Platform: Playstation 4
Nagyjából 13 éve annak már, hogy először találkoztam Croft kisasszonnyal. A virtuális szerelem azonnal bekövetkezett, s még mindig ott tartunk, hogy megannyi változással szemben tart ez az érzelem felé. Nem is meglepő, hiszen kalandjai közt nagyon sok minőségi epizód került megvalósításra, mely minden téren újat hozott a már laposodó játékos szekvenciákba.
A kezdeti epizódokat is nagyon szerettem, ámbár tény, hogy nálam egyre inkább kicsapta a biztosítékot az, hogy a sorozat nem volt képes önmagához képest ténylegesen megújulni, s inkább azon játékosoknak kedvezett, akik fejüket akarták a falba verni a nehézség miatt. Utóbbi számomra keserűen hatott már negyedik résznél, amikor már olyan szintű szívatásnak éltem meg az egészet, hogy nem tudtam mit kezdeni vele, s csak évekkel később tavaly nyáron tettem teljesen magamévá. A fejlesztőcsapat váltás jót tett a szériának, habár hiányoznak a korábbi részek megvalósításai, azért örültem, hogy nehézség szempontjából könnyebb lett. Pont azért, mert engem nem szórakoztat, ha csapkodom a billentyűzetet vérvörös fejjel, mert nem tudok továbbmenni, vagy mert egy ugrást nem tudok végrehajtani.
Rajongó. Ez az az emberi hozzáállás, amit egy gyártó, kiadó, terjesztő meg tud fogni, hogy bevételi forrása legyen. Egy vizuális termékből többnyire mindenféle kiadás napvilágot szokott látni. Egyszerű, gyűjtői, extra, s még legalább tucat kiadás. Amik bizonyos tulajdonságokban eltérnek, de a fő tartalom tulajdonképpen ugyanaz. Annak ellenére, hogy rajongónak tartom magam mégis úgy állok hozzá a dologhoz, hogy nem igazán értem, hogy miért kell egy azonos terméket többfajta megjelenésben megvásárolni. De ugyebár nekem is többfajta változatokban van meg a sorozat egyes darabjai, ami leginkább annak tulajdonítható, hogy egyes leárazásoknak köszönhetően fillérekbe került az adott rész.
Annak idején én voltam az egyik, akinek leginkább nem tetszett, hogy a kedvenc játékom ismét egy reboot előtt áll. Maga a szó sem tetszik, s a látottak sem győztek meg túlságosan. Így történt aztán, hogy mindezek ellenére 2013-ban elég jól szórakoztam az új résszel. Nem mondanám kiemelkedőnek, de tény, hogy nagyon jól sikerült. Tavaly vettem elő egyszer, de igazából a folytatás volt, ami igazán érdekelt. Ami kisebb csalódás volt, s emiatt is döntöttem úgy, hogy megvárom a februári fizetést, s nem fogom megjelenés napján megvenni PC-re is lévén a konzol, melyre exkluzív volt eladásra került.
A 2013-as epizódról ismereteim szerint annyit tudtam, hogy a platformok közül talán a PC-n volt a legszebb. Annak ellenére, hogy beszereztem egy Playstation 4-et meg sem fordult a fejemben, hogy arra is megvásároljam a játékot,főleg akkor, amikor az egyik műszaki cikkeket forgalmazó áruházban megláttam kemény 12 ezer ropogós magyar forintért. A kíváncsiság első szikrája viszont felcsapott, amikor januári leárazásnak köszönhetően 3690 forintba került a playstation store-ban. Megvettem.
Ha őszinte akarok lenni, akkor gyakorlatilag eme kiadás szinte mindent tartalmaz, ami megjelent PC-re. Egyetlen egy nagy előnye van azonban, hogy minden egyes DLC ebben benne van. Ebből a szempontból egyetlen egy csalódásom volt, hogy sajnos a java része ismételten a multiplayerhez köthető, amit én fél órán át próbáltam még annak idején, s ennyi nekem bőven elég volt, hogy letegyek a további kísérletekről. Amit kicsit is értékeltem azok a megváltoztatható ruha volt, de sajnos ezeknek vizuális megjelenésen kívül sok szerepe nem volt. Ami igazán zavaró volt nekem, hogy nagyjából ennyiből ki is fújt az egész tartalmi különbség, s végletekig zajló DLC központú vitában ismételten azt a helyet foglaltam el eme tartalom kapcsán, hogy mennyire is gusztustalan az, hogy tömegnyi kiegészítő érkezik egy adott részhez pár száz, vagy ezer forintos áron, hogy aztán a végső ár egy terméknél legalább 30 ezer legyen. Szép….
Visszatérve a játékhoz a 3690 forint nem volt sok érte, hiszen ennyit egy este alatt el lehet inni, vagy el lehet mozizni. Fizetésemhez képest meg tényleg nem nagy összeg. Viszont arra tökéletes, hogy teszteljem mit is tud az új konzol, illetve milyen különbségek is vannak a platformok között. Azt kell mondanom, hogy az állam leesett, hiszen sokkal jobb grafikai megvalósítások kerültek ebbe bele, mint a PC-s változatba, s azt kell mondanom, hogy ha választanom kellene, hogy mely platform szebb, akkor egyértelműen azt mondanám, hogy a Playstation 4 viszi magasan a pálmát.
A robbanások, tüzek, különböző karakterek modellek, tájegységek egyszerűen hihetetlenre sikerült, s maga a vízhatás is igencsak lenyűgöző lett. Mindezek mellett persze ott van az a tény is, hogy minden pixel full HD felbontást kapott, s ennek köszönhetően egyetlen egy recés perembe se botlottam. És akkor meg nem is beszéltem a fix 60 FPS megoldásról sem, amivel kapcsolatban annyi észrevételem volt, hogy minden folyékonyabb lett, s sehol nem volt egyetlen akadás sem. A PC-s változatra volt igaz egyetlen egy technikai újdonság, ami nem más volt, mint a TressFX. Ennek létjogosultságára nem sok értelmet látok, hiszen szép, hogy egy karakternek szálanként rajzolódik ki a haja, de mivel több karakter van egy adott játékban, így elég hülyén néz ki, hogy a többieknek pedig nem. De ez más kérdés. A lényeg, hogy PC-n azért voltak emiatt problémák, de szerencsére itt minden tökéletes volt. Mindezek mellett az átvezető animációkba is belekerült eme megvalósítás. Ámbár tény, hogy PC-n nem értettem, hogy az átvezető videókba miért nem.
Az igazság az, hogy soha nem tartoztam a „százalékosok” közé. Így a sokadik végigjátszásra sem mentem abba bele, hogy mindent összegyűjtsek, vagy minden fegyver, képesség száz százalékos megvalósítási szinten legyen. De mivel egyébként sem volt más teendőm, így úgy gondoltam, hogy majd itt nekifutok ennek, s meglátom, hogy mennyire is lesz majd jövedelmező számomra.
Mint ahogyan a folytatásban is, itt is azt éreztem, hogy túlságosan tömve lett az egész. Az egészre a túlzsúfoltság jellemző. Hiába van egy térképem, ami minden statisztikát megmutat, hogy ha két órával később már nem is tudom, hogy mit kezdtem el összegyűjteni, vagy mit nem tudtam megszerezni valamilyen fegyver, vagy szerszám hiánya miatt. Utóbbit tudom a leggusztustalanabbnak behatárolni, hogy nem tudok úgy végigmenni a játékon, hogy ne kelljen egy adott helyszínre visszamennem, ha mindent össze akarok gyűjteni. Mivel többszöri végigjátszás után sem ismerem a játék minden szegletét, így kifejezetten irritáló volt itt is, amikor nekikezdtem valaminek, aztán pedig kiderült, hogy nem tudom véghez vinni, mert egy szerszám hiányzik, vagy fejlesztenem kell ahhoz, hogy meg tudjam oldani.
Az első fél órában éreztem azt, hogy miért is kellett ezt megvenni. De ha már megvettem, akkor illik kijátszani, még akkor is, amikor nincs hozzá kedvem. Egyébként is pangás van, szóval belefér. Kezdeti kedvtelenség után azonban elkapott a játékláz, s alig bírtam abba hagyni. Köszönhető ez annak, hogy szinte hiba nem volt benne, s a látvány is magáért beszélt. Habár tény, hogy amellett, hogy fel lett újítva kicsit még a TV-n is lehetett kalibrálni, hogy még jobban nézzen ki, mint ahogyan gyakorlatilag van a kezdeti állapotában.
Azonban nincsen rózsa tövis nélkül. Itt is teljesen zavaró volt szinte a fizika teljes hiánya. Adva van egy perem, amit el kell érni, viszont teljesen messze van, de azért ugrásnál simán el tudjuk kapni. Ami meg karnyújtásnyira van, azt meg nem. Mindezek mellett persze akadtak furcsa dolgok. Mint például rögtön az elején az a bizonyos haj nem igazán tudott a gravitációnak megfelelően működni, ugyanis hiába volt hősnőnk fejjel lefelé lógva lobonca nem nagyon akart a megfelelő irányba lógni. Egyszer futottam bele bugba, amikor beleakadtam a lépcsőbe.
Összességében viszont azt gondolom, hogy nincs megbánás bennem, hogy megvásároltam. Ámbár tény, hogy a bejegyzés elején említett összeg volt a tetőfok, amit hajlandó voltam érte adni. Annyi mindenképpen bizonyos, hogy elképzelhető, hogy lesz benne még pár végigjátszás, de a gyűjtögetést minden bizonnyal kihagyom.