Kategória: Fotók
Kilátás
Húsvéti tavasz
Elég régóta élek a fővárosban, de még mindig vannak olyan helyek, ahol nem jártam. Mindezt annak ellenére, hogy nem vagyok otthonülő típus, s mindig megtekintem azt, ami engem érdekel. Ennek ellenére tavaly fedeztem fel a Tóth Árpád sétányt, amely csodálatosan néz ki mikor a cseresznyefák virágba borulnak. Talán még két nap kellene a teljes virágba borulásig, de sajnos a munkám miatt nem fogok tudni kimenni. Így a mai napot használtam erre. Igaz, hogy sokan voltak, de nem csalódtam.
Tavasz előhírnökei
A kedvenc évszakom többnyire a nyár szokott lenni. Leginkább azért, mert eme évszak az, ami lehetővé teszi az embernek a hosszas kirándulásokat, hiszen még este is elég jó idő van ahhoz, hogy akár egy baráti társasággal ki tudjon ülni bárhová. Az tény, hogy az elmúlt időben sajnos elég nagy hőségingadózások vannak, de tény, hogy a tavasz az, amely a leggyönyörűbb tud lenni. Ennek köszönhetően jó pár fa már virágba borult többek között a cseresznyefák is a Millenáris Parkban. Szerencsére volt időm meglátogatni ámbár tény, hogy sokakat odavonzott eme látvány.
Tél
Én azok közé tartozom, akik még emlékeznek arra, hogy milyen volt, amikor ténylegesen volt négy évszak, s nem csak kettő váltotta egymást úgy, hogy a tél elég enyhe volt. Szeretem a telet annak ellenére, hogy a jó időt preferálom, mert a tél valahol otthonülővé tesz egy időre. Annak ellenére, hogy okozott némi kellemetlenéget számomra, és tulajdonképpen egy ország esett el a havazás miatt én megpróbáltam élvezni a szépségét. Fizikai oldalát is élveztem a sétákkal, illetve felnőttkori hógolyózással. Sajnos a munka miatt nem tudtam átjárni a várost, így a kevés szabadidőmben tudtam pár fotót lőni.
Szilveszteri meglepetés
Középiskolás korom óta bevett szokás, hogy a szilvesztert itthon töltöm. Egyrészről nem iszok alkoholt, s emiatt a bulik részemről kimaradnak, s ismerőseim körében mindig vannak olyanok, akik elég sokat fogyasztanak, s ilyenkor érzik jól magukat. Másrészről nem érzek magamban semmi ünnepelni valót azért, mert a naptárban egy nap pirossal van írva, s nem pedig feketével, továbbá nekem ez a nap ugyanolyan, mint az összes többi. Harmadrészről pedig mindig akadnak olyanok, akik túlságosan jól érzik magukat, s emellett pedig a féktelen petárdázás is komoly gondokat okozhat.
Tegnap azonban kétszer is lemerészkedtem az utcára, hiszen ha már a karácsony nem is, de a szilveszter gyönyörűen fehérbe borult. Megcsodálhattam az első, ámbár nem épp bizalomgerjesztő hóembert. Kétszer is lementem, de aztán a hideg győzött, s inkább a meleg lakást választottam. Sajnos reggelre eléggé latyak lett, így az, hogy forduljak egyet a városban, mint terv elvetettem.
A vérhold
Nem nagyon érdekelt az esemény elsősorban annak köszönhetően, hogy sok utazás lett volna a legnagyobb kilátást biztosító helyre. De ennek ellenére erőt vettem magamon, s végül a Gückler Károly-kilátópontra feljutva megcsodálhattam. Természetesen én is mobillal fotóztam, így hát nem a legszebb eredményt kaptam.
Erzsébet-kilátó
A jó időt ki kell használni. Mivel végre eljutottam oda, hogy szabadságra menjek, így úgy döntöttem nem vagyok hajlandó itthon ülni. Szerencsére az időjárás kegyes volt hozzám, így szinte mindennap tudtam valamerre menni. Emellett pedig olyanokkal is tudtam találkozni, akikkel sajnos régóta nem sikerült a munkámból kifolyólag. Főleg azért, mert sokan voltak táppénzen, melynek következtében kénytelen voltam túlórákat vállalni. A megérdemelt pihenést pedig tovább folytattam.
A fekete ördög
Mikor ideiglenesen hazaköltöztem egy kis időre nyakamba vettem a várost. Mivel könnyen bejárható, s biciklizés is szinte balesetveszélyes amennyiben odafigyelünk elég sokat voltam a szabadban. Annak ellenére, hogy elsősorban kutyás ember vagyok mégis szeretem a macskákat is. Egy séta alkalmával hallottam meg egy elhagyott kismacska nyávogását, amit megfogva hazavittem. Azóta ő is házikedvenc lett. Ámbár elég nehéz jó fotót készíteni róla, de valahogy most mégis sikerült.
Királyi tekintet
