Nap: 2026. január 1.

Szilveszteri meglepetés

Kecskenyál

Középiskolás korom óta bevett szokás, hogy a szilvesztert itthon töltöm. Egyrészről nem iszok alkoholt, s emiatt a bulik részemről kimaradnak, s ismerőseim körében mindig vannak olyanok, akik elég sokat fogyasztanak, s ilyenkor érzik jól magukat. Másrészről nem érzek magamban semmi ünnepelni valót azért, mert a naptárban egy nap pirossal van írva, s nem pedig feketével, továbbá nekem ez a nap ugyanolyan, mint az összes többi. Harmadrészről pedig mindig akadnak olyanok, akik túlságosan jól érzik magukat, s emellett pedig a féktelen petárdázás is komoly gondokat okozhat.
Tegnap azonban kétszer is lemerészkedtem az utcára, hiszen ha már a karácsony nem is, de a szilveszter gyönyörűen fehérbe borult. Megcsodálhattam az első, ámbár nem épp bizalomgerjesztő hóembert. Kétszer is lementem, de aztán a hideg győzött, s inkább a meleg lakást választottam. Sajnos reggelre eléggé latyak lett, így az, hogy forduljak egyet a városban, mint terv elvetettem.

IT: Welcome to Derry – 1.évad

Kecskenyál

Emlékszem, hogy meglepetés programként indult, hogy menjünk moziba. A mozis világot annyira nem követem, szóval kellő meglepetés volt, hogy horror filmre ülünk be. Mivel akivel mentem már másodjára nézte volna meg, így engedtem neki, s beültünk az IT: Chapter One-ra. Nagyjából húsz perc kellett hozzá, s már élveztem is. Természetesen nem volt kérdés, hogy a Chapter Two-ra is elmegyek, amely ugyan gyengébb volt, mint elődje, de bőven szerethető volt ennek ellenére. Ebből fakadóan pedig örültem, hogy készül egy újabb alkotás. Annak már kevésbé, hogy sorozatként tér vissza, hiszen ezek az alkotás jóval kevesebb büdzsével készülnek, mint a mozis változatok. Ebből fakadóan nekem az első rész nem nyerte el a tetszésemet, de jól döntöttem, hogy végül egyben nézzem meg az évadot.

Tovább… →

Tomb Raider I-III Remastered teszt (3.)

Kecskenyál

Platform: PC

Sokaknak hatalmas kikapcsolódást jelent a különböző eszközökre megjelent játékok. Ha rossz az idő, esetleg nincs program vagy csak egyszerűen nem akarunk kimozdulni, de nincs kedvünk filmet nézni akkor tökéletesen el lehet vele ütni az időt. Mikor még a szülővárosomban éltem sajnos kevés szórakozási lehetőség volt, ha az embert nem vonzotta az éjszakai élet. Ebből fakadóan tinédzserként hatalmas öröm volt, amikor otthon lett számítógép, melynek célja a játék volt. Ebből fakadóan 2003-ban ismerkedtem meg a Tomb Raider franchise-zal. Az első rész demóját rongyosra játszottam, majd az Ezt Vedd Meg! sorozat keretén belül a második rész lett az enyém. Utána ezek a kópiák eltűntek, s későbbiekben az új Windows rendszereken nehezen vagy egyáltalán nem voltak futtathatóak, s ennek is köszönhetően nem sorrendben játszottam a részekkel vagy pedig pályaugrásokkal vittem őket végig. Ennek ellenére a harmadik részt nehezen, de magamévá tettem.
A franchise hullámzó sikerének köszönhetően kétszer építették újra, de a klasszikus epizódok rajongóit nem igazán sikerült megfogni velük. Nekem a könnyed továbbjutás tetszett, de sajnos a régi érzetek eltűntek. Nyilván a pénz is szerepet játszott abban, hogy újra piacra kerültek a klasszikus részek ráadásul csomagban, ami remek ötlet volt. A régi kinézetre újat húzni pedig okos döntésnek bizonyult. Az életmódom változása miatt a játékok kiszorultak az életteremből, de mivel az új laptopom alkalmas volt a játék futtatására, így újra leültem elé. Természetesen több részletben, hiszen először a legendás első részt tettem magamévá, majd következett a második. Részemről pedig a hányatatott sorsú harmadik epizódnak is a végére értem.

Tovább… →