Kategória: Gondolatébresztő

Helyzetjelentés a virtuális térből

Kecskenyál

Minap azon gondolkodtam el, hogy mennyi minden történt az életemben. Emellett pedig akadtak olyan dolgok, amelyek változatlanok maradtak. Ilyen például a blog is, melynek helyzetjelentés kategóriája az egyik legtöbb bejegyzést tartalmazza. 17 év sok idő volt, s a virtuális naplóm volt az egyik stabil pont, hiszen hobbinak és kikapcsolódásnak tökéletesen jó volt. Természetesen azóta visszafogottabban írok, hiszen sok minden van, amit nem szeretnék már leírni. Szerencsére viszonylag stabil háttért hoztam össze magamnak, s ismét a fővárosba kerültem. Ám jelenleg munkahelyváltást szeretnék megvalósítani, hiszen a szabadidőm eléggé megcsappant, s emellett a stressz is jelentősen megnőtt. Amikor a PC-m tönkrement elköszöntem a játékok világától, mert úgy éreztem kevés azoknak a játékoknak a száma, amiért érdemes lenne sok pénzt belefektetni egy újabb gépbe. A búcsúzás nem volt végleges, mert a tavaly újonnan vásárolt laptop korábbi játékok futtatására alkalmas volt, így hamar feltámadt bennem az érzés, hogy szeretnék visszatérni a játékok világába. Végül egy hónapja megvásároltam az első gamer laptopom.

A munka és a szabadidő egyensúlya eléggé felborult, s időközben igyekeztem állásinterjúkat is összehozni magamnak. Amikor nyugalmi állapotba kerültem akkor szerencsére volt időm játszani. Egyelőre azt érzem, hogy a játékok tudják legjobban elvonni a figyelmem, hiszen elég nagy koncentrációt igényel. Több játékot is kipróbáltam, s nem bántam meg, hogy a Lenovo LOQ laptopra esett a választásom. A legtöbb időt a The Last Of Us első része nyerte meg, melyet végig is sikerült vinnem. Ahogyan a végére értem természetesen azonnal nekiestem a második részének, amellyel nem volt lehetőségem még játszani. Emellett egy akció keretében sikerült a Cities Skylines-t is megvásárolnom, így ebbe is rengeteg órát beleraktam. Tartózkodtam a folytatástól, s annak nem túl jó optimalizálatlanságáról szóló visszajelzések miatt, de a mai nap a Cities Skylines II-nek is nekileselkedtem. Az eredeti játékok vásárlását korlátozottan kezeltem mindig, hiszen elég komoly összegekbe került a legtöbb cím. Most azonban sikerült több akciós oldalra is ráakadnom, így a könyvtáram a The Last Of Us két epizódjával bővül, s ehhez csatlakozott a Cities Skylines két epizódja is. A Crysis remastered trilógiát pedig iszonyatosan alacsony áron sikerült megszerezni. Bízom benne, hogy meglesz a kedv és a kitartás is, hogy ezekbe ne csak belelesni tudjak, hanem ténylegesen végigjátszani is.
A laptop egyébiránt megfelelő, s elég erős véleményem szerint. Nyilván az optimalizálatlan címekkel nem lehet mit kezdeni. Egyelőre még nem futottam bele olyanba, ami megtudta volna akasztani.

2026: A kormányváltás

Kecskenyál

A politikát, mint témakört mindig is kerültem. Annak ellenére, hogy erős véleményem volt róla. Az egyik álláspontom, hogy egy olyan dologgal állunk szemben, amiben a világ legmocskosabb dolgait lehet megtalálni emberi szemmel. A benne lévők többnyire nem az embereket akarják szolgálni, hanem hatalmat szeretnének kapni. S ennek köszönhetően pedig rengeteg információ áll számunkra rendelkezésre akár belföld akár külföldről legyen szó, hogy egyesek milyen cselekedeteket hajtottak végre ahhoz, hogy hatalomhoz jussanak vagy azt megőrizzék.
A magyar politika mindig is érdekes volt számomra, mert ugyan volt véleményem, de igazából egyetlen egy politikai párthoz sem volt kötődésem, s igazából egyiket sem támogattam. Ellenben mindig elborzasztott az, amit a politikusok műveltek. Mondom ezt úgy, hogy komolyabban én magam nem merültem el benne, s a vasárnapi volt a második alkalom, amikor elmentem szavazni. Én az objektív gondolkodást szeretem, s a politikára ez sajnos nem jellemző. Borzasztónak tartom egyébként azt, hogy mennyire tudja egy ember személyiségét, viselkedését befolyásolni az, hogy milyen politikai párttal szimpatizál. Ahogyan említettem jómagam egyik pártnak sem vagyok a híve, s komolyabban nem is érdekel. Azonban mindenképpen botrányosnak tartom, ami ebben az országban történt politika és politikai élet címszó alatt. Hétköznapi személynek tartom magam politikai párttól függetlenül, s a vasárnapi szavazás rám is nagy hatással voltak.

De miért is?

Tovább… →

Airfryer: Áldás vagy átok?

Kecskenyál

Nem vagyok otthonülő típus, s sokat is dolgozok, s ennek köszönhetően a főzés és sütés nem része az életemnek. Az évre tervezett kiadásokat nézve azonban elgondolkoztam azon, hogy anyagi megfontolásból is sokkal jobb döntés lenne, ha bevezetném az életembe még akkor is, ha minimum heti fél napomat elvenné. Gondolkoztam azon, hogy kellene, de végül múlt hónapban megvásároltam az első Airfryer készülékem.

Nem szerettem volna olcsó készüléket venni, de drágát sem, ezért középársávban vadásztam a megfelelő gépre. Végül egy Xiaomi készüléket vásároltam, amelyet azonnal megszerettem. A gépvásárlásból eredő kiadáshoz még hozzá tevődött némi kötelező vásárlás is, így a hónapomat arra fordítottam, hogy a készülék árát kispóroljam. Emellett pedig arra is törekedtem, hogy megnézzem mennyire is költséghatékony egy ilyen készülék.
Egy hónappal a vásárlás után azonban kijelenthetem, hogy remek döntést hoztam, habár tény a szűkös időhiány miatt nem volt komolyabb időm használni, de jelenleg anyagilag és minőségileg is megérte a vásárlás. Bízom benne, hogy nem fog tönkremenni, vagy bármi műszaki problémája lenne, hiszen az igencsak elszállt árak miatt elég jól lehet vele pénzt spórolni.

Tervek 2026-ra

Kecskenyál

Mielőtt még a fővárosba költöztem volna elég korlátozottak voltak a lehetőségeim a gyermekkori városomban, ha a szórakozást vettem alapul. A pénzt nem szórtam, így az egyik fő szórakozásom végül a vizuális világban találtam meg, melynek egyik alappillére a játékok voltak. Több PC fejlesztésén túl voltam, s még konzollal is rendelkeztem végül, de egy viharkár és a fővárosba való költözés a játékos korszakomra pontot tett. Majd nem is akartam pénzt ölni ebbe nagyjából három évvel ezelőtt.
Jómagam örültem, hogy beköszöntött a valódi tél, de a hideg arra késztetett, hogy a szabadidőm jelentős részét ismét itthon töltsem. A filmek és sorozatok, valamint a zene pedig nem tudott egész napra lekötni. A tavaly vásárolt laptopban viszont van annyi erő, hogy korábbi játékkal lehessen játszani meglepően jó minőségben. A játékok iránti láz ismét fellángolt bennem, hiszen amikor megvan a kedv akár egész napra leköt. Gondolkoztam milyen megoldás legyen. Végül sok oldalt megnézve, több számítástechnikai oldal hardveres részét átnézve és annak árait megnézve végül úgy döntöttem, hogy a cél egy gamer laptop beszerzése lesz végül.

Árban és tudásban mindenképpen a legjobban így jöhetek ki, s emellett szól az az érv is, hogy hordozható, tehát bármikor elutazhatok vagy hazamehetek hosszabb időre, mert akkor is tudok játszani, ha épp nem vagyok otthon, s ezáltal megőrizve a mobilitásomat.
A célom a decemberi időszak, s kizárólagos vásárlás csak abban az esetben van kilátásban, ha problémamentesen viszem végig az évet. Azaz az emelt fizetés után semmiféle váratlan és nagyobb összegű kiadásom nem keletkezik, s a nyáron esedékes nagyobb hangvételű fogászati kezelés is a megbeszélt árkeret között zajlik le. Decemberi hónap pedig az akciózások miatt éri meg, hiszen nagyon sok számítástechnikai eszköz hatalmas leértékeléseket kapnak készletkisöprésnek köszönhetően.

Repülő patkányok

Kecskenyál

A fenti kép a Széll Kálmán téren készült pár napja. A galambok jelenléte egész országos probléma. Amit tudni illik róluk, hogy elég gyors a költési idejük, s mindezek mellett elég komoly higiéniai problémát okoznak mindenütt amellett, hogy betegségeket terjesztenek. Állatbarátként ennek ellenére nincs komoly problémám velük, hiszen ha mélyebben belegondolunk akkor mi emberek foglaltuk el az ő élőhelyüket, s mi tenyésztettük őket annak idején.
De valljuk be bámulatos az, ahogyan hozzászoktak az emberekhez, s azok által kialakított élőhelyéhez. A fenti kép mindenképpen elgondolkodtató, hogy mennyire hozzászoktak az emberekhez, s közben pedig milyen állapotban is vannak a nem megfelelő táplálék miatt.

Vezetékkel vagy nélküle?

Kecskenyál

Sokaknál kérdéses, hogy milyen fülhallgatót használjanak. Nagy zenerajongóként minél minőségibb, de sajnos hiába érzem úgy, hogy komolyabb árfekvésű terméket tudnék vásárolni részemről túl sérülékeny, s aprók ezek. Ennek ellenére egy ideig a vezetékes fülhallgatókkal elvoltam, s sokáig egy SoundMagic E10 volt a társam. Idővel egy mikrofonosra cseréltem, mert kialakult nálam az a fajta kommunikáció, hogy amikor valakivel nem tudtam személyesen beszélni, akkor messengeren hívást indítottam. Aztán egy árzuhanásnak köszönhetően első vezetéknélküli fülhallgatómnál ráébredtem, hogy sokkal könnyebb és kényelmesebb, mint a vezetékes változat. Ismét beruháztam egyre, amely nem volt más, mint a Redmi Buds 6.

Egyelőre elégedett vagyok vele, de azért érzékelhető, hogy erősen a középkategória alsó határát súrolja. Természetesen a fent említett fülhallgató megmaradt tartaléknak.

Honor Band 9 – Az új óra

Kecskenyál

Hónap elején publikáltam azt a bejegyzést, hogy sajnos kénytelen voltam a korábbi  – több éves – laptopomtól megválni. Természetesen, ha valamire költeni kell, akkor mindig jön újabb váratlan kiadás. A mai napon egy Honor Band 9 okosóra tulajdonosa lettem. Kényszerből történt a vásárlás, ugyanis elődje szíja elszakadt, s mivel nem lehetett vásárolni hozzá újat így kénytelen voltam lecserélni. Kicsit keserű szájízem volt, mert sajnos ahány márka, annyi applikáció, s ha az ember használja, akkor márka váltás után korábbi statisztikái a kukában landolnak.
A telefonjaimra mindig vigyáztam, s munka közben ritkán volt olyan, hogy a zsebemben volt. A tavaly vásárolt S23 Ultra esetében fel sem merülne, hogy nálam legyen. Az okosóra is kizárólag arra szolgál, hogy tudjam mennyi az idő. Jó megoldás, ha sűrűn, akár negyed óránként kell ellenőrizni az időt. Mivel a munkám egy része fizikai aktivitást kíván továbbá nem vagyok lassú ezen a téren sem, így többször belefutottam, hogy odaütöttem valamihez az előző órát vagy beleakadt valamibe és kikapcsolódott. Hiába gumiszíj, sajnos megadta magát idővel. Ezért is gondolkoztam el milyen legyen, de inkább alsó ár sávban gondolkodtam. Ha sérül valami, akkor inkább az óra legyen. Bízom benne, hogy nem pár hónapig lesz a társam, s a szíj itt is bírni fogja a kiképzést.

Az árvíz

Kecskenyál

A héten a fővárost is elérte az előre jelzett árvíz. Természetesen sokakhoz hasonlóan én is kimentem megcsodálni azt, hogy a természetnek mekkora ereje is van tulajdonképpen. Sajnálatomra nagyon sok általam kedvelt hely lezárásra került emiatt. Ennek ellenére nagyon érdekesnek találtam, hogy mennyien kimerészkedtek, s akadt olyan is, aki a lábát is beleáztatta a vízbe. Sőt! Már több videó napvilágot látott, ahogyan az emberek fürdőznek benne.
Engem ez valósággal ledöbbentett. Egyrészről azért, mert már az időjárás nem alkalmas fürdőzésre. Akinek fürdőzésre támadna kedve az inkább medencében kellene próbálkoznia a hőmérséklet miatt. Másfelől pedig jómagam láttam a víz állapotát. Ahogyan írták nagyon sok földes részt átmosott, sok minden van benne. A víz nem átlátható, tele van elsősorban fa törmelékkel, s mindezek mellett nem kell közel menni ahhoz, hogy a látvány mellett bűzt is érezzen. Ugyanis a víznek jelenleg szennyvíz szaga van.

Elpusztult Sanyi, a sztárkakas

Kecskenyál

A blog keretén belül többször kerültek ki képek Sanyiról, a sztárkakasról. De miért is kerültek ki fotók egy kakasról? Nagyjából 2020 környékén a békéscsabai piacról elszökött a kakas, mely nem sokkal később a közelben lévő számára hatalmas Munkácsy téren talált otthonra, ahonnan aztán nem mozdult tovább. Ámbár próbálták befogni, de minden kísérlet hiába való volt. A helyi lakótelep lakói hamar befogadták. Gondozták, etették, itatták, s nagyjából négy évet töltött a Munkácsy téren. A média hamar felkapta, hiszen elég szokatlan, hogy lakótelepen főleg a belvárosban egy baromfi találjon otthonra.
Idén azonban több hír is érkezett arról, hogy az állatot hajléktalanok bántalmazták, illetve gyakran odatévedt gyerekek kergették meg. A kedvenc fáján, ahol az éjszakát töltötte onnan is elűzték. Egy tanyára került, ahol a napokban elpusztult. A kérdés pedig adott, hogy amennyiben valóban a megosztott információk valósak, akkor sok várost érintő problémára miért nem születik megoldás. Gondolva itt az agresszív alkoholmámorban úszó hajléktalanoktól kezdve a neveletlen gyermekekig? És akkor egy kép Sanyiról:

Amikor egy korszak lezárul

Kecskenyál

Ma több órát töltöttem a szabadban, s miközben sétáltam sok minden eszembe jutott. Többek között az, hogy milyen gyorsan telik az idő, s mennyi minden változhat rövid idő alatt valamint mennyire tud az ember formálódni, s változni különböző szituációk kapcsán. A blog kategóriái között megtalálható volt az (és továbbiakban is megtalálható lesz), amely tulajdonképpen a vizuális szórakozással foglalkozott, s ezen belül pedig a játékokkal, ami továbbra sem korfüggő, hanem inkább egyén függő. Igazából soha nem voltam igazi játékos, hiszen kevés kedvencem volt ellenben a kijátszott játékok számával, s nagyon gyorsan el is felejtkeztem sokról. Épp ezért volt meglepő, hogy rákattintottam a szóban forgó kategóriára, s csak néztem mennyi mindent magamévá tettem annak idején, s mennyire a feledés homályába veszett sok cím. Eme hétre előre megbeszélt szabadságkiadás történt, aminek háttere idővel változott, így maradtam a fővárosban. Sajnos azonban az időjárás nem volt kedvező, s ennek köszönhetően két napig a négy fal rabja voltam úgymond. Ekkor ismét előkaptam a tavaly megvásárolt Playstation 4-et, amely sok dologgal kapcsolatban elgondolkodtatott, melynek végére tulajdonképpen annyit éreztem, hogy ez a korszak nálam lezárult, s nem is nagyon leszek eme vizuális világ része többé. De miért is?

Az egyik legjelentősebb ok, hogy soha nem voltam igazán otthonülős típus. Mindig szerettem mozogni, amely elsősorban biciklizésben és sétálásban nyilvánult meg. Sokszor leírtam a blog keretén belül, hogy káros szenvedélyektől mentes típus vagyok, ami annyit jelent, hogy nem dohányzok, s alkoholt sem fogyasztok továbbá semmilyen tudatmódosító szert nem használtam és nem is használok. Ennek következménye az volt, hogy ugyan megyeszékhelyen laktam, de ha kivettem a mozit és strandot akkor szórakozási szempontból tulajdonképpen maradt a disco és a kocsma. Ilyen helyekre nem jártam, aminek elsősorban az ott levők viselkedése volt az ok. Így amikor nem tudtam otthonról kimozdulni vagy csak untam magam, akkor a vizuális világot vettem célba. Ha a filmek és sorozatok nem kötöttek le, s zenét sem akartam hallgatni, akkor jöttek a játékok. Ez a szórakozási lehetőség már akkor is hatalmas összegekbe fájt, ha az ember tényleg mindent élvezni akart. Első körben a számítógépemet fejlesztettem sokszor, de egy adott értékhatárt soha nem léptem túl, mert úgy éreztem, hogy nem vagyok elhivatott játékos, s emiatt nem éri meg komolyabb összeget beletenni a számítógépbe. Így a legutolsó hardvermódosítás is lassan nyolc éve volt egy GTX 1060 képében. Nem sokkal később követte őt a Playstation 4, mely mögé az exkluzív címek mellett leginkább az az érv volt, hogy Blu-ray lejátszóként is tud működni, tehát nem bukok vele nagyot anyagilag, ha legtöbbször filmnézésre használom. Aztán jött egy vihar, melynek keretén belül villámkár keletkezett, s így rövid ideig lehettem konzol tulajdonos.
A cserét terveztem, de időközben új ismeretségeket kötöttem, s ennek kapcsán pedig felkerült lehetőségként egy Budapestre való költözés. Igazából már nagyon vágytam némi szabadságra, s az akkori munkahelyemet sem tudtam már elviselni annak ellenére, hogy mindenkivel kijöttem, s a főnökeim is megvoltak velem elégedve. A konzol pótlása végül annak köszönhetően meghiúsult, hogy idén tavasszal lesz négy éve, hogy felköltöztem a fővárosba. Ugyan idővel a számítógép is felkerült hozzám, de igazából a másodlagos merevlemezen lévő sorozatok, s filmek megtekintése mellett nem használtam másra. Havonta megvásárolt bérlettel pedig sok helyre eljutottam városon belül és kívül továbbá sok mindenkivel megismerkedtem. Így aztán átalakultak a szórakozási szokásaim. Munka után leginkább zenét hallgattam, mert az kapcsolt ki annak idején is igazán. Utána jöttek a mozgóképes vizuális tartalmak, mint a filmek és a sorozatok. Emellett jó idő esetén maradt a séta, s kirándulás, s több helyre is el tudtam jutni, amelynek központi célja nem az alkoholfogyasztás volt, s számomra is anyagilag elérhető volt. Egy kisebb összeghez jutottam tavaly, aminek köszönhetően tavaly év elején egy elég jó áron lévő használt konzol tulajdonosa lettem. Elő kaptam a régi exkluzív kedvenceket, s azok folytatását, amit nem tudtam magamévá tenni. Majd jött a Spider-man, amire kíváncsi voltam, s az első fél óra után kikapcsolásra került a konzol. A hét első két napja esőzéssel telt, s mivel nagyon nem tudtam mit kezdeni magammal, így tíz hónap után a hétfői napon bekapcsolásra került a gép ismét, amely érdekes érzelmeket váltott ki belőlem.

Első körben volt egy megdöbbenés, amikor a rendszerfrissítést engedélyeztem, ahol láttam, hogy mikor volt használva utoljára a gép. Aztán megtekintettem a korábban megvásárolt játékokat, valamint a fent említett címmel próbálkoztam, amely fél órányi használat után sem tudott lekötni, így végül kivettem a lemezt, s felkerült végérvényesen a polcra, s ott is fog maradni. Ma ahogy megláttam a napsütést azonnal útra keltem, s közben pedig azon gondolkodtam mennyire volt jó ötlet egy konzolt vásárolni miközben tulajdonképpen már nem igazán tud lekötni. Aztán elgondolkoztam azon, hogy a fő “probléma”, hogy nem vagyok itthon lévő típus, s ennek köszönhetően sokat mozgok. Továbbá dolgozok is, s ha épp nincs program, akkor itthon inkább a zene és utána a sorozat és filmnézés jelenti az igazi kikapcsolódást. Ebbe az időbe pedig a játékok már nem igazán férnek bele. Az pedig tény, hogy amint kijön a tavasz ismét programokat és kirándulásokat fogok magamnak szervezni, s csak sötétedés után fogok hazaérkezni, amikor pedig egy jó kis zenehallgatás lesz majd a kikapcsolódási lehetőségem. Ha pedig belefér az időmbe, akkor pedig jöhetnek a vizuális tartalmak.
Elgondolkodtam azon is, hogy innen hova tovább? Visszafelé az úton azonban eszembe ötlött, hogy használtan vásároltam a szóban forgó gépet, s csak három új játékra költöttem, tehát a kiadott összeg nem érte el a 100 ezres értékhatárt. Eladni nem sok értelme van, hiszen amit annak idején szerettem, s jónak tartottam arról a véleményem nem változott. Nagy összeg az újra értékesítésből nem származna, s a profilomat és az ott lévő adataimat sem szolgáltatnám ki valamint bármikor jöhet egy olyan időszak, vagy időjárás, amikor a négy fal közé ragadok. Akkor pedig minden bizonnyal remek alternatíva lehet majd játszani, amikor már unni fogok zenét hallgatni, s filmeket nézni, s még kimozdulni sem fogok tudni. Ugyan nem jelenti azt, hogy ha valami nagyon leárazva lesz nem fogom megvásárolni pár ezer forintért. Viszont elmondhatom, hogy érzelmileg biztos vagyok abban, hogy vizuális szórakozás szempontjából a játék korszak nálam véglegesen lezárult.