Sorozatok szempontjából hihetetlenül sikerült szintre hoznom magam május végére. Így gyakorlatilag nem maradt néznivaló nyárra. Mivel sikerült olykor-olykor a hazai adón elcsípnem pár új epizódot, így végül úgy döntöttem kellemes kikapcsolódásként jól jöhet majd a Grey’s Anatomy, amelyet annak idején se vettem halál komolyan, így nem is mondom magam nagy rajongónak.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy meglepetésként ért az évad néhány eseménye. A fentiekből fakadóan belefutottam jó pár spoiler-be, de ennek ellenére igyekeztem az évadot élvezni olyannyira, amennyire csak lehet. Egyelőre a kilencedik évadba mindenképp belelesek.
Ami mindenképp elmondható pozitívumként, hogy az évad iszonyatosan erősre sikeredett. Érthető, hisz a készítők valahol már kezdték érezni, hogy a széria igazán kezd langyulni, ami miatt én annak idején egyszer már elkaszáltam. Remek ötletnek tartottam, hogy ismét jó pár karakterektől megszabaduljanak, illetve jó párat átformáljanak ahhoz, hogy tovább tudjanak lépni. Egyik oldalon ott volt ugyebár a vizsga, ami remek ötlet volt ahhoz, hogy mindenféle háborgás nélkül tudjuk elbúcsúztatni jó pár karaktert. A másik pedig maga az évad zárása, ami felvet jó pár dolgot, hogy bizony innen hogyan tovább??
Pozitívum továbbá, hogy végre a karakterek nem csak jók, s nem csak rosszak, hanem – orvosi mivoltuk ellenére – hétköznapi emberek, akik próbálják élni a mindennapi életüket, ami bizony tele van jó pár nehézséggel. Olykor hibáznak, de ezeket megpróbálják jóvá tenni, már amennyire lehet. Mindezek mellett persze akadnak olyan jelenetek, helyzetek, amelyek karaktereket megszeretünk, vagy épp megutálunk a tetteik miatt, de később valahogy mégis megbocsájtunk, s kíváncsiságunk továbbra is fenn marad, hogy tovább kövessék a sorsukat.
Olykor persze akadtak olyan pillanatokat, amikor úgy éreztem, hogy valahogy túl sok a szerelmi szál. Bár, ha megnézzük, hogy dráma sorozatról van szó, akkor ez nem is meglepő. Mindegyik karakterrel eleget foglalkoztak, s érdekes megnézni, hogy mennyit változtak nem csak a sorozathoz csatlakozásuk óta, hanem az évad alatt. Kérdés persze továbbra is adott, hogy innen honnan tovább, hisz a változások már most elkezdődtek, s rengeteg olyan dolog történt, ami jó pár karakter távozását vetíti előre.
A kórházi esetek továbbra is tökéletesen működnek. Nem csak átlagos eseteket kapunk, hanem olykor meghökkentőeket is. Ilyen volt például az oroszlános rész, melynél igencsak tágra nyíltak a pupilláim. Mindezek mellett persze akadtak olyan epizódok, melyeknél kicsit húztam a számat. Ilyet volt az a rész, melyben a készítők kicsit szabadjára engedték a fantáziájukat, s eljátszadoztak a gondolattal, hogy mi lett volna, ha a karakterek bizonyos helyzeteknél más döntéseket hoznak.
Összességében nem volt rossz évad. Ugyan tudtam előre mi várható az évadzáróban, így sajnos nem ütött akkorát, de bízom benne, hogy a következő évadkezdés már jelentősen a képernyő elé fog szegezni. Mindezek mellett továbbra sem bántam meg, hogy visszatértem a sorozathoz, bár tény, hogy nyári darának tökéletes, így feltehetően, ha végzek az utolsó aktuális évaddal a következőt is nyárra fogom hagyni.