Februárban tulajdonképpen sz*rrá volt reklámozva eme sorozat. Én nem néztem bele, mert ódzkodom minden ilyen fajta vizuális terméktől, ami magyar. Nagyon sok magyar filmet, és mellette sorozatot láttam. Ameddig egy TV volt, addig sajnos én is  Barátok közt néző voltam (most megyek, s belenézek a tükörbe, és jól beleköpök), de ahogyan lett saját készülékem már azonnal leszoktam róla.
Ezeknek a sorozatoknak, és filmeknek az volt a bajuk részemről, hogy olyannyira mesterkéltek, hogy egyszerűen nem lehetett élvezni őket. Valahol ott van ezekben a tipikus magyar, hogy amikor nézem őket egyszerűen nem ránt be. Nem tudom elhinni, hogy ami a képernyőn zajlik, az valódi. Olyannyira színházi az egész, annyira mű, hogy nem tudom beleélni magam, s nem hiszem el, hogy amit a képernyőn látok az valódi. Részben ebben jár előrébb az amerikai sorozatgyártás, mert azoknál a sorozatoknál (nem a low budget kategória, persze), amikor nézem szinte teljesen be tud rántani, s el tudom hinni, hogy valódi a környezet. Azonban ma ismét terítéken volt eme sorozat, hogy az első évad után jön majd a második, így mivel tisztában voltam azzal, hogy ma korán nem fogok tudni elaludni, így úgy döntöttem, hogy megnézem a bevezető epizódot. Tetszett.

Tovább… →