Egyre erősebbek a mobilok hardver szempontjából, s rengeteg játék készül el rá. Korábban a Tomb Raider és a Tomb Raider II is napvilágot látott, ámbár már nem érhető el, s nem is telepíthető azok számára, akik megvásárolták. Jómagam nem nagyon követtem nyomon a franchise-t, s sok információ csak véletlenül jutott el hozzám. Így teljesen meglepett, hogy a 2013-as reboot napvilágot látott mobilokon is. Ára jelenleg 4999 ft, ami véleményem szerint baráti. Megvásároltam, s a tesztkörökön túl vagyok, de sajnos megfázásnak köszönhetően most nincs sem időm, sem kedvem foglalkozni vele. Egyelőre vegyesek az érzéseim.
Kategória: Mobiltelefon
Üdv Samsung Watch8!
Tavalyi év mindenképpen tartalmas volt számomra. Főleg annak fényében, hogy mennyi mindenre tettem szert valamilyen módon. Az egyik legjelentősebb az volt, hogy elég komoly ajánlattal lepett meg a szolgáltatóm, ha két hónappal a hűségidőm előtt készüléket vásárolok, s hosszabbítok a hűségidőmön. Így lettem a tulajdonosa egy Samsung S25 Ultrának. Mivel mindig vigyázok a készülékemre, így elődje elég komoly összeggel kelt el használt készülékként.
Az okosórák sosem vonzottak, ellenben a telefonjaimra mindig vigyáztam. Mindig érdekelt, hogy ténylegesen mennyi érték az, amit mondjuk sétára jellemző vagy egyéb mozgásra, amely mondjuk a munkának köszönhetően van, amikor a telefonom nincs nálam. Ezért pár éve kezdtem el az okosóra használatot. Természetesen kizárólag olcsó kategóriában, hiszen úgy voltam vele, ha törnie kell valaminek, akkor inkább egy tízezres óra törjön, mint egy százezres készülék. Arra pedig szükségem van, hogy tudjam mennyi az idő. Az új telefon vásárláskor volt egy promóció, így végül kis zökkenővel, de pár napja kaptam egy Samsung Watch8 okosórát!
Az óra véleményem szerint elég nagy, viszont elég korrekt a működése. Először eladást terveztem, de promóciós termékként semmiféle papírt nem kaptam hozzá, hogy az én tulajdonom, valamint garancia sem jár rá, így az eladástól elálltam. Szépen belaktam, s még védőtokot is kapott rá. Véleményem szerint korrekt termék, bár rengeteg olyan funkciója van, amit nem használok vagy csak ritkán. Tény, hogy százezres értékben órát nem vettem volna, s nem is fogok vásárolni soha. Azt gondolom szerencsés voltam a tavalyi ajánlattal a szolgáltatótól. Bízom benne, hogy az idei év is hasonló szerencsékben fog telni.
Karácsonyi ajándék
Az emberiség jelentős részének részévé vált a mobiltelefon az életének. Hasonlóan vagyok én is, habár azért én visszafogottan használom, s legtöbbször a zenehallgatás és a fotózás az, amire használom. Véleményem szerint készülékvásárlásnál fontos a tájékozódás és sajnos, ha valamennyire is értékállónak mondható telefont akarunk vásárolni, akkor sajnos manapság már felsőkategóriában kell nézelődni. Ámbár tény, hogy én sokkalom az árat egy telefonért, s még százezres értékhatárt sem lennék hajlandó fizetni érte.
Hat évvel ezelőtt azonban változott a helyzet. Alaptalan félelmemet elengedve előfizetéses lettem, s ekkor már komolyabb készülék vásárlására nyílt lehetőségem. Azt gondolom hűségidő vállalásával teljesen korrekt dolog, hogy részletfizetésre kihozhatóak készülékek kamatmentesen. Így megvásároltam az első középkategóriás telefonomat, mely a Huawei P30 volt. Elgondolkodtató volt számomra, hogy káros szenvedélyektől mentesen élek, s a dohány és alkohol árakat megnézve alacsony havi kiadásom keletkezik a telefonból, ami ráadásul később eladható, ha az ember vigyáz rá. Így végül a felső kategóriába léptem egy Huawei P40 Pro-val, melyet váltott egy Huawei P50 Pro. Sajnos a gyártót elég szépen kivéreztették, így tavaly a hűségidő lejártához közel a szolgálató elég jelentő készülékkedvezménnyel jutalmazott meg a hűségidő hosszabbításáért, így tulajdonosa lettem egy Samsung S23 Ultrának.
A hűségidő lejártához közel és a havi törlesztők végeztével tegnap azzal indultam neki a napnak, hogy pihenek egy nagyot. Nem is gondoltam, hogy estére egy új telefon tulajdonosa leszek. Ugyanis a szolgáltatóm késő délután küldött egy sms-t, melyben ismét egy jelentős készülékkedvezménnyel hívta fel a figyelmem, hogy hűségidőm lejár. Így a weboldalon történt változtatás után már kaptam is a választ, hogy a készülék átvehető a közelemben lévő plázában található üzletükben.
Természetesen ismét azt gondolom, hogy jó döntést hoztam, habár nem kis időbe került még mindent leszedtem, amire nem volt szükségem. Szépen „belaktam”, s első fotós dolgom volt a korábbi telefonom lefotózása, s eladásra való meghirdetése. Mivel vigyázok a készülékeimre, így szinte új állapotú, s ennek köszönhetően négy órát volt csak aktív a hirdetés. Ebből a szempontból pedig valódi karácsonyi ajándék volt egy új készülék, s a korábbi készülék eladásából származó szép összegű bevétel. A telefon pedig az én használatomban elég gyors, s minden igényemet kielégíti.
Honor Band 9 – Az új óra
Hónap elején publikáltam azt a bejegyzést, hogy sajnos kénytelen voltam a korábbi – több éves – laptopomtól megválni. Természetesen, ha valamire költeni kell, akkor mindig jön újabb váratlan kiadás. A mai napon egy Honor Band 9 okosóra tulajdonosa lettem. Kényszerből történt a vásárlás, ugyanis elődje szíja elszakadt, s mivel nem lehetett vásárolni hozzá újat így kénytelen voltam lecserélni. Kicsit keserű szájízem volt, mert sajnos ahány márka, annyi applikáció, s ha az ember használja, akkor márka váltás után korábbi statisztikái a kukában landolnak.
A telefonjaimra mindig vigyáztam, s munka közben ritkán volt olyan, hogy a zsebemben volt. A tavaly vásárolt S23 Ultra esetében fel sem merülne, hogy nálam legyen. Az okosóra is kizárólag arra szolgál, hogy tudjam mennyi az idő. Jó megoldás, ha sűrűn, akár negyed óránként kell ellenőrizni az időt. Mivel a munkám egy része fizikai aktivitást kíván továbbá nem vagyok lassú ezen a téren sem, így többször belefutottam, hogy odaütöttem valamihez az előző órát vagy beleakadt valamibe és kikapcsolódott. Hiába gumiszíj, sajnos megadta magát idővel. Ezért is gondolkoztam el milyen legyen, de inkább alsó ár sávban gondolkodtam. Ha sérül valami, akkor inkább az óra legyen. Bízom benne, hogy nem pár hónapig lesz a társam, s a szíj itt is bírni fogja a kiképzést.
Leszel-e társam S23 Ultra
Lassan lejárt az előfizetésem, így aztán új készülékvásárláson törtem a fejem. Sajnálatos módon a mobiltelefon piaca elég érdekesen fejlődik, s szinte két gyártó van középpontban. Amennyiben pedig olyan készüléket akarunk választani, amely hosszú távon ki fog szolgálni minket, s nincsenek benne olyan dolgok, melyek hátráltatnának minket, s esetleg értékesíteni is tudjuk őket évek múltjával, akkor már csak a felső kategóriában lehet nézelődni. Mivel előszeretettel szeretek fotózni, ezért nekem fontos volt az, hogy minél jobb minőségű képeket tudjak készíteni, s mivel az utód betoppant a piacra, így az előfizetés lejártakor elég erős árcsökkenéssel szerezhettem meg.
Egyelőre egyetlen negatívumot tudok felhozni, mely nem más, mint a gyártók egészségapplikációja, amely nem kompatibilis egymással, így hiába van sok adat a korábbi telefonomban, azt sajnos nem tudom importálni, s nem is telepíthető az új telefonra. Ebből a szempontból kár érte, de ki vagyok békülve vele.
Huawei P50 Pro – Az utolsó mohikán?
Az a típus vagyok, aki megőrzi és odafigyel a dolgaira. Így semmilyen olyan tárgyal vagy műszaki termékkel nem rendelkezem, amellyel probléma lett volna bármilyen szempontból miután cserére került a sor. Az előfizetésem lejárt, így egybekötve újabb újításon esett át. A korábbi modellt megtartva végül egy Huawei P50 Pro tulajdonosa lettem, mely elvileg fénykép szempontjából megugorja majd az elődjét. Egyelőre megvagyok vele elégedve, s az elmúlt időszak Google mentességét sem éltem meg hátrányként, hanem inkább előnyként.
Huawei P40 Pro – A felsőszint
Egy évvel ezelőtt írtam egy bejegyzést arról, hogy nem terveztem készülékvásárlást, de mégis egy új mobiltelefonnak a tulajdonosa lettem. Ez nem volt más, mint a Huawei P30, mely az első középkategóriás telefonom volt. Elsősorban azért, mert korábban nem rendelkeztem előfizetéssel, s miután erre váltottam lehetőségem lett kamatmentes részletre készüléket kihozni. Mivel vigyázok rá, s egyetlen egy készülékem sem tört el, s amikor eladásra került teljesen új állapotú volt, karcmentes ezért úgy döntöttem elég érett vagyok arra, hogy belépjek a középkategóriába.
Mivel két előfizetésem volt két külön lejárattal, így szóba került, hogy születésnap alkalmából meglepem édesanyámat egy fent említett készülékkel. Mivel már megjelent az utód ebből fakadóan nehéz döntést kellett hoznom. Végül megvásároltam az első felsőkategóriás telefonomat a P40 Pro-t, mely a szankcióknak köszönhetően már Google keretrendszer nélkül érkezett. Emiatt olcsóbb is volt továbbá engem annyira nem is zavart, mert elegem volt abból, hogy a telefonom tele van törölhetetlen alkalmazásokkal, amelyek elvileg rendszerhez tartoznak. Egyelőre ismerkedem a telefonnal, de egyelőre nem bántam meg a vételt.
Azok az új készülékek
Majdnem egészen pontosan egy éve volt egy olyan bejegyzésem, hogy középiskolás korom óta milyen mobiltelefon készülékeim voltak. Akadtak olyanok, amelyek kibírtak pár évet, de volt olyan is, amely csak fél, esetleg egy évet volt a tulajdonomban. Egészen sokáig a feltöltőkártyások csapatát erősítettem, ennek okán aztán az aktuális készüléket mindig az épp akkori árfolyamon, s teljes összegben kellett kifizetni. Mivel már tavaly eldöntöttem, hogy élek a lehetőséggel, s felköltözök a fővárosba úgy döntöttem, hogy az akkor kinézett Huawei Mate 20 Lite nem fog beleférni a keretbe, ha a kikalkulált összeggel szeretnék felköltözni. Így aztán fogtam magam, és szépen átváltottam előfizetésesre, mert úgy éreztem elég nagy vagyok már ahhoz, hogy kontroll alatt tudjam tartani a hívásokat. Főleg úgy, hogy rengeteg ingyenes alkalmazás van, amelyben opció a hívás.
Múlt héten gondolkoztam, hogy mivel nagy zenerajongó vagyok, így kellene egy új fülhallgató, így végül úgy döntöttem, hogy míg mások alkoholra, és cigire költenek, addig én beruházok egy komolyabb fülhallgatóra, s magam mögött hagyom a termékhűségemet, mely a Sony fülhallgatói felé mutattam. Így lett egy SoundMagic fülhallgatóm, amely szépen kihozta az aktuális készülékem egyetlen egy hátrányát: maximális hangerőt kevésnek éreztem az előző telefonomhoz képest. Készülékváltást nem terveztem, azonban ma egy Huawei P30 tulajdonosa lettem:
A történet úgy kezdődött, hogy idehaza ház vásárlás miatt egyelőre meghiúsult az a terv, mely szerint hazalátogatva elkísérve édesanyámat egy új készüléket választok neki, amely minden szempontból megfelelő lenne neki. Lecserélve ezzel korábbi készülékét. Azonban hirtelen ötlettől vezérelve úgy döntöttem, hogy megyek egy kört, hogy megoldható-e lenne, ha én kötök egy újabb előfizetést, és így tulajdonképpen megoldódna a telefonvásárlási probléma.
Nagy hezitálás után végül az a döntés született, hogy semmi értelme nem lenne egy ugyanolyan készülék megvásárlásának, mint amivel rendelkeztem, melynek két éves részletfizetésből letelt már egy. Mivel karcmentes, és hibátlan állapotban volt, így végül az a döntést hoztam, hogy továbbadom. Így, ha esetleg megsérülne, akkor ott van a tudat, hogy nem új készülék volt, és egy év múlva egyébként is csak a hívás és az internet csomagdíja maradt volna fent.
Bevallom elsőre kicsit csalódottnak éreztem magam, de aztán működésközben magára talált a telefon. Örültem annak, hogy egy picivel kisebb, de mégis erősebb, így pont kézre áll, valamint hangzásilag jobban is teljesít, mint az előző. Annak mindenképpen örülök, hogy 128 gigányi tárhellyel rendelkezem, így végül a második előfizetéshez tartozó sim kártya is a készülékbe került, s még telepakolhatom zenékkel a telefont. Mindezek mellett az ujjlenyomat olvasó a készülék elején kapott helyett az érintőképernyő alján, így aztán több hely maradt hátul. Azonnal vad fényképezésekbe kezdtem, s örültem az eredményeknek.
A fenti képek eredetileg 40 Megapixel nagyságban készültek, így nagyon rá lehet nagyítani minden részletre. De mivel sötétedés után készült, így már természetes, ha vannak benne hibák. Nyilván verőfényes napsütésben lehet a legjobb képeket készíteni, továbbá ha háttérképnek akarnék bármely fényképeket kirakni monitorom, vagy a laptopom maximális képernyőfelbontása is Full HD, azaz 1920×1080-as, s azon a hibák nem jönnének ki.
Természetesen lőttem képeket már hazafelé, este.
A fenti két kép már bőven sötétedés után készült, amikor még volt némi minimális fény. Ennek ellenére nagyon jó képeket csináltam, és annak külön örültem, hogy ugyan nincs este mód a fénykép applikációban, hanem már önmagától beállítja a megfelelő értékeket. Persze ahol nincs semmi fény, ott a vaku jöhet segítségül.
Nem érzem, hogy hülyeséget csináltam volna, továbbá bízom benne, hogy a készüléknek nem lesz semmi hibája, valamint nem is sérül meg. Az elmúlt tíz évben több érintőképernyős telefonom volt, és egy sem esett még ki a kezemből, vagy ütődött meg. Bízom benne, hogy ez így is marad.
Előrelépés!
A nyáron úgy hozta az időjárás, hogy nem tudtam használni az asztali számítógépemet, így az abban a hónap megvásárolt laptop került az asztalra, még kint csapkodott a villám. Akkor ugrott be, hogy mióta a blog létezik, azóta folyamatosan teszem közzé, hogy pontosan mit is vásárlok, amelynek túlnyomó többsége műszaki termék, ezáltal is egyfajta vásárlási tanácsot adjak azoknak, akik vásárláson törnék a fejüket. Így született meg az a bejegyzés, amelyben felsoroltam, hogy milyen mobiltelefonjaim voltak. Mindezek mellett természetesen nem sokkal rá érkezett egy másik is, amelyben viszont azt taglaltam, hogy milyenre is szeretném cserélnem az akkor még jelenleginek számító készülékemet. Ugyebár sokat írtam a blog keretein belül az impulzus vásárlásaimról, amikor egy hirtelen ötlettől vezérelve úgy döntöttem, hogy valamit megvásárolok, vagy nem azt veszek meg, amit kinéztek. Ez annak fényében érdekes, hogy részemről szokás, hogy mindent igyekszek előre megtervezni, hogy véletlenül se hozzak rossz döntést, vagy fussak ki a pénzemből. Nos, azt kell mondjam, hogy az október nem ilyen lett, de kezdjük ugyebár az elején.
Tavalyhoz hasonlóan sajnos úgy hozta a sors, hogy ismételten nem sikerült szabadságra mennem nyáron. Idén az húzta keresztbe a számításom, hogy fixre be volt nálam tervezve a május végi szabadság, amelynek köszönhetően megcsappant a kiadható szabadnapok száma, így végül kénytelen voltam szembenézni azzal, hogy ha bevállalok egy nyári egy hetes szabadságot, akkor könnyen lehet, hogy 3-4 nappal gazdálkodhatok az év végéig. Ebből fakadóan bevállaltam ismét, hogy munkáról fog szólni az egész. Amely kicsit fárasztó volt, hiszen még kerékpárral is több, mint negyedóra a munkahelyem, és mivel izzasztó hőség volt, így nem volt felüdülés elmenni oda. A szeptemberi szabadságot abból a szempontból buktam, hogy itthon voltam kénytelen maradni, ráadásul meg is betegedtem arra a hétre. Később végül az október végére bekalkulált, és nemzeti ünneppel összerakott szabadságomra végül ismét lett egy betervezett utalás, amely ismét a fővárosba vezetett.
Az október végét vártam, mint egy messiást, hiszen a pihenőnapokat összerakva, valamint belerakva a munkaszüneti napot és a szabad hétvégét majdnem két hét jött ki végül, amelyet teljes egészében a fővárosban töltöttem, ámbár most elsősorban nem is a szórakozás volt a cél. Természetesen ismét ellátogattam az állatkertbe, ahol némileg plusz volt, hogy az eddig lezárt terület már nyitva volt.
Azért olyan hatalmas élmény már nem volt, hiszen még teljesen nem volt kész, valamint sikerült ismét összefutni ember módjára nem viselkedő emberekkel. Mindezek mellett természetesen többszöri látogatás célja a Margit-sziget volt, ahol előfordult, hogy egyedül voltam, de olyan is, hogy társaságom akadt, és vele sétáltunk. Ugyan fényképeket nem készítettem, de tény, hogy vizuális szempontból nagyon jó volt a sárgán hulló falevelek látványa. Persze még este visszamentem, hogy megnézzem a szökőkutat, amelyből sikerült végre elölről is elcsípnem a fényjátékot, amelyet tavaly nem.
Ami lényegében fontosabb dolog volt az az volt, hogy az ismerősömmel szóba került az itt lévő munkaerő piac, valamint a munkakörülmények, s ennek köszönhetően felajánlásra került, hogy fent képességeimnek és végzettségemnek megfelelően jobb munkalehetőségek várnának több pénzért. Első körben elutasítottam, hiszen nem a mindent egy lapra feltevő típus vagyok, valamint spórolt pénzem sem volt, így aztán megbeszélésre került, hogy amennyiben egyikünk helyzete sem változik magánélet, munka és lakhatás szempontjából, úgy márciusban visszatérünk a dologra, és akkor lefixáljuk ezeket. Addig pedig marad a spórolás, és több havi bér összegyűjtésre az áprilisi hónapra, amelyben elvileg dobbantanék innen.
A fenti dolgoknak köszönhetően történt az, hogy azon kezdtem el gondolkodni, hogy mekkora kiadás lenne a decemberben a telefonvásárlás, s mivel megnéztem a fővárosban használt adatmennyiséget végül úgy döntöttem, hogy sokkal jobban jönnék ki előfizetésesként, mint feltöltő kártyásként. Így végül a múlt héten átváltottam előfizetésesre és magamévá tettem a Huawei Mate 20 Lite-ot, ami fényképezés terén nem okozott csalódást.
Hatalmas nagy előrelépés főleg kamera terén, amely többféle fényképezési opciót ajánlj, amennyiben éjszaka akarunk képet lőni. Még az utolsó előtti éjszakai móddal vaku nélkül, addig az utolsó kép vakuval, hagyományos módon készült.
Két negatívum jutott róla eszembe. Az egyik sajnos a zenehallgatás téren kicsit halkabb hangzás, valamint a nagyság, ami nekem már kétkezes kezelést igényel. Ennek ellenére azt gondolom sokkal jobb vétel volt, és lett is, mint a korábban gondolt P20 Lite.
Decemberi generációváltás
Amióta a hétköznapok részévé vált a mobiltelefonok világa, úgy szinte havi szinten jelennek meg új készülékek, s fél évente érkeznek erősebbek, melyek úgymond státusz szimbólum egyesek számára. Régebben előfordult, hogy egy éven belül két készülékváltásom is volt, melynek egyik oka a „sufni” GSM boltokban való vásárlás és/vagy nem megfelelő tájékozódás volt. Azóta ezen a téren változtam, hiszen egyrészről nem csak nyomon követem az adott teszteket, hanem megváltam a márkahűségtől is. Így történt, hogy a Sony kivált az életemből, és érkezett helyette a Huawei, amelynek eddig két készülékét birtokoltam: P8 Lite, P9 Lite (2017). Mindkettővel megvoltam elégedve, mert semmi hiba nem volt velük.
A házon belüli készülékcsere jelen esetben garancialejárat miatt történt. Jelenlegi készülékem garanciája jövő év áprilisáig érvényes, így úgy döntöttem év közben, hogy decemberi fizetésemből új készüléket vásárolok, s a korábbit pedig eladom, s ezzel is pénzt spóroljak. Végül sok elolvasott teszt után győzött a Huawei Mate 20 Lite.
Én az a fajta vagyok, aki vigyáz a készülékeire. Egyet sem „sikerült” eddig még eltörnöm, vagy elrontanom, s bízom benne, hogy ez továbbiakban is jellemző tendencia lesz. A vásárlást decemberre időzítettem, karácsony előtt, hiszen ekkor nagyobb az esélye, hogy minél többért tudom továbbadni a jelenlegi készülékemet még négy hónapnyi garanciával.
Elolvastam sok tesztet, s ugyan a méretével van némi problémám, de úgy döntöttem, hogy bízom benne, hogy decemberre azért veszít az árából, és a korábbi készülék eladásával elég korrektre tudnom majd kihozni az árát. Mindezek mellett korrekt, és erős készüléknek tűnik, amely főleg kamerában és szoftverezettségben lehet erős, s a belső háttértárról már nem is beszélve. Mai napon leadtam a rendelésemet a tokra, hiszen eme készülék is üveg hátlappal rendelkezik, továbbá igencsak csúszós emiatt. Én pedig szeretek vigyázni a dolgaimra.
Jelenlegi ára 120 ezer környékén mozog, de bízom benne, hogy decemberre lemegy 100-ra, és a jelenlegi telefonomat el tudom adni olyan 30 környékén.