Magyar cím: Apex – Vadászok szigete
Ha a vizuális szórakozásról van szó, akkor általában nagyon megszoktam fontolni, hogy mibe kezdtek bele, ha a korlátozott szabadidőmet veszem alapul. Nagyon sok film maradt ki számomra, ezért a tavaly év végéhez közeledtével úgy gondoltam, hogy amikor nincs kedvem zenét hallgatni, vagy sorozatozni, akkor elindítok valami filmet, amit nem láttam, s előzetes alapján semlegesnek mondanám. Esetleg, ha nem tetszik, akkor bealszok rajta. Eme film már a főszereplője miatt is érdekelt, mert kíváncsi voltam arra, hogy vajon mit is tudnak összehozni egy akciósztárral, aki azért már jelentősen benne van a korban, amikor már az ilyen kaliberű szerepeket lehet szögre kellene akasztania. A filmet ugyan végig tudtam nézni, de a végén csak lestem, hogy mi volt ez.
Alapkoncepció szerint adva van egy sziget, ahol szabadjára engednek embereket, akik egy kiválasztott bűnözőt kell levadászniuk. Szabályok vannak, de néha megszeghetőek. Főleg akkor, amikor egymást vadásszák le. Nagy elvárásaim nem voltak a filmmel kapcsolatban. Talán még azt is mondhatom, hogy szinte semmilyen elvárással ültem le elé, de még ezt is sikerült alul múlnia. Persze elmondható az, hogy aki már jártas a filmes világba, az azért elég könnyen kiszúrhatja, hogy nem egy komoly alkotással van dolga, hanem tulajdonképpen egy popcorn mozival, amely talán egyszer végig nézhető. De az is hatalmas kitartásnak tudható be. Komolyabb elfoglaltságom nem volt, és fáradt sem voltam, így én úgy álltam hozzá, hogy ha már belekezdtem, akkor végig is nézem. Látványban azért nem volt nagy valami, s a történetnek se íve, se kerete nem volt. Mindezek mellett pedig tulajdonképpen egyetlen egy kedvelhető karaktert sem sikerült találni benne.
A film műfajának jegyeit egyáltalán nem hordozza magán, és sokszor inkább vontatottnak éreztem, mintsem egy olyan alkotásnak, ami élvezhető lenne. Igazából csak lestem, hogy mit is nézek éppen, valamint állandóan a The Hunger Games járt az agyamban. Nem is véletlenül, hiszen ha közelebb megyünk, akkor bizony a két film alapkoncepciója hát valljuk be nagyon hasonlít egymásra. Ebből is mondhatom azt, hogy talán némileg érezhető, hogy talán az a film adta a koncepcióját ennek.
Mindenképp nagyon gyorsan le akartam írni a fenti sorokat, mert egyszerűen annyira súlytalan volt a film, hogy még talán azt is elképzelhetőnek tartom, hogy pár hét múlva azon fogok gondolkodni, hogy ha szembe jön velem valamelyik oldalon, hogy vajon láttam-e ezt? Ajánlani nem ajánlom senkinek, s kizárólag olyanoknak, akiket nem zavar, ha valami nem túl szórakoztató, s mellette elég steril megvalósítással rendelkezik.
