Tinédzserkorom egyik legmeghatározóbb filmes élménye volt az Alien tetralógia. Egyik szemem sírt, másik nevetett, amikor megtudtam, hogy megjelenik DVD-n mind a négy rész, ráadásul mindegyik epizód egy-egy új változatban is elérhető lesz a lemezeken. Akkor már nem igen örültem, amikor rájöttem, hogy ezek nem lesznek elérhetőek VHS-en (akkor szorította kifelé a DVD a VHS-t).
Viszont az internet korában, ahol szinte minden egyes film beszerezhető valamilyen formában ilyen már nem lehet probléma. Azért már alapból jár egy jó nagy beintés a kiadónak, hogy a harmadik epizód DVD borítója (jobbra – kitettem, mert ez a hivatalos) gyakorlatilag lelövi a film slusszpoénját. Feltéve, ha egy olyan ember nézi meg, aki nem ismeri a szériát.
Kicsit hosszabb írás lesz a harmadik részé, mint az előző kettőé. Egyrészt valahogy nekem sokkal jobban bejött az utolsó két epizód, mint az első kettő. Másfelől a harmadik epizód lett jóformán új köntösbe tálalva, hogy alig találtam a szavakat.
David Fincher, a film rendezője már annak idején se szerette a harmadik részt, amikor rajta dolgozott (ez nekem új információ volt). Így nem azt az Alien 3-at készítette el, mint amit szeretett volna. Azonban olyannyira szívfájdalma volt ez, hogy végül nem Director’s Cut lett, hanem csak Special Edition, hisz a rendező nélkül vágták újra a filmet. Hogy melyik Alien 3 a jobb? Részemről mindkettő elfogadható, habár mindkét verzióban vannak hibák.
Tovább…
Nap: 2010. július 9.
Cougar Town: 1.évad
Idén kivételen elég sok újonc került nálam terítékre. Sok el is vérzett. De a Cougar Town-nal mindenképp akartam egy próbát tenni, hisz egykori Friends rajongóként kihagyhatatlan volt ez a sitcom Courtney Cox-szal (az viszont érdekes, hogy az ő szereplésével készült Dirt viszont teljes egészében kimaradt nálam).
Igen jó volt az idei évad sorozatok terén, s a meglévők mellé muszáj volt bevállalni valamit sitcomot is. Érdekesnek tűnt a Cougar Town. Noha nem fogott meg, de a szereplők miatt adtam neki esélyt, azonban pár rész után pihenőre tettem. Ennek egyik oka az volt, hogy nem tudtam van-e értelme tovább nézni, továbbá a sorozat nem lett exkluzív kedvenc, hogy vegyem arra a fáradtságot, hogy magyar felirat nélkül, vagy angol felirattal nézzem, ugyanis angol tudásom még nincs ott, hogy a sitcomok könnyen érthetőek legyenek. Valahol jó döntésnek bizonyult, hisz a készítők évad közben változtattak az irányon (épp ezért akarják most a sorozat címét megváltoztatni), így minden bizonnyal évad közben kaszát kapott volna tőlem a sorozat. Sokaknak bejött az irány megváltoztatása. Nekem kifejezetten nem, ráadásul már bánom, hogy megtekintés nélkül röppent ki lemezre.
Az alapkoncepció egyszerű: adott egy középkorú, 40-es éveiben járó nő – Jules -, aki fejébe veszi, hogy egy félrebaltázott házasság után úgy dönt, hogy visszatér az „életbe”, s újból pasizni kezd. Persze az ő korában ez nem egyszerű.
Ezzel az alapötlettel remek sitcomot lehetett volna varázsolni, ha éppenséggel nem Courtney Cox kapja meg a szerepet. A legtöbb negyvenes, gyermekét egyedül nevelő nő nem úgy néz ki, mint a színésznő. Igaz, hogy smink nélkül úgy néz ki, mint egy három napos vízihulla, amit ráadásul megerőszakolt két tucat törpeharcsa… De a sminkesek átlagon felüli nőt tudnak belőle varázsolni. Így teljesen hiteltelen az egész, ráadásul az évad közbeni koncepcióváltás eredménye, hogy megszületett az idei évad második olyan első évados sorozata (szigorúan a Blue Mountain State után), amiről fogalmam sincs, hogy miért néztem, mert tulajdonképpen nem tetszett.
Tovább…