The Sheep Detectives (2026)

Magyar cím: Birkakrimi

Még tinédzserként nagyon szerettem a filmeket. Leginkább az volt az oka, hogy tanulás mellett sok szabadidőm volt továbbá esténként más programot nem nagyon tudtam összehozni. A moziba járás is elég sűrűn megtörtént, amely az elmúlt években erősen közelített szám szerint a nullához. Inkább a nézőközönség miatt kezdtem el hanyagolni a filmeket elsősorban. Azonban több filmes előzetesnek köszönhetően három olyan alkotás is volt, amely felkeltette a figyelmem. A filmek előtti hosszú lassan fél órát is meghaladó reklámok és előzetesek számomra szórakozás szempontjából iszonyatosan idegesítő, de a The Sheep Detectives volt az első olyan alkotás, melynek előzetesével a moziban találkoztam, s ennek köszönhetően mentem el megtekinteni.
Kevés vígjáték volt, amelyet megtekintettem moziban, így kissé félve mentem el, mert tartottam attól, hogy az összes viccesnek szánt jelenet belekerült a kedvcsináló előzetesbe. Szerencsére ez nem így történt, így s azt gondolom, hogy aki nem támaszt hatalmas elvárásokat a filmmel kapcsolatban mindenképpen megvan az esélye arra, hogy jól szórakozzon.


Tovább…

Michael (2006)

Magyar cím: Michael

Nagyon sok olyan közszereplő van, aki elég érdekes életúttal rendelkezik, amit érdemes figyelni és követni. Ez akkor tud leginkább érdekessé válni, amikor az adott illető halála bekövetkezik, s ekkor a siker nagyságának fényében elindulhatnak a dokumentumfilmek, s napvilágot láthatnak életrajzi művek. Ahogyan a Queen együttesnek sem voltam úgy Michael Jacksonnak sem voltam rajongója. Ellenben az előadók élete elég érdekes volt. Ebből fakadóan 8 évvel ezelőtt kellemes meglepetés volt a Bohemian Rhapsody, amely elsősorban nem a fent említett együttes, hanem Freddie Mercury életét próbálta elmesélni. Ilyenkor oda kell figyelni, hiszen nem mindegy a tálalás, ha sikert szeretne az ember. Mivel kellemes meglepetés volt az általam említett film, így nagy lelkesedéssel vártam a Michael-t, amiről sajnos keserű szájízzel jöttem ki.

Tovább…

Itt érzem magam otthon (2026)

Az elmúlt pár évben jelentősen nőtt azoknak a magyar alkotásoknak a száma, amelyek tetszettek nekem. Olyannyira, hogy akár képes lennék többször is újra nézni. Ezzel szemben továbbra is hadilábon állok ezekkel az alkotásokkal még akkor is, ha előzetesük meggyőznek engem. Így volt ez az Itt érzem magam otthonnal is, amely emlékeim szerint februárban debütált, de mégis másfél hónap volt mire rávettem magam arra, hogy megnézzem. Az előzetessel szemben egy jobb alkotást kaptam, s s nem bántam meg a megtekintést. Ellenben azzal, akivel megnéztem a moziban.


Tovább…

The Meg (2018)

Magyar cím: Meg – Az őscápa

Filmekkel kapcsolatban erősen hadilában állok az utóbbi időben. Az ok leginkább az, hogy kevés az olyan, amely előzetesre megfog. Nehezen megyek el moziba, s itthon is elég nehezen ülök le olyan filmek elé, melyekről tudom, hogy különösebben nem fognak megfogni, de arra bőven elegendőek lesznek, hogy csak üljek a képernyő előtt, s nézzek ki a fejemből. Már nem egyszer szembejött velem a Meg plakátja, de valahogy nem voltam eléggé felkészülve rá. Kíváncsi voltam rá, de valahogy sajnáltam rá az időt, mert tudtam, hogy középkategóriás filmről lehet csak szó. A rossz időnek köszönhetően pedig beszorulva egésznap a lakásba rávett arra, hogy amikor eluntam magam, akkor megtekintsem.


Tovább…

Tyúk (2026)

Mai napig emlékszem, hogy gyermekként mennyire is szerettem a baromfikat. Tisztán rémlik, hogy a nagyszülők mennyit tartottak belőle, s elköltözés után egy ideig a szülők is. A szomszédokra is jellemző volt az állattartás, de ahogyan modernizálódott a világ, s átalakult a környék ahol éltem korábban eltűnt az otthoni állattartás. Mosolyt csal az arcomra, hogy mennyire imádtam őket gyermekként egészen annyira, hogy képes voltam nagy rémületet okozni a szülőknek, amikor eltűntem, s közben pedig bebújtam a tyúkok közé. Felnőttként természetesen ezekből kinőttem, ellenben amikor megláttam Pálfi György alkotásának előzetesét, amelynek főszereplője egy tyúk már akkor tudtam, hogy ott leszek a moziszékben.
Nem mindennapi filmről van szó, s nem is mindennapi moziélményről. Az előzetes némileg csalóka, de tulajdonképpen nem hazudik arról, hogy a főszereplője egy baromfi, aki elég sok mindenen keresztül megy.


Tovább…

Superman (2025)

Gyermekként nagyon rajongtam a szuperhős filmekért, de ez felnőttkoromra jelentősen megváltozott. Ennek leginkább oka részemről az univerzum építés volt, melynek köszönhetően olyan alkotásokat is meg kellett volna tekintenem, amelyet nem tettem volna, ha a korábban tetszett karakter nem szerepel benne. Emellett azt gondolom a látványvilágra lett eltolva erőteljesen ezeknek a filmeknek a minősége, melynek köszönhetően a történetvezetés számomra erősen alacsony minőségűek lettek.
Nem nagyon járok moziba pont a filmek minősége miatt, emellett pedig számolnom kell a többi nézővel is. Tavaly nyáron azonban mégis tettem egy próbát, ahol megláttam a 2025-ös Superman film előzetesét. Sokáig gondolkoztam, hogy megnézzem-e, de szerencsém volt, hogy nem döntöttem a megtekintése mellett.


Tovább…

La sociedad de la nieve (2023)

Magyar cím: A hó társadalma

Még általános iskolás koromban nem volt külön szobám, s egyetlen egy TV készülékkel rendelkeztünk. Előfizetés nélkül három csatorna műsora közül tudtunk választani, melyből kettő kereskedelmi csatorna volt. A szülők persze kíváncsiak voltak a későn sugárzott tartalmakra, így fiatalon nagyon sok olyan filmet és sorozatot láthattam, amely elméletileg nem az én korosztályomnak készült. Akadtak köztük olyanok is, amelyek mély emlékeket hagyott. Köztük volt az Életben maradtak, azaz eredeti címén Alive, amely valós történtek alapján készült. 1972-ben egy gép lezuhant az Andokban, s a 27 túlélőből 16-an élték túl. Az életben maradásért cserébe pedig kénytelenek voltak a halottakból táplálkozni. Az amerikai változat is eléggé megrázó volt, így csendben 2023-ban megérkezett egy újabb feldolgozás, amely sokkal radikálisabban meséli el a túlélők történetét.


Tovább…

Jurassic World: Rebirth

Magyar cím: Jurassic Word – Újjászületés

Gyermekkorom egyik kedvenc filmje a Jurassic Park volt. Mai napig emlékszem, amikor gyermek fejjel láttam egy előzetest a tévében, majd nem sokkal később egy pénteki napon levetítésre került az 1993-as klasszikus. Elevenen élnek bennem azok az emlékek, hogy nem értettem bizonyos jelenetek hová tűntek. Ennek ellenére élveztem, s nem sokkal később kiderült, hogy azok a jelenetek azért nem voltak benne a filmben, mert akkor már a második epizód ment a mozikban. Így hát nem sokkal később azt láthattam. Az érzelmeim kitartottak a franchise mellett még úgy is, hogy az első trilógia záródarabja maximum látványban ért fel az elődökhöz. A Jurassic World széria egy új irány mutatott, s trilógiává formálódott, s be kell vallanom, hogy ott is a záródarab volt, ami gyengének mondható.
Mi történik akkor, amikor egy film sikeres lesz? Természetesen, ha a koncepció engedi, akkor utat mutat a folytatásnak vagy egy újragondolásnak. Azonban ezek általában nem igazán szoktak jól sikerülni. Sajnos mikor már megláttam az új epizód előzetesét nem igazán estem hanyatt tőle. A moziban szembesülnöm kellett vele, hogy porig rombolták az eredeti franchise által felépített utat, s emellett pedig látványban is akadnak bőven hiányosságok úgy, hogy nem kis mennyiségű költségvetéssel dolgozott.

Tovább…

The Butterfly Effect (2004)

Magyar cím: Pillangó-hatás

A pillangó-effektus szerint, ha egy pillangó megrebegteti a szárnyát Pekingben, akkor az akár tornádót is gerjeszthet a világ túlsó felén. Aki szereti a tudományos műfajt és/vagy a sci-fi-t, akkor minden bizonnyal azonnal felkelti a figyelmét a film, ahogyan ez a mondat elhangzik a bevezetőben. Jómagam érdekesnek találom az ilyen tudományos elképzeléseket, azonban annyira már nem, hogy olvassak, vagy akár dokumentumfilmeket is nézzek róla. Ellenben, ha készül egy elég vállalható film belőle, azt viszont szívesen megtekintem. Ilyen a The Butterfly Effect, amelynek végéhez érve jöttem rá, hogy egyszer ezt én már megnéztem, csak elfelejtkeztem róla.

Tovább…

Átjáróház (2022)

Annak idején nagyon utáltam a magyar alkotásokat. Függetlenül attól, hogy ezek sorozatok vagy filmek voltak. Természetesen akadtak kivételek, melyek arra voltak jók, hogy erősítsék bennem azt a tapasztalatot, hogy néha el lehet csípni egy szórakoztató és reményeim szerint minőségi alkotást, de a többség majdnem nézhetetlen. Aztán szépen lassan, de elkezdtem nyitni pár pozitív tapasztalat után, mely olyan szintre emelkedett, hogy ha jött egy magyar alkotás, akkor majdnem mindenféle előzmény nélkül megpróbálkoztam vele. Így volt ez az Átjáróház esetében is, amelynek a felénél már azon kattogott az agyam, hogy átpörgettem a maradék játékidőt.

Tovább…