Platform: PC
Bő tíz évvel ezelőtt ismerkedtem meg a Tomb Raider sorozattal. Annak idején eléggé matuzsálemi darabnak számított az akkori közös számítógép. Egy családi ismerősnek köszönhetően pedig rengeteg játékkal lettünk elhalmozva. Nem voltam nagy játékos, s ma sem vagyok az. Valahol irigykedve tekintettem a család többi tagjaira, akik leültek és órákig elvoltak egy kártyajátékkal, vagy csak elindították a Doom első, vagy második részét. Vagy esetleg játszottak egy Diablo-t. Én addig sok mindenbe belekóstoltam, de igazából egyik sem kötötte le az érdeklődésemet. Egészen addig, míg egyik újságos CD mellékletén nem akadtam rá a Tomb Raider első epizódjának demó verziójára. Ugyan csak az első pálya volt játszható, de még így is rabul ejtett. Akkor éreztem azt, hogy megtaláltam azt a játékot, ami tényleg leköt, s amit akár többször is kijátszanék.
Akkoriban kezdték el forgalmazni az Ezt vedd meg! sorozatot, melynek keretén belül elérhető áron kínáltak klasszikus sikerjátékokat. Annak idején tanulói státuszomból, s fiatalkoromból kiindulva önálló keresettel nem rendelkeztem, így elő kellett kapnom az akkor még igen ellenállhatatlannak tűnő bociszemeimet, hogy a két epizód közül valamelyik a bevásárló kocsinkban landoljon. Így végül a második epizóddal tértünk haza, melynek végigjátszása után az első epizódot is hasonló módon sikerült megkapnom. Időközben az Ezt vedd meg! sorozat további címekkel bővült, így helyett kapott a harmadik, s majd később a negyedik és az ötödik rész. Lévén anyagi forrásaink végesek voltak, így a további két folytatás csak másodkézből másodpéldányon kaptam kézhez. Később egy bevásárlás alkalmával ismét lehetőségem nyílt, hogy a meglévő két eredeti példányt egy harmadikkal bővítsem. Az emberek többsége logikusan a harmadik részt emelte volna le a polcról, de én nem így tettem. Levettem a három epizódot, s szépen elkezdtem olvasni a tartalmi ismertetőket. Döntésképtelen voltam egészen addig, míg a Chronicles alcímre hallgató ötödik rész kezembe nem került, s a kiadványt megfordítva nem kezdtem el olvasni az ismertetőjét. A negyedik epizód dramaturgiai szempontból sokkoló befejezése rajongók milliót döbbentette meg. A történet szerint Lara Croft barátai egy esős szürke estén összegyűlnek, hogy az emlékének adózva felidézzék korábbi kalandjait. Ugyanis Croft kisasszonynak Egyiptomban nyoma veszett, s a feltételezések szerint meghalt.
Tovább…
Nap: 2010. március 21.
Nip/Tuck: 7.évad
És ennyi volt. Véget ért a Nip/Tuck (idehaza Kés/Alatt) a 100. epizóddal.
Igazából a legtöbb dolgot már leírtam a 6. évad bejegyzésénél, szóval nem igen lenne szükség újabb írásra, hisz egy teljes évadról van szó, melyet ketté vágtak, majd más évadszámmal illettek. De ugye hivatalosan is így van, akkor én is kettő bontom a 2009/2010-es évadot.
Az „évad” kilenc részből állt, melynek minősége egyenlő az előző kettőével. Kár, pedig reménykedtem abban, hogy jobb lesz, vagy legalábbis méltóan lezárásra kerül a széria, esetleg lesz benne valami igazán meghökkentő. Sajnos ez nem így történt.
Annak idején a Viasat3-on akadtam rá valahol az első évad végén, s azonnal beszippantott. Ez valahogy négy évadig tartott, amikor is változtattak a koncepción (s egyben a helyszínen is), így az ötödik évadtól megkezdődött a minőségi mélyrepülés, így azóta kizárólag egyben tekintettem meg az évadokat.
Tovább…
Majdnem szűz
Kevés magyar filmet láttam eddigi életem során, ezekből kevés olyan van, ami igazán tetszett. Persze lehetne azt mondani, hogy túl sok amerikai filmet tekintettem meg életemben, s a magyarhoz már nincs „gusztusom”. Lenne, ha a legtöbb nem lenne tele orbitális marhaságokkal, vagy teljes ellentmondással illetve borzalmas megvalósítással. Persze arról még nem is ejtettünk szót, hogy a film, amit megtekinteni akarok/akartam műfajilag, tartalmi ismertetője alapján bejövős-e.
Nos többen ajánlottak eme filmet. Az előzetes megtekintése után számítottam valami igazán ütősre. Nem mondhatom, hogy nem tetszett, de az tény, hogy tele van hibával.
Elég ránézni a plakátra, aminél már csak a DVD borítója borzalmasabb. Aki pedig plakát/borító alapján választ filmet, az bizony csúnyán pofára eshet a Majdnem szűzzel, ugyanis míg a plakát/borító vígjátékot, addig maga a film drámát „szolgál fel” számunkra. Az más kérdés, hogy az ember mennyire tud majd elrugaszkodni a banális marhaságoktól (van belőle azért jó néhány).
A történet nem egy nagy eresztés: főhősnőnk Boróka frissen „szabadult” a gyermekotthonból, ahonnan egy valag pénzzel sétál ki, hogy megkezdje életét a saját lábán. Azonban barátja tanácsának ellenére a pénzt elherdálják alig két nap alatt egy drága szállodában. S nem marad más: kurvának kell állni.
Tovább…