Kecskenyál blogja

Nos nem kellett sok idő ahhoz, hogy az ötödik évadon is végig szenvedjem magam. Ugye egy ötödik évados bejegyzés már megszületett eme blog keretein belül (ami egyébként itt található), de ha már az előző évadokra is elment 1-1 viszonylag hosszabb bejegyzés, akkor az ötödik se maradjon ki. Habár sajnálatos módon a negyedik évados hatás elmaradt (újra nézés hatására az évad felértékelődik), s mivel most csak pár nap alatt (egészen pontosan 3) sikerült a teljes évadot megtekinteni, így összefogóbb írást tudok róla kanyarítani, habár a véleményem nem sokkal változott tavaly májushoz képest. Ez pedig nagy kár.

Bizony, elég nagy kár. Az újra megtekintés viszont csak arra volt jó, hogy még jobban tudjam szidni a készítőket, mert ez az ötödik évad bizony még mindig pocsék számomra. Ami azért lényeges és fontos is számomra, hisz tévézési/DVD-zési szokásaimat nagyban befolyásolta eme széria. Egykori nagy kedvenc, ami iszonyatosan magas minőséggel került annak idején „terítékre”, mely azonnal rajongóvá tett olyannyira, hogy súlyos ezreseket hagytam ott a közeli internet kávézóban, hogy az aktuális epizódot láthassam.
Ennek fényében bizony az ötödik évad számomra egy törött ereklye, a korábbi évadok gúnyos megcsúfolása ami ráadásul párosul a kreativitás teljes hiányával. A kérdés természetesen az, hogy a készítők már az első évadban  tudták, hogy merre fogják vinni a szériát, vagy csak egy esős délután ráébredtek arra, hogy nem tudják normális módon lezárni a történet?

Egy több évados szériánál azért mindenképpen pozitív, hogy első nézésre három, míg utólagos újranézéssel négy évad lett abszolút kedvenc az eddigi ötből.
A negyedik évad tökéletes finálé volt, mely miatt bizony vártam az ötödik évadot, de sajnos csúful csalódnom kellett benne tavaly januárban, s másodszori újranézésre is.

A negyedik évad befejezése nem kis rizikófaktort tartalmazott a további két évadra, hisz a túlélők több része szakadtak, s egy részek elhagyhatta a szigetet, s vissza térhetett a civilizációba.  És akkor jöhet a kérdés, hogy innét hogyan is lehet tovább menni, mit is történhet a következő évadban? Természetesen nagyon sok mindent lehetett már előre látni, mint például a szigetre való visszajutásának megkísérelését.
Négy évad arra volt elegendő, hogy rengeteg kérdés halmozódjon fel a nézőkben. Mivel a negyedik évad idején már bejelentették, hogy két évad lesz és vége a szériának, így hát az ötödik évad feladata épp az lenne, hogy megválaszolja az eddig kérdéseket, kibogozza a misztikus rejtélyeket. Gondolom nem csak én vagyok az egyedüli, aki végig kattogott négy évad, meglepődött bizonyos történéseken, vagy a karakterek közötti kapcsolaton. Nos az epekedve várt évad ezzel szemben hatalmas csalódás volt, s rögtön az első öt percben elhangzott az a dolog, amivel leírta magát ez az évad, s az évadot jegyző készítők.

Annak idején nagyon sok bejegyzést olvastam az ötödik évaddal kapcsolatban, viszont nem értettem azt a fajta vak rajongást, ami azt övezte. Persze ízlések és pofonok tartja a mondás, de valahogy akkor sem tudtam belenyugodni, hogy mégis hogyan lehet ez az évad oly nagyszerű, s rajongók miért írják le azokat azzal, hogy „Ez már a rajongóknak készül, nem átlagnézőknek” illetve „Ez túl bonyolult, sokan ezért nem értik”. A nagy francokat! Kérem szépen itt arról van szó, hogy eljött az idő, amikor a készítőknek bizony le kell zárni, meg kell válaszolni 4 évadnyi nyitott kérdést, ami nem egyszerű. A Lost minden volt, csak nem klisé halmaz, de az ötödik évad rögtön azzá vált a szememben, amint elhangzott az a bizonyos szó: időutazás.
Nem tudtam, hogy ezen a szavon most röhögjek, vagy sírjak, mert komolyan venni azt nem tudtam. Valahogy sokkal misztikusabbnak, összetettebbnek láttam az egész szériát, s rémálmomban sem fordult meg volna az a lehetőség, hogy a rengeteg kérdést épp egy ilyen marhasággal kívánják megmagyarázni. Mert a sziget mozog térben és időben.Kösz. Mert legyünk őszinték a Terminator jó volt, mert alap pillére a térben és időben való utazás. Ez adja a magját, szerettük. A Back To The Future is jó, mert szintén alap pillére a térben is időben való utazás. De ez?

Persze egyértelmű, hogy én nem vagyok vevő erre az időutazós marhaságra, de ha legalább 50 filmben és szériában nem lőtték volna már el ezt, akkor talán még be is jött volna. Mert szépen összerakták a készítők, hogy minden kapcsolódjon, de valahogy akkor sem az igazi.
Érdekes volt látni, hallani ahogy a széria tulajdonképpen a saját farkába harap: a múltban a túlélők mindenkivel találkoznak szinte akikkel később kellene, ráadásul többen még be is épülnek. Ennek fényében megpróbáljuk likvidálni az egyik főbb karaktert, beleavatkozunk mindenbe, és persze a nagy meglepetés: erre senki nem emlékszik, még maga Ben sem, akinek bizony mindennapos volt, hogy tizenévesen iraki férfiak mellbe lőtték. Persze most lehetne mondani, hogy ez egy párhuzamos világ meg tököm tudja, de köszönöm szépen, ezt a gyomrom nem veszi be.

És akkor van egy tökéletesen elcseszett évadfinálé, mely további kérdéseket nyitnak meg. Pfff. De, ha ez még nem lenne elég, a főbb eseményszál nem más mint, hogy a jövőt megváltoztassák. Bár kezdtem attól félni, hogy valami folyékony Terminátor megjelenik a végén, aztán mindenkit elküld hűvösebb helyre.
Továbbra is az a gondolat kavarog a fejemben, hogy a készítők a negyedik évad után teljesen kifogytak az ihletből, s ezért kellett ezt a fajta klisét behozni a szériába. Habár a harmadik és negyedik évadban is voltak olyan epizódok, amelyek kellően zavarosak voltak, de az ötödik évad fényében azt a látszatot keltették, hogy ebbe az irányba akarták elvinni az egészet. Ha ez pedig így van, akkor köszönöm szépen az öt évadnyi kemény sz*patást, mert pofára estem, de keményen.

Utószóként döbpergés, hisz a hatodik évad javában tart, s csak három karcsú epizóddal vagyok lemaradva. Szóval reménykedek, hogy ezt a gigantikus csorbát kijavítják, s rendesen lezárják a szériát. Mert, ha az utolsó évad sem jön be teljesen elállok a DVD megvásárlásától, valamint az egész széria újra megtekintésétől.