Egyetlen egy nagy előnye van a filmletöltésnek, hogy sokszor sokkal, de sokkal előbb megjelennek a virtuális térben letölthető formában úgy, hogy a minőségük valóban megüti a nézhető kategóriát.
Nemrégiben egy sorozatos blogon futottam szembe a Cooties-zal. Ugyan nem keltette fel a figyelmemet a film túlságosan, de kíváncsi voltam, hogy az általam ismert sorozatos színészek vajon hogyan is boldogulnak majd egy teljes estés filmben. Mindenesetre kíváncsi voltam mindenképp, hogy egy zombi témából még mit lehet kihozni akkor is, ha a film műfaja tulajdonképpen vígjáték.
Igen, igen. Nem félreütés, félreírás. A film műfaja vígjáték. Ebből fakadóan pedig nagyon kíváncsi voltam, hogy vajon mit is tudnak letenni a készítők az asztalra, mert tudni illik, hogy az ilyen témát vegyíteni eme műfajjal általában nem jól szokott elsülni. Azonban azt kell mondanom, hogy itt sem sikerült maradandót alkotni, mint egy egyszer talán megnézhető egész estét filmen kívül.
A film megpróbálja az alap témát kliséit kihasználni, de nekem leginkább az volt a bajom vele, hogy pont emiatt tűnt nekem olyannak, mint ha nem is a hasonló horror műfajban meglévő alkotások elé állítana görbe tükröt, hanem saját maga paródiája lenne.
Összehordtak pár sorozatos főszereplőt, akik egy iskolán belül fogják tapasztalni, hogy milyen is az, amikor a gyerekek éhesek lesznek. Csak éppen nem hamburgerre, vagy chips-re, hanem emberhúsra.
Ahogyan az a nagy könyvbe le van írva persze kell lenni egyetlen egy fertőzöttnek, aki szépen megharap, megkarmol másokat, s szépen innentől kezdve elszabadul a pokol. Persze megértem, hogy nagyon jó vígjátékot akartak összeütni a készítők, csak a film nézése közben azt nem értettem, hogy erre nem volt elég pénz, vagy kreativitás nem volt elég. Vagy esetleg mindkettő? Ugyanis azt kell mondanom, hogy sajnálatos módon inkább olykor gusztustalan, de kiszámítható fércmunkáról van szó, mint hogy olyan jelenetekkel bővelkedő alkotásról, amin tényleg tud nevetni az ember.
Tény és való, hogy vannak benne ötletes megmozdulások, illetve akadnak benne olyan jelenetek, amelyek tényleg gusztustalanok, s ilyenkor fordul meg az emberben az a kérdés, hogy vajon ezt hogyan is gondolták komolyan a készítők.
A legnagyobb probléma mégis az, hogy súlytalan az egész. Rendben, hogy vannak karakterek, de egyik sem olyan, amelyikre azt tudnám mondani, hogy lekötött, vagy pedig érdekelt a sorsa. Egyszerűen csak vannak emberek, akiket szépen felzabálnak a gyereket. Persze kilométerekről látszódik az is, hogy ki fog majd fűbe harapni, illetve ki lesz az, aki majd megmenekül. És persze még nem ejtettem szót az olyan rosszul kivitelezett kliséktől, aminek köszönhetően a történet abszolút lapos és kiszámítható lesz.
Ha nagyon őszinte akarnék lenni, akkor azt kell mondanom, hogy régen láttam már ennyire rossz filmet. Tudom, hogy vannak ennél rosszabbak is, de azért egy ilyet letenni az asztalra, nem semmi. Egy kicsit persze mosolyt csaltak az arcomra a filmes utalások, melyeknek a középpontjában a színészek álltak, de azt kell mondanom, hogy a szórakozásomhoz ez nem kicsit kevés. Nem mondom, hogy rossz film, s biztosan annak nagyon fog tetszeni, akinek a műfaj, s a színészek bejönnek. Azonban el kell ismernem, hogy azért tudtam volna értelmesebb szórakozást is találni ennél. És mindezt írom úgy, hogy azért némi minőségi fellángolást vártam tőle.