailag bőven elfogadható még a ma is, hiszen rengeteg tartalom van benne. A történeti mód is nagyon érdekes, de az igazság az, hogy ahogyan annak idején úgy most is azonnal önálló telket vásároltam a játékon belül, s elkezdtem a saját családomat megalkotni. Szintén nagy előrelépés volt akkor, hogy elég nagy mozgásterünk volt a simek megjelenése felett, így elég egyedi, olykor bizarr teremtmények kerülhettek ki a kezeink közül. A generációk bevezetése pedig egy plusz pont volt már annak idején is, hiszen a simeknél megjelent az életkor, s bizony senki nem élt örökké. A játék rendelkezik történeti móddal is, melyben becsatlakozva egy ellentétben álló családba csöppenhetünk bele, ahol hasonlóan reagálhatunk, mint az egyedi telken annyi különbséggel, hogy másfajta vágyakkal rendelkezünk.

Az évek alatt nagyon sokat változtam, s meglepetésem volt mindig az, hogy mennyi mindent szerettem annak idején, amely ma már nem tud számomra kikapcsolódást biztosítani. A játékok világában is jó pár olyan cím van, amely érdekelt annak idején, s ma már nem nagyon kötnek le. Sőt! Ha ma jelenne meg valószínűleg nem is ülnék le elé. Ebből fakadóan mindenképp kíváncsi voltam, hogy ha elindítom a játékot, akkor mennyi játékidő lesz végül benne. Meglepetés volt számomra, hogy ismét azonnal beszippantott, s egy délutánt töltöttem azzal, hogy megalkossam a számomra leginkább játszható családot. Az már csak egy ráadás volt, hogy az összes kiegészítőt tartalmazta a kiadvány, így aztán kedvemre formálhattam a telket és családomat együtt. A simek kaptak szabad lehetőséget is ahhoz, hogy mozogjanak és önállóan cselekedjenek, amely hatalmas előrelépés volt az első részhez képest, ahol ha arról volt szó a simek addig álltak egy helyben, ameddig nem csináltunk velük valamit. Ebből fakadóan akár éhen is halhattak, ha nem figyeltünk rájuk. Itt szerencsére ez nem fordulhat elő, hiszen amennyiben éhesek étkeznek, ha pedig azt érzik, hogy büdösek, akkor elmennek zuhanyozni. Természetesen ezzel még nem leszünk előrébb, hiszen amennyiben tökéletesek lennének, akkor csak annyi lenne a dolgunk, hogy elindítjuk a játékot és nézzük, ahogyan a simek élik az életüket.

Önmagában véve nagyon sok alap cselekvést ismernek, s eldönthetjük azt, hogy teljesen az irányítás alá vonjuk őket vagy pedig fogjuk, és engedjük, hogy a szabad akarat döntsön helyettünk. A kapcsolatokat és a vágyak kielégítését ez nem fogja önmagában megvalósítani. Ha azt akarjuk, hogy boldogok legyenek vagy minél boldogabbak, akkor oda kell figyelnünk, hogy mi is vágyaik. Az információkat a vágyakról, s aktuális állapotukról a bal alsó sarokban található menüben találunk. Ott pedig nyomon követhetjük azt, hogy ki hogyan viszonyul a másikhoz. Az önálló akarat persze nem teljes, hiszen ha éhesen akkor étkeznek, de nem takarítják el maguk után a szemetet. A mosdóhasználat is hasonló, hiszen használják őket, de nem takarítják ki őket. Amennyiben erre nem figyelünk oda akkor hatalmas kosz lehet a lakásban, amelyben élünk. Jómagam azonnal egy házaspárral indítottam, ahol az első dolgom volt, hogy új családtag érkezzen. Az elődjéhez képest itt hatalmas előrelépés volt, hogy a simek öregednek, s meghalnak, s ennek köszönhetően pedig hatalmas életciklust tudunk a magunkénak tudni.

Magunk dönthetjük el, hogy hogyan is vágunk neki a játéknak. Választhatjuk azt, hogy önállóan megyünk neki, s a szomszédságunkban élők közül választjuk ki életünk szerelmét, de ehhez nyilván nagyon sok mindent kell tennünk, hogy komoly kapcsolat alakuljon ki. Elég széles az, hogy kivel milyen kapcsolatot tudunk kialakítani, s ebből fakadóan pedig könnyen megcsalhatunk bárkit vagy olyan személyiséggé nőhetünk ki, akinek a közelében nagyon sokan szeretnek lenni. Persze azt is választhatjuk, hogy zárva tartjuk a lakásunk ajtaját, s teljes mértékben elzárkózhatunk a külvilágtól. Már az alapjáték is nagyon sok lehetőséget hordozott, hiszen semmi sem történik ugyanúgy. Mindig más és máshogyan zajlanak az események. Mivel a játéknak nincsen vége, így rengeteg órát ölhetünk bele, hogy elég terjedelmes családfát hozzunk létre. Az más kérdés, hogy mennyire tudunk majd odafigyelni erre. Természetesen megannyi lehetőség van a szórakoztatásunkra, s akár morbid megvalósítás felé is elmehetünk. Többek között megnézhetjük mi történik, ha mondjuk a medencéből egyik pillanatról a másik kivesszük a létrát vagy bezárjuk a simet egy szobába, ahol majd a sírhelye lesz. Nem kell a munkahellyel sem problémázni, hiszen ha arról van szó,

A fent említett összeget azért nem tartottam rossznak, mert a játék az összes kiegészítőt tartalmazza. Az University lehetőséget biztosít arra, hogy nem csak iskolába és középiskolába járhassunk, hanem egyetemre is eljuthassunk, melynek köszönhetően nagyobb bevétellel járó munkát is tudunk magunknak szerezni vagy a munkahelyünkön nagyon gyorsan tudunk előrelépni. A Nightlife kiegészítővel megtudhatjuk milyen az éjszakai élet, s többek között akár éjszakai bulit is rendezhetünk, melyre akár idegeneket is meghívhatunk. Az Open For Business lehetőséget biztosít számunkra, hogy amennyiben megfelelő kapacitásunk és energiánk van akkor vállalkozást indítsunk, s ezzel elkerülhetjük, hogy alkalmazotti státuszunk legyen. Itt azért óvatosnak kell lenni, hiszen nagyon könnyen csődbe mehetünk. Már annak idején is a két legkomolyabb kiegészítő a Pets  és a Seasons  volt. Előbbinél végre háziállatokkal is rendelkezhetünk, akiket akár családtagként is szerethetünk. Az irányításuk problémás, ámbár ők is rendelkeznek életciklussal. Utóbbi esetén pedig végre megérkeznek az évszakok. Megtudhatjuk milyen télen hógolyózni vagy nyáron a forróságban megmártózni a medencében. Az átmeneti évszakokban, mint a tavasz láthatjuk zöldbe borulni a telkünket, s ősszel pedig megfigyelhetjük ahogyan fák hullajtják a levelüket.
A Bon Voyage segítségével elmehetünk nyaralni, de a Freetime további lehetőséget biztosít a kikapcsolódásra. Az Apartman Life  pedig lehetőséget ad számunkra, hogy ne saját telkünkön éljünk, hanem bent a városközpontban. Ezekhez társulnak különböző kiegészítők, mellyel még színesebbé tehetjük az otthonunkat. Akinek nem lételeme, hogy a bútorozott lakás, és mellé társuló bútorok annak minden bizonnyal nem mozgatják meg a fantáziáját ezek eléggé.

A játék lassan húsz éves. Meglepetésemre nekem nem okozott gondot a látványa, mert mindent bekapcsolva azt gondolom nagyon szépen néz ki még mai szemmel is. Nyilván akadnak olyan textúrák, amelyek rondának mondhatóak, de a többségük még így is elvarázsolnak, ha mondjuk kellően odafigyelünk rájuk. Az évszakoknak köszönhetően pedig tényleg elég érdekesnek mondható, ahogy elkezd hullani a hó, s kint hógolyóznak. Ami viszont a legfontosabb, hogy a játék teljesen stabil, s Windows 11 operációs rendszeren egyszer nem tapasztaltam fagyást, vagy bármiféle problémát, amelynek köszönhetően bosszankodnom kellett volna. Megfelelő beállítások és felbontás mellett pedig tényleg nagyszerű szórakozást biztosított.

A véleményem az, hogy a fent megnevezett ár nem volt sok ezért a játékért, ha megnézem, hogy minden kiegészítőt megkaptam. Az elején nyilván sok időt töltöttem vele, mert lekötött, későbbiekben már azért volt némi unalom. Nyilván a magánélet és a munka mellett nem megoldható a folyamatos játék, de azt gondolom a későbbiekben minden bizonnyal fogok még vele játszani. Ajánlom mindenkinek, mert ennyi pénzért ez remek kiadvány.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük