Magyar cím: Az éhezők viadala – Futótűz
Végül ez is megvolt. Tavalyi év első napján döntöttem úgy, hogy ha már mindenki odavan a filmért, akkor már én is megnézem, hogy miért emlegetik mindenhol az első részt. Az előzetese alapján nem vágódtam hanyatt, de mivel egyébként sem volt épp jobb elfoglaltságom, így végül úgy döntöttem, hogy nekiülök annak a két órának, esetleg nem tetszik akkor fogom és kikapcsolom. Ennek ellenére végigültem, ugyan mély nyomott nem is hagyott bennem, de arra elegendő volt, hogy a játékidőt valóban kitöltse, s pozitív filmes élménnyel gazdagodjak. Bár már akkor is biztos voltam benne, hogy a folytatást is meglesem, de azt viszont biztosan tudtam, hogy nem mozis élményeim közt fogom számon tartani.
Így is lett, habár nem friss megjelenésről van szó, de azért akár merre mentem mindig belebotlottam film második részének valamilyen fizikai adathordozón lévő változatába, legyen az akár DVD, akár Blu-ray. Ennek ellenére azért a merevlemezemen azért hetekig itt „sínylődött”, mert nem tudtam magam rávenni, hogy megnézzem. Egyrészről ott volt a több, mint két órás játékidő, valamit ugyanazok az érzések, amelyek az előzményeket is végigkísérték: hiába látványos előzetes, de nekem közömbös volt. Így végül megvártam azt, hogy több napos szabadnapomon itthon legyek, s mivel az eső elmosta a lehetőséget, hogy elindulhassak itthonról akárhova, kénytelen voltam belevetni magam a folytatásba.

Tovább… →