Elég nehéz elhinni, hogy valamivel több, mint egy hónappal ezelőtt még azon csodálkozott – és persze sajnálkozott – az egész ország, hogy rügyező fák, s friss tavaszi illat helyett kénytelenek vagyunk beérni a hólapátolással, s a vakító fehérséggel, amelyet a frissen hullott hótakaró nyújtott. A hosszúra nyúlt tél engem is megviselt, s március elejére már reméltem, hogy megjön a jó idő. Annak ellenére, hogy remekül rányomta a bélyegét a szabadidős tevékenységeimre, így inkább itthon döglődtem a négy fal között.
Tavaly ősszel sajnálatos módon kerékpárlopás áldozatává váltam. Az évek alatt volt pár kerékpárváltás szülői részről, így szerencsére akadt pótló vasparipa, de télen mindig nyugdíjazom a csúszós útból fakadó baleset, s a röpködő mínuszokból eredhető megfázások miatt. Viszont azt eldöntöttem, hogy tavasszal beszerzek egy másikat, melyet végül március végén sikerült megvennem. Ugyan később terveztem, de remek áron volt kapható, s sajnos fizetésig nem tartott volna ki a készlet, s az sem volt elhanyagolható, hogy teljesen új kerékpárról beszélhetünk, tehát nem állt fenn a kockázat, hogy esetleg lopott kerüljön a birtokomban. Bevallom őszintén gondolkoztam azon, hogy komolyabbat veszek, s ki volt szemelve erős acéllakat, de az újabb lopástól való félelem miatt megelégeltem a gyengébb minőséggel, ha lopják, akkor legalább ne drágát alapon. Majd az idő eldönti, hogy vajon jó döntés volt-e, de egyelőre megvagyok vele elégedve.

Az új vasparipát volt alkalmam tesztelni, hisz végre valahára megérkezett a jó idő. Tavasznak nem nevezném, inkább valamiféle hibrid nyárnak. Olyannyira, hogy minap már kénytelen voltam a ventilátort elővenni, s üzembe helyezni, mert egyszerűen csorgott rólam az izzadság. Természetesen a jó időt kihasználva rögtön lazábbra vettem a figurát öltözködés terén, így ahogy ilyenkor kell először csak azt vettem észre, hogy valami nem stimmel velem, majd pedig fokozatosan jöttek elő a megfázás tipikus tünetei. Eddig sikerült megúsznom, hogy sima megfázással itthon kelljen maradnom, de sajnos most a műszakokat pont úgy sikerült kapnom, hogy huzamosabb időt kellett betegen mennem. Végül éreztem, hogy ebből pihenés és gyógyszerek nélkül nem fogok kilábolni, de emellett még a kollégák is megjegyezték módfelett üdvös lenne, ha otthon maradék, s lehetőség szerint senkit sem fertőznék meg. Így megtoldottam rendesen a pihenőnapjaimat, habár nem örültem neki. Abból a szempontból főleg, hogy nem nagyon tudtam sehová se menni a folyamatos láz miatt, s csak az utolsó két napban tudtam kicsit kimozdulni.
Tavalyi évre is megvoltak a tervek minden szempontból, s ez idén sem maradt el. Először is már biztossá vált év elején, hogy gépfejlesztést kell eszközölnöm. Első körben egy SSD volt kinézve, majd végül további memóriabővítés, s végül több hónapnyi gyűjtögetés után pedig egy új videokártya megvétele, amely lehetőleg legalább két évig megfelelő szolgálatot tenne nekem. Rám jellemzően sokat olvastam a témában, s rengeteget kattogtam a dologról, míg végül oda lyukadtam ki, hogy a gépem megfelelő gyorsaságú, így nincs szükség se SSD-re, se memóriabővítésre. Mindezek mellett minden mai játék elindul, de a hardverigényesebb némi kompromisszummal, de csodásan futtatható. S az sem elhanyagolható, hogy jobbára sorozatokat, s filmeket nézek, mint játszok, ha itthon vagyok. Végül az utam a városba vezetett, s betértem a helyi számítástechnikai üzletbe, ahol engedve a csábításnak megvásároltam életem első SSD-jét, egy 60 GB-os Kingston-t. A témában rendkívül sokat olvastam, így már előre tudtam mit kell beállítani, bár az tény, hogy sikerült elérni, hogy legalább kétszer újra kelljen telepítenem a gépet. Az viszont rendkívül pozitívum volt, hogy a rendszer újra telepítése nem tartott tovább két percnél Windows 8 esetében, amit egyébiránt én nagyra becsülök. Az más kérdés, hogy a programok, játékok visszarakása legalább két napig tartott. Nagy tesztelőnek tartom magam, így szeretek belevágni az új dolgokba. Ez volt az egyik dolog, amiért annak idején váltottam Windows 7-ről Windows 8-ra. A másik dolog pedig az volt, hogy egyszerűen nem töltődtek be a weboldalak normálisan az előbbi rendszeren. Miután a 8-asra felvarázsoltam az Avast nevű vírusirtót rájöttem, hogy ez okozta a problémát. Nagyszerű! Bár ennek ellenére maradok a legújabb Windows-nál. Mindezek mellett pedig a következő hónapban szeretnék még memóriabővítést is eszközölni.

Első körben még úgy terveztem, hogy a nyári hónapok alatt spórolok a videokártyára, s megpróbálom minimálisra csökkenteni minden kiadást, hisz strandra is szeretnék menni, illetve még a fogorvoshoz is el kellene mennem többször. Mindezek mellett pedig ismét be van tervezve egy pesti út, melynek időpontja még nem teljesen végleges.
Végül úgy döntöttem majd ősszel összehúzom a nadrágszíjat, s a nyár szóljon a szórakozásról. Tavaly családdal együtt utaztunk fel, s ezt természetesen én fizettem teljes egészében. Mivel a család csak egyik része tudott felutazni munka miatt, így idén mindenki megy kivéve én. Végül azt a megoldást választottam, hogy az út felét én fizetem, másikat a család, így nem annyira drága. Én később megyek fel, de család nélkül. Egyelőre több emberrel tartom a kapcsolatot, akikkel feltehetően majd lesz találkozó, így elképzelhető nem csak egyszer fogok felutazni. Mindezek mellett a strand is ki van jelölve, mint szórakozási lehetőség, illetve most már az esti csavargás is képbe kerül. Bár tény, hogy ezeknek egy részét már javában űzöm a jó időnek köszönhetően.

A rövidtávú terveimet egyelőre úgy néz ki megtudom valósítani. Május a sorozatfinálékról szól, így csak az újranézésre kijelölt szériák fogják vinni az időmet. Ezek közül a Jóbarátok az, amelyikkel jól állok, hisz a tíz évadból már a nyolcadiknál tartok. Emellett ismét belekezdtem az X-aktákba, bízom benne időn sikerül is végig érni. Ha pedig véget ér az előbbi, akkor feltehetően HD minőségben nekiülök a Lost-nak. Játékok terén rengeteget feltelepítettem ismét, de konkrét terv egyelőre a Tomb Raider sorozat kronológiai sorrendben való végigjátszása. Az első rész, s annak kiegészítőjét már sikerült abszolválnom, illetve a betegen itthon töltött időt szintén a játékkal ütöttem el, így a második epizódnak is a végére értem. Jelen pillanatban az utóbbi kiegészítőjét gyűröm, s mivel utolsó pályán tartok feltehetően holnap már végére is érek, ha nem leszek elég fáradt leülni és játszani egy kicsit. Az viszont tény, hogy a régi epizódok tényleg nehezek voltak, s sokszor voltam azon a szinten, hogy feladom, de eddig még kitartottam. Ugyan hatalmas a sikerélmény, ha valamit le tudok küzdeni, de elég kevés időm van arra, hogy szenvedjek órákon keresztül.
Kezdtem aggódni, hogy idehaza, illetve a városomban nem fogják a mozik adni a Jurassic Park 3D-s változatát, de szerencsére május 3-ától már látható, így a jövő hétvégén tiszteletemet teszem a moziban. Ugyan ezen a hétvégén szerettem volna menni, de sajnos dolgozom, így passzolnom kellett a dolgot. Annak fényében pedig főleg, hogy inkább délelőtti órákban megyek, mert akkor nincs tömegnyomor a teremben, s nem kell csomó embernek a csámcsogását és szörcsögését hallgatnom.