Úgy vélem, hogy méltón fogom búcsúztatni idén is a nyarat.
Amire eddig nem volt példa az az, hogy idén többször is sikerült megfognom legalább egy hétnyi szabadságot. Első körben ezt annak köszönhettem, hogy látástól vakulásig dolgoztam, így hét napból általában legalább öt, de becsúszott olykor hat nap is. Így idén nyáron a pihenőnapokat összerakva pár nap fizetett szabadsággal kaptam egy hét szabadságot. Jó pár helyen így működik, ami véleményem szerint részben jó csak. A pozitív dolog, hogy én most nagyon örülök magamnak, hogy ez már zsinórban a harmadik olyan hónapom, amelyben egy hétig itthon vagyok, azonban az mindenképp negatívum, hogy előtte jóformán sz*rrá dolgoztam magam. Ennek köszönhetően már a második napja vagyok itthon, de még mindig nem „hevertem” ki a rám zúdult munkanapokat. Gondolom már elfogytak a szabadnapjaim, s így az év hátralévő részére maradnak a pihenőnapok.
Jövőre érkezik minden bizonnyal a Rise Of The Tomb Raider, s rajongói mivoltomból már leszedtem a vakolatot is a szobám faláról, mert már annyira várom. Az már kevésbé, hogy gyakorlatilag minden bizonnyal konzol exkluzív lesz, s ez sarkalatos pontja volt a dühöngésemnek a bejelentés pillanatában. Főleg azért, mert a bejelentett konzollal nem rendelkezem, s nem is terveztem a jövőbeli megvételét. Azonban némi fény megvillant az alagút végén, hogy nem csak a több, mint százezer forintos gépre lesz elérhető, hanem az előző generációra is. A múlt havi bejegyzésemben már taglaltam, hogy talán be fogok szerezni egyet, hisz erre a gépre jelentek meg kiegészítők, amikkel nem tudtam konzol híján játszani. Azonban bő egy héttel ezelőtt már be is jegyeztem, hogy meg is szereztem az alapjátékot, hogy magaménak tudhassam a kiegészítőket. Mivel gondolom huzamosabb ideig már nem leszek itthon idén úgy döntöttem már ebben a hónapban magaménak tudok majd egy Xbox 360 konzolt. Sikerült:

Meglepődtem mondjuk, hogy elég sok minden járt vele, a februárban megvásárolt Playstation 3-hoz nagyjából feleannyi se járt. Habár tény, hogy ott a legkisebb tárhellyel rendelkező gépet vásároltam meg, de ott is a kiegészítő miatt bővítenem kellett a masinát (az most más kérdés, hogy ha előrelátó lettem volna, akkor alapból a nagyobb tárhellyel rendelkezőt vettem volna, mert gazdaságosan jöttem volna ki a „buliból”). Itt azért okosabb voltam, mivel szem előtt tartottam a kiegészítőket, így már alapból a nagyobb tárhelyes gépcsomagot választottam.

Anyagi szempontból talán az a szerencse, hogy a házvásárlás el lett tolva tavaszra, így gyakorlatilag nekem több pénzem marad a szükséges dolgok megvétele, kifizetése után is. Ebből fakadóan tudok költeni. Habár kicsit soknak érzem ezeket a dolgokat, de valahogy igazat adok másoknak, hogy inkább ilyenbe öljem a pénzem, mint hogy tízezreket elköltsek szórakozóhelyeken, hogy aztán másnap viszont lássam a megivott, megevett dolgokat folyékony formában. Habár tény, azzal egyelőre senki nem ért egyet, hogy eme dolgok finanszírozásához túlórákat is vállaltam, melynek következménye gyakorlatilag majdnem a teljes kimerülés.
A legnagyobb szívfájdalmam azonban továbbra is az, hogy hiába nyertem kuponokat, de nem sikerült eljutnom a strandra. Örült a fejem, amikor megtudtam, hogy 50%-os jegyárral juthatok be, de az időjárás masszívan keresztbe tett nekem. Az elmúlt napokban gyakorlatilag olyan időjárási viszonyok voltak, melyek rendesen megkeserítették az életemet. Többször sikerült eláznom, mert azt gondoltam, hogy majd szárazon sikerül beérnem például a munkahelyemre. Egyik percben sütött a nap, másikban már zuhogott az eső. Nagyon bízom az időjárás előrejelzésben, mert elméletileg lesz vénasszonyok nyara, amit szeretnék majd a strandon eltölteni.