Dömörkapu és Szentendre

Nemrégiben arról beszélgettem egyik ismerősömmel, hogy a mostani munkahelyem mennyire rányomta a bélyegét a szabadidőmre, s ezzel szemben mennyire elment olyan dolgoktól a kedvem, amit nagyon szerettem. Akár hobbimként is tekintettem rájuk. A Gamer laptop megvásárlása nálam alapból úgy történt, hogy biztos voltam benne, hogy lesz olyan időszak, amikor majd nem fogok rajta játszani, s inkább csak a böngésző fog rajta futni esetleg valami film. Emellett két előfizetésem is van. Az egyik a Netflix  a másik pedig a Disney+, mert azt gondolom kettő együtt nem lépi át a havi öt számjegyű összeget, s rengeteg tartalom található rajta.
Augusztus elején sikerült végre eljutnom szabadságra. Első dolgom volt a fogászati kezeléseimet igénybe venni, s mellett volt időm gondolkodni, hogy mennyi mindent nem teszek, amit korábban kikapcsolt. Így végül eredményesen telt a szabadság, hiszen sikerült új munkahelyet találnom, amely mellett valószínűleg ismét feléled bennem a régi dolgok iránti érdeklődésem.
Mivel sok szabadságom maradt, így szeptemberre ismét kivettem egy egész hetet. Sokat gondolkoztam bérlet szempontjából, de végül arra az elképzelésre jutottam, hogy a legköltséghatékonyabb az, hogy ha országbérletre váltok. Hiszen, ha egy hónapban kétszer is haza kell utaznom, akkor a bérlet és a két hazautazás költsége eléri a 20 ezer forintot is. Így végül ebből a szempontból megvásároltam életem első országbérletét, s a keddig nap volt az, amit kiszemeltem arra, hogy csavarogjak egy kicsit. Mivel régen voltam Szentendrén, így úgy döntöttem oda megyek. Térkép alapján azonban hamar változott az elképzelés, s elmentem egészen Dömörkapui elágazásig. 

Két negatívum volt. Az egyik, hogy a vízhiány miatt az Annavölgyi-vízesés nem volt olyan látványos. A másik pedig a buszjáratok kevés száma. Ennek ellenére hatalmasat sétáltam, s teljes mértékben feltöltődtem ahogyan a természetben sétáltam.

Visszafelé már fáradtnak éreztem magam, de továbbra is azt éreztem, hogy van bennem még annyi erő, hogy tiszteletemet tegyem Szentendrén. A buszjárat elég későn érkezett, s mivel több látnivaló is volt, így úgy döntöttem akár sietősen is, de mindenképpen látni akarom őket, hiszen az előrejelzések szerint a további napokban esős idő volt várható. Első körben mindenképpen tiszteletemet tettem a Japánkertben, ami annyiból volt csalódás, hogy kicsi volt. Ezután a sétány felé vettem az irányt, ahol megláttam, hogy itt is mennyire alacsony a vízállás. A víz közepén lévő aprócska „sziget” a madaraknak kedvezett, s ahogyan ráközelítettem nagyon jól érezték magukat, hiszen semmiféle állat nem tudta őket zavarni miközben szomjukat oltották. Emellett természetesen a a színes napernyőket is megtekintettem, valamint a múzeum felé vettem az irányt, de már késő volt, hogy betérjek. Remekül éreztem magam, s ugyan hétköznap miatt egyedül mentem, de telefonon tartottam a kapcsolatot másokkal, s küldözgettem a képeket épp hol járok. Ami mindenképpen tetszett, hogy ugyan nagy város, de rendkívül rendezett, s tiszta volt a levegő.

Minden bizonnyal a város nagyon szép lehet este is, de végül nem tudtam tovább maradni. Egyrészről a HÉV menetrendje karbantartás miatt módosult, így mindenképpen el kellett indulnom vissza a fővárosba. A másik pedig már ígéretet tettem egy sétára. Utóbbi azért is esett még jobban, mert így végül a Samsung Health alkalmazásban este megcsodálhattam, hogy ismét megfelelő mennyiségű sétát tettem meg, ami eléggé felpörgetett a nap végére.

Aszály

Majdnem két évvel ezelőtt sokan azért látogattak a főváros bizonyos részeire, hogy megnézzék, hogy milyen nagy a vízállás, amely elég érdekesnek bizonyult. Most pedig látványosság lett abból, hogy mekkora aszállyal küzd a Duna. Minap munka után én is kilátogattam a Margit-szigetre, és megnéztem a különböző „látványosságokat”. Ámbár számomra az volt a döbbenet, hogy mik kerülnek elő a víz alól. Döbbenet volt számomra a bevásárlókocsi, és a Mol bubi látványa.

Helyzetjelentés a virtuális térből

Minap azon gondolkodtam el, hogy mennyi minden történt az életemben. Emellett pedig akadtak olyan dolgok, amelyek változatlanok maradtak. Ilyen például a blog is, melynek helyzetjelentés kategóriája az egyik legtöbb bejegyzést tartalmazza. 17 év sok idő volt, s a virtuális naplóm volt az egyik stabil pont, hiszen hobbinak és kikapcsolódásnak tökéletesen jó volt. Természetesen azóta visszafogottabban írok, hiszen sok minden van, amit nem szeretnék már leírni. Szerencsére viszonylag stabil háttért hoztam össze magamnak, s ismét a fővárosba kerültem. Ám jelenleg munkahelyváltást szeretnék megvalósítani, hiszen a szabadidőm eléggé megcsappant, s emellett a stressz is jelentősen megnőtt. Amikor a PC-m tönkrement elköszöntem a játékok világától, mert úgy éreztem kevés azoknak a játékoknak a száma, amiért érdemes lenne sok pénzt belefektetni egy újabb gépbe. A búcsúzás nem volt végleges, mert a tavaly újonnan vásárolt laptop korábbi játékok futtatására alkalmas volt, így hamar feltámadt bennem az érzés, hogy szeretnék visszatérni a játékok világába. Végül egy hónapja megvásároltam az első gamer laptopom.

A munka és a szabadidő egyensúlya eléggé felborult, s időközben igyekeztem állásinterjúkat is összehozni magamnak. Amikor nyugalmi állapotba kerültem akkor szerencsére volt időm játszani. Egyelőre azt érzem, hogy a játékok tudják legjobban elvonni a figyelmem, hiszen elég nagy koncentrációt igényel. Több játékot is kipróbáltam, s nem bántam meg, hogy a Lenovo LOQ laptopra esett a választásom. A legtöbb időt a The Last Of Us első része nyerte meg, melyet végig is sikerült vinnem. Ahogyan a végére értem természetesen azonnal nekiestem a második részének, amellyel nem volt lehetőségem még játszani. Emellett egy akció keretében sikerült a Cities Skylines-t is megvásárolnom, így ebbe is rengeteg órát beleraktam. Tartózkodtam a folytatástól, s annak nem túl jó optimalizálatlanságáról szóló visszajelzések miatt, de a mai nap a Cities Skylines II-nek is nekileselkedtem. Az eredeti játékok vásárlását korlátozottan kezeltem mindig, hiszen elég komoly összegekbe került a legtöbb cím. Most azonban sikerült több akciós oldalra is ráakadnom, így a könyvtáram a The Last Of Us két epizódjával bővül, s ehhez csatlakozott a Cities Skylines két epizódja is. A Crysis remastered trilógiát pedig iszonyatosan alacsony áron sikerült megszerezni. Bízom benne, hogy meglesz a kedv és a kitartás is, hogy ezekbe ne csak belelesni tudjak, hanem ténylegesen végigjátszani is.
A laptop egyébiránt megfelelő, s elég erős véleményem szerint. Nyilván az optimalizálatlan címekkel nem lehet mit kezdeni. Egyelőre még nem futottam bele olyanba, ami megtudta volna akasztani.

2026: A kormányváltás

A politikát, mint témakört mindig is kerültem. Annak ellenére, hogy erős véleményem volt róla. Az egyik álláspontom, hogy egy olyan dologgal állunk szemben, amiben a világ legmocskosabb dolgait lehet megtalálni emberi szemmel. A benne lévők többnyire nem az embereket akarják szolgálni, hanem hatalmat szeretnének kapni. S ennek köszönhetően pedig rengeteg információ áll számunkra rendelkezésre akár belföld akár külföldről legyen szó, hogy egyesek milyen cselekedeteket hajtottak végre ahhoz, hogy hatalomhoz jussanak vagy azt megőrizzék.
A magyar politika mindig is érdekes volt számomra, mert ugyan volt véleményem, de igazából egyetlen egy politikai párthoz sem volt kötődésem, s igazából egyiket sem támogattam. Ellenben mindig elborzasztott az, amit a politikusok műveltek. Mondom ezt úgy, hogy komolyabban én magam nem merültem el benne, s a vasárnapi volt a második alkalom, amikor elmentem szavazni. Én az objektív gondolkodást szeretem, s a politikára ez sajnos nem jellemző. Borzasztónak tartom egyébként azt, hogy mennyire tudja egy ember személyiségét, viselkedését befolyásolni az, hogy milyen politikai párttal szimpatizál. Ahogyan említettem jómagam egyik pártnak sem vagyok a híve, s komolyabban nem is érdekel. Azonban mindenképpen botrányosnak tartom, ami ebben az országban történt politika és politikai élet címszó alatt. Hétköznapi személynek tartom magam politikai párttól függetlenül, s a vasárnapi szavazás rám is nagy hatással voltak.

De miért is?

Tovább…

Airfryer: Áldás vagy átok?

Nem vagyok otthonülő típus, s sokat is dolgozok, s ennek köszönhetően a főzés és sütés nem része az életemnek. Az évre tervezett kiadásokat nézve azonban elgondolkoztam azon, hogy anyagi megfontolásból is sokkal jobb döntés lenne, ha bevezetném az életembe még akkor is, ha minimum heti fél napomat elvenné. Gondolkoztam azon, hogy kellene, de végül múlt hónapban megvásároltam az első Airfryer készülékem.

Nem szerettem volna olcsó készüléket venni, de drágát sem, ezért középársávban vadásztam a megfelelő gépre. Végül egy Xiaomi készüléket vásároltam, amelyet azonnal megszerettem. A gépvásárlásból eredő kiadáshoz még hozzá tevődött némi kötelező vásárlás is, így a hónapomat arra fordítottam, hogy a készülék árát kispóroljam. Emellett pedig arra is törekedtem, hogy megnézzem mennyire is költséghatékony egy ilyen készülék.
Egy hónappal a vásárlás után azonban kijelenthetem, hogy remek döntést hoztam, habár tény a szűkös időhiány miatt nem volt komolyabb időm használni, de jelenleg anyagilag és minőségileg is megérte a vásárlás. Bízom benne, hogy nem fog tönkremenni, vagy bármi műszaki problémája lenne, hiszen az igencsak elszállt árak miatt elég jól lehet vele pénzt spórolni.

Tervek 2026-ra

Mielőtt még a fővárosba költöztem volna elég korlátozottak voltak a lehetőségeim a gyermekkori városomban, ha a szórakozást vettem alapul. A pénzt nem szórtam, így az egyik fő szórakozásom végül a vizuális világban találtam meg, melynek egyik alappillére a játékok voltak. Több PC fejlesztésén túl voltam, s még konzollal is rendelkeztem végül, de egy viharkár és a fővárosba való költözés a játékos korszakomra pontot tett. Majd nem is akartam pénzt ölni ebbe nagyjából három évvel ezelőtt.
Jómagam örültem, hogy beköszöntött a valódi tél, de a hideg arra késztetett, hogy a szabadidőm jelentős részét ismét itthon töltsem. A filmek és sorozatok, valamint a zene pedig nem tudott egész napra lekötni. A tavaly vásárolt laptopban viszont van annyi erő, hogy korábbi játékkal lehessen játszani meglepően jó minőségben. A játékok iránti láz ismét fellángolt bennem, hiszen amikor megvan a kedv akár egész napra leköt. Gondolkoztam milyen megoldás legyen. Végül sok oldalt megnézve, több számítástechnikai oldal hardveres részét átnézve és annak árait megnézve végül úgy döntöttem, hogy a cél egy gamer laptop beszerzése lesz végül.

Árban és tudásban mindenképpen a legjobban így jöhetek ki, s emellett szól az az érv is, hogy hordozható, tehát bármikor elutazhatok vagy hazamehetek hosszabb időre, mert akkor is tudok játszani, ha épp nem vagyok otthon, s ezáltal megőrizve a mobilitásomat.
A célom a decemberi időszak, s kizárólagos vásárlás csak abban az esetben van kilátásban, ha problémamentesen viszem végig az évet. Azaz az emelt fizetés után semmiféle váratlan és nagyobb összegű kiadásom nem keletkezik, s a nyáron esedékes nagyobb hangvételű fogászati kezelés is a megbeszélt árkeret között zajlik le. Decemberi hónap pedig az akciózások miatt éri meg, hiszen nagyon sok számítástechnikai eszköz hatalmas leértékeléseket kapnak készletkisöprésnek köszönhetően.

Repülő patkányok

A fenti kép a Széll Kálmán téren készült pár napja. A galambok jelenléte egész országos probléma. Amit tudni illik róluk, hogy elég gyors a költési idejük, s mindezek mellett elég komoly higiéniai problémát okoznak mindenütt amellett, hogy betegségeket terjesztenek. Állatbarátként ennek ellenére nincs komoly problémám velük, hiszen ha mélyebben belegondolunk akkor mi emberek foglaltuk el az ő élőhelyüket, s mi tenyésztettük őket annak idején.
De valljuk be bámulatos az, ahogyan hozzászoktak az emberekhez, s azok által kialakított élőhelyéhez. A fenti kép mindenképpen elgondolkodtató, hogy mennyire hozzászoktak az emberekhez, s közben pedig milyen állapotban is vannak a nem megfelelő táplálék miatt.

Vezetékkel vagy nélküle?

Sokaknál kérdéses, hogy milyen fülhallgatót használjanak. Nagy zenerajongóként minél minőségibb, de sajnos hiába érzem úgy, hogy komolyabb árfekvésű terméket tudnék vásárolni részemről túl sérülékeny, s aprók ezek. Ennek ellenére egy ideig a vezetékes fülhallgatókkal elvoltam, s sokáig egy SoundMagic E10 volt a társam. Idővel egy mikrofonosra cseréltem, mert kialakult nálam az a fajta kommunikáció, hogy amikor valakivel nem tudtam személyesen beszélni, akkor messengeren hívást indítottam. Aztán egy árzuhanásnak köszönhetően első vezetéknélküli fülhallgatómnál ráébredtem, hogy sokkal könnyebb és kényelmesebb, mint a vezetékes változat. Ismét beruháztam egyre, amely nem volt más, mint a Redmi Buds 6.

Egyelőre elégedett vagyok vele, de azért érzékelhető, hogy erősen a középkategória alsó határát súrolja. Természetesen a fent említett fülhallgató megmaradt tartaléknak.

Honor Band 9 – Az új óra

Hónap elején publikáltam azt a bejegyzést, hogy sajnos kénytelen voltam a korábbi  – több éves – laptopomtól megválni. Természetesen, ha valamire költeni kell, akkor mindig jön újabb váratlan kiadás. A mai napon egy Honor Band 9 okosóra tulajdonosa lettem. Kényszerből történt a vásárlás, ugyanis elődje szíja elszakadt, s mivel nem lehetett vásárolni hozzá újat így kénytelen voltam lecserélni. Kicsit keserű szájízem volt, mert sajnos ahány márka, annyi applikáció, s ha az ember használja, akkor márka váltás után korábbi statisztikái a kukában landolnak.
A telefonjaimra mindig vigyáztam, s munka közben ritkán volt olyan, hogy a zsebemben volt. A tavaly vásárolt S23 Ultra esetében fel sem merülne, hogy nálam legyen. Az okosóra is kizárólag arra szolgál, hogy tudjam mennyi az idő. Jó megoldás, ha sűrűn, akár negyed óránként kell ellenőrizni az időt. Mivel a munkám egy része fizikai aktivitást kíván továbbá nem vagyok lassú ezen a téren sem, így többször belefutottam, hogy odaütöttem valamihez az előző órát vagy beleakadt valamibe és kikapcsolódott. Hiába gumiszíj, sajnos megadta magát idővel. Ezért is gondolkoztam el milyen legyen, de inkább alsó ár sávban gondolkodtam. Ha sérül valami, akkor inkább az óra legyen. Bízom benne, hogy nem pár hónapig lesz a társam, s a szíj itt is bírni fogja a kiképzést.

Az árvíz

A héten a fővárost is elérte az előre jelzett árvíz. Természetesen sokakhoz hasonlóan én is kimentem megcsodálni azt, hogy a természetnek mekkora ereje is van tulajdonképpen. Sajnálatomra nagyon sok általam kedvelt hely lezárásra került emiatt. Ennek ellenére nagyon érdekesnek találtam, hogy mennyien kimerészkedtek, s akadt olyan is, aki a lábát is beleáztatta a vízbe. Sőt! Már több videó napvilágot látott, ahogyan az emberek fürdőznek benne.
Engem ez valósággal ledöbbentett. Egyrészről azért, mert már az időjárás nem alkalmas fürdőzésre. Akinek fürdőzésre támadna kedve az inkább medencében kellene próbálkoznia a hőmérséklet miatt. Másfelől pedig jómagam láttam a víz állapotát. Ahogyan írták nagyon sok földes részt átmosott, sok minden van benne. A víz nem átlátható, tele van elsősorban fa törmelékkel, s mindezek mellett nem kell közel menni ahhoz, hogy a látvány mellett bűzt is érezzen. Ugyanis a víznek jelenleg szennyvíz szaga van.