Tinédzserkorom egyik legmeghatározóbb filmes élménye volt az Alien tetralógia. Egyik szemem sírt, másik nevetett, amikor megtudtam, hogy megjelenik DVD-n mind a négy rész, ráadásul mindegyik epizód egy-egy új változatban is elérhető lesz a lemezeken. Akkor már nem igen örültem, amikor rájöttem, hogy ezek nem lesznek elérhetőek VHS-en (akkor szorította kifelé a DVD a VHS-t).
Viszont az internet korában, ahol szinte minden egyes film beszerezhető valamilyen formában ilyen már nem lehet probléma. Azért már alapból jár egy jó nagy beintés a kiadónak, hogy a harmadik epizód DVD borítója (jobbra – kitettem, mert ez a hivatalos) gyakorlatilag lelövi a film slusszpoénját. Feltéve, ha egy olyan ember nézi meg, aki nem ismeri a szériát.
Kicsit hosszabb írás lesz a harmadik részé, mint az előző kettőé. Egyrészt valahogy nekem sokkal jobban bejött az utolsó két epizód, mint az első kettő. Másfelől a harmadik epizód lett jóformán új köntösbe tálalva, hogy alig találtam a szavakat.
David Fincher, a film rendezője már annak idején se szerette a harmadik részt, amikor rajta dolgozott (ez nekem új információ volt). Így nem azt az Alien 3-at készítette el, mint amit szeretett volna. Azonban olyannyira szívfájdalma volt ez, hogy végül nem Director’s Cut lett, hanem csak Special Edition, hisz a rendező nélkül vágták újra a filmet. Hogy melyik Alien 3 a jobb? Részemről mindkettő elfogadható, habár mindkét verzióban vannak hibák.
Ellen Ripley, Newt, Hicks és a „kissé” sérült Bishop épp hibernált álmukat alusszák a Sulaco fedélzetén, amikor is tűz üt ki, majd a kabinok a mentikompba kerülnek, majd pedig elhagyja az űrhajó fedélzetét. A mentőkomp végül a Furi bolygóra zuhan, egyenesen bele a vízbe.
Míg az első két részt csak bővítették, így a harmadik részt gyakorlatilag – ha nem is teljesen, de – újravágták.
A parton sétáló fegyenc találja meg Ripley partra sodort testét (az eredetiben a hibernáló kapszulában találják meg), melyet az olaj és a hajban mozgó bogarak csúfítanak el. Ez megmagyarázza, hogy az eredeti verzióban miért is koszos annyira Ripley, miután lezuhant a mentőkomp.
Sokan hördültek fel, hogy a kezdésben az előző epizód túlélőit Fincher azonnal likvidálta. Nos, én is néztem egyet, azonban drámailag rendkívül okos húzás volt tőle!
Az eredeti filmben ugyebár a kompban találják meg Ripley-t, láthatunk egy kutyát, amit hamarosan megtámad egy arcratámadó. Nos, ezek a jelenetek törölve lettek. Helyette egy plusz jelenet került be, melyben azt látjuk, hogy két fegyenc egy ökröt vonszol be, majd az egyik megtalálja az arcratámadó maradványát, azonban nem foglalkozik vele (miért is foglalkozna? Hisz mindennapos arrafelé egészen biztosan). Ennek fényében a temetés jelenet megváltozik: az idegen organizmus nem a kutya mellkasából tör elő – ami egyébként sokkal hatásosabb volt -, hanem a kimúlt ökörből. Hosszabb jelenetsoron láthatjuk, ahogy az idegen – ami kicsivel különbözik az előző részekben előbukkanó mellkasrobbantótól – szépen elmenekül.
Ezen felül további plusz párbeszédek kerültek a filmbe. Maradtak többek között az idegen első áldozatáról készült képkockák, valamint az, amikor Golic szeme láttára öli meg fegyenctársát az idegen. Ehhez kapcsolódóan került be egy plusz jelenet a filmbe: láthatjuk a véres férfit az ebédlőben, amikor is ráakad egy másik fegyenctársa. Így az új jelenet megmagyarázza, hogy az eredeti verzióban miért is láthatjuk a férfit kényszerzubbonyban, hiszen előtte csak azt láthattuk, ahogy elmenekül az idegen elől.
A kórtermi jelenet is jelentősen változott. Ripley és Clemens jelenete jó pár mondattal kiegészül, amit többnyire Golic filozófikus gondolatait jeleneti. Ekkor láthatjuk az idegen megérkezését sokkal szemléletesebben: a lenyomodó ágy, a terem eszközeinek tükröződései, a kényszerzubbonyos férfi rémült ábrázatai, valamint a függöny alatt megjelenő idegen lába. A támadás után persze Golic is kap egy viszonylag elég beteg plusz megjegyzést.
Ekkor Ripley nem érti, miért hagyta az idegen őt életben. Semmi háttérinfóval ültem neki közel hét éve (!) a filmnek, így engem teljesen meglepett, amikor a készítők előrukkoltak azzal az ötlettel, hogy az előző filmek túlélőjének is szembe kell néznie legrosszabb félelmével: önmagában is van egy épp kifejlődő idegen, egy királynő.
További kibővített jelenetekből kiemelhető egy igazán fontos: végre megtudhatjuk, hogy a csapdába csalt idegen tulajdonképpen hogyan is szabadul ki. Végül elkezdődik az üldözés az alagútban, ami jelentős változáson esett át, habár ezt igazán akkor vehető észre, ha az eredeti filmet és a speciális változatot egymás után tekintjük meg.
A filmtörténelem egyik legmegrázóbb jelenetsora – nekem legalábbis – változtatásra került. Az eredeti verzióban Ripley leugrik az olvadt fémbe, zuhanása sokkal hosszabb, ugyanis miközben zuhan lefele előtör belőle az idegen királynő, melyet szorosan magához szorít, majd mindketten eltűnnek az olvadt fémben. Ezzel szemben a Special Edition-ban ez nem történik meg, hanem még a levegőben elég Ripley teste. Az újravágott epizódnak nem lenne baja, viszont ez iszonyatos mellényúlás volt, mely eléggé negatívan hatott rám. Ugyanis a CGI borzalmas, ráadásul az eredeti film lezárása tökéletes volt.
Nem mondom, hogy megbántam, mindenesetre újranézve az Alien 3-at egy új élménnyel gazdagodtam. Eddig is kedvencem volt ez a rész, ezután is az lesz. Az újravágott epizód pedig azt az érzést idézte fel bennem, amikor először láttam a harmadik részt. Mesterien jó volt, és persze mesterien alulértékelt is egyben.