Örömmel nyugtázom, hogy két nap pihenés következik. Jól megérdemelt pihenés.

Tegnap olyan jó hatást gyakorolt rám a tanár (értsd: nem tett különbséget, hogy én betegség miatt hiányoztam, a másik pedig csak lógott, s ezért hiányzott), ezért reggel kicsit lustálkodtam. Első órára nem mentem be, helyette inkább befejeztem a Lost évadzáró epizódját (egy post-tal lejjebb olvasható is a kritikám), még az is többet ért.

Nagy valami lényegében nem volt. Egy kis dühöngés volt részemről, ugyanis előrébb jött egy órám, így eltalálta az órát átadó tanár, hogy ne legyen szünet. Erre az őt követő is egyből kezdett, ahogy belépett az ajtón, nem is hagyott szünetet két órája között. Szóval mondhatni a 2×90 perces óra között örülhetek, ha volt 2 perc szusszanásnyi idő. Szóval így kell ezt csinálni. A poén az egészben, hogy ez a tanár soha nem tart nyolcadik órát, csak megvárja, hogy becsengessenek nyolcadikra és alig pár perc és mehetünk. Azért a 15 percért tényleg előrébb kellett hozni.

Hazaérve kicsit fáradt voltam. Miután megvolt a kiadás ebéd, nagyjából pihentem egyet. Aztán két hét után végre kimentem egyet fordulni, csak úgy, mert már szükségem volt a friss levegőre, hogy közben hallok, nem vagyok lázas, náthás.

Hétvégén erős pihenés lesz, s az elmaradt sorozatokat fogom minden bizonnyal pótolni. És persze a legjobb: hétfőn délutáni tanítás.