Platform: PC
A pénzzel kapcsolatban rengeteg közmondás létezik. A szórakoztatóiparban is a pénz, amely meghatározó tényező csak úgy, mint a játékiparban. S ameddig valami bevétel szempontjából sikeres az minden bizonnyal addig lesz a piacon. Nem véletlen az a fajta hozzáállás, hogy több játék megjelenése után rengeteg pénzért megvásárolható extrákat kap, majd különféle kiadásokban megvásárolhatóak az alapjátékokkal. Esetleg egy bevált koncepció minimális változtatásokkal teli folytatása érkezik meghatározott időközönként. Pont így volt ez a Tomb Raider franchise-zal is, mely 1996-ban indult hódító útjára, s egészen a hatodik epizódig jutott, amely elevenen él a rajongók szívében, mint egy törött relikvia. A franchise hatalmas változáson ment keresztül. Akadt olyan, aki továbbra is rajongója a szériának. De fellelhetőek olyanok is, akik a régi részek kedvelői, s mellettük vannak olyanok is, akik csak a modernebb részeket tudják elfogadni. Meglepetésként két évvel ezelőtt egy látványban felújított csomagot kaptuk a klasszikus három epizóddal és azok kiegészítőjével, amely remek szórakozást biztosított nekem, s rá egy évvel pedig megérkezett a második csomag is, mely az utolsó két klasszikus részt tartalmazta, valamint a törött ereklyeként szolgáló új generációs hatodik epizódot is.
A csomagokat tartalmazó részekről egyenként írtam, így a második Remastered kiadásnál is eljutottam az utolsó Core Design által készített epizódhoz. Ez pedig nem más, mint a híres The Angel Of Darkness, mellyel tíz évvel ezelőtt játszottam utoljára. Kíváncsi voltam mi történt vele egy remastered kiadásban.
