Platform: PC
Crysis 2 kóstoló után nem sokkal úgy döntöttem, hogy ha már ennyire bejött a második rész, akkor itt az ideje bepróbálni az első epizódot is, amelyhez akkor volt szerencsém, amikor az első nagyobb gépfejlesztés után voltam, s bizony a 2007-es játék volt akkor maga a játék volt a teszt, hogy mennyire jó vasat is sikerült összehoznom. Akkor körülbelül hat perc elég volt arra, hogy szépen búcsút intsek a játéknak, s a lomtárba kerüljön. Azóta nem kis idő telt is, s bizony napvilágot látott a második epizód is, mely akkora hype övezte, hogy jómagam is bepróbáltam. Tetszett. Így mielőtt a játék végére értem volna inkább félbe hagytam, hogy az első epizódot is magamévá tehessem.
Így nem sokat tétlenkedtem. Nekiültem az első epizódnak, s bizony eléggé elnyerte a tetszésemet, habár az tény, hogy egynek tökéletes volt, s nem hiszem, hogy másodjára is szívesen kóborolnék a dzsungelben. Természetesen mielőtt ismét nekiültem volna a második résznek maradt a talonban egy kiegészítő, mely a Warhead névre hallgatott. Az EA és a Crytek remekül eltalálta a játékot, s az első részhez méltó kiegészítőt szállított nekünk. Én, mint zöldfülű ültem neki, s bizony meglepett, hogy az első rész sikerén felbuzdulva teljesen magyar nyelven szólalt meg a játék. Így, aki nem érzi otthonosnak az angol nyelvet, s olvasni se szeret annak tökéletes lehet a Warhead feltéve, ha imádja az ehhez hasonló játékokat, hisz részemről a játékhoz készült szinkron mestermunka!
Az alaptörténet nem különbözik az első epizódtól: 2020 környékén járunk. Az amerikai kormány egy különleges osztagot küld egy koreai szigetre, ahol az a dolguk, hogy megtudják, hogy az ottani civilekkel vajon mi történt. Első körben természetesen az ellenséges fegyveres erők jelentenek különböző problémát, ám katonáink hamarosan rájönnek, hogy a nagyobb veszélyforrás nem más, mint a gépi idegen létforma, amely igyekszik minden élő és élettelen tárgyat elpusztítani maga körül. A Warhead a Psycho nevű katona szemszögéből mutatja be az eseményeket, akinek gépe egy erőteljes rakétatalálat után lezuhan. Innen kezdve pedig harcolhatunk a túlélésért.
Főhősünk szintén rendelkezik a speciális öltözékkel (nanosuit), tehát a kiegészítő epizódban sem lesz gondunk, hogy az alap epizódban használt ruha rejtett képességeinket előhozzuk. Tehát ismételten használhatjuk öltözékünk fontos funkcióit, mint például a gyorsaság, erő, páncélzat növelését illetve továbbra is megvan a legfontosabb funkció a lopakodást, amely gyakorlatilag a „láthatatlanságot” biztosítja. Fegyvereinket itt is tunningolhatjuk kedvünk szerint, hisz az alap részben megismert fegyverarzenált itt is megkapjuk, s ha elég sokszor kipörgettük az előző részt akkor minden bizonnyal meg is találjuk azokat a fegyvereket, amik újdonságnak számítanak az első etaphoz képest.
Az előző epizód hiányosságait, negatívumait szépen sikerült kompenzálni. Első körben rögtön meg is lehet említeni, hogy sokkal jobban sikerült az optimalizáltság, így az a gép, amit a Crysis ”megevett reggeli” minden bizonnyal elegendő lesz a Warhead-nek. Ezen felül pedig a legfontosabb előrelépés az, hogy a játék teljesen magyar nyelvű, ami alatt azt kell érteni, hogy a feliratoktól kezdve a szinkronig minden anyanyelvünkön szólal meg. A játék legnagyobb pozitívuma ez, hisz a szinkron hihetetlen minőségi munka, amire elég nehéz jobb példát felhozni Magyarországon ugyanilyen formában megjelent egyéb alkotásokból.
Az alapjátékhoz mérten a játék sokkal rövidebb. Így nem kapunk hosszabb bevezetőt, mint az első rész esetében, hanem egyenesen beledobnak minket a mély vízbe. Azért érdemes megemlíteni, hogy nem egy azonos grafikával napvilágot látott rókabőrről van szó, hisz azért jó pár dolgot fejlesztettek. Így például a mesterséges intelligencia is jóval többet tud felmutatni. Ez alatt azt kell érteni, hogy bizony néha igencsak kapkodhatjuk a fejünket, s igencsak el kell döntenünk, hogy akkor most igazából kit is támadunk majd bőszen: az idegen gépsereget vagy épp a koreaiakat, mert azért könnyen előfordult az is, hogy két csoportja ellenségeinket bizony egyszerre támadt.
Arról nem is beszélve, hogy az idegenek páncélzata, fegyverzete is átesett egy ráncfelvarráson, azaz jó pár gépi ellenfeleink igencsak erősnek bizonyultak még a legkönnyebb nehézségi szinten. S némelyiknél igencsak el kell gondolkodnunk azon, hogy vajon milyen stratégiát, fegyvert használunk az épp ránk támadó(k) megsemmisítésére. És akkor még nem esett szó az idegenek fegyvereiről, mint például a nyomkövető rakéta arzenál, amelyeket szinte lehetetlen kivédeni.
A kiegészítő epizódban is lehetőségünk lesz fegyverzetünk mellett kiegészítő tárgyak használatára. Tehát bármit felkaphatunk, ami mozdítható. Rejtett poénok persze ezek alapján vannak, hisz ha eléggé unatkozunk, akkor bizonyos helyszínen megkergethetünk pár baromfit, vagy madarat, amit akár fel is kaphatunk, majd pedig agyonüthetünk velük valakit. Emellett természetesen járművek is rendelkezésünkre állnak. Sajnálatos módon vízi bevetésünk nem lesz, így a motorcsónak kimaradt a szórásból sajnos.
És érdemes szót emelni pár sor erejéig a magyar szinkronról is. Hihetetlenül mestermunka, amire példát nem is tudok felhozni Magyarországon megjelent játékok terén. Volt párral szerencsém, de valahogy soha nem volt elég hiteles az adott játék, továbbá én magam éreztem kellemetlenül mikor felcsendültem a magyar szinkronhangok. Ellenben a Warhead-del, ami szinte tökéletes volt. Ráadásul hihetetlen mennyiségű vicces beszólást kaphattunk a játék alatt elsősorban Psycho-tól és az őt segítőktől. Előfordult, hogy olyan szófordulat jött, amitől hangosan fel is nevettem.
Természetesen a pozitívumok mellett azért akadnak negatívumok is szép számmal. Optimalizáltság terén hiába jobb az alapjátéknál, sajnos a Warhead-nek is vannak sajátos problémái. Pályabetöltések előtt többször fordult elő, hogy megakadt a kép, vagy épp ismeretlen párbeszédnek lehettem fültanúja, ami egyébként az adott pálya egyik szakaszán hangzott el később.
Emellett több hiba is felütötte a fejét a játékban. Leggyakrabban előfordulók kétség kívül a járműveket érintette, mert a legkisebb lyukba is beakadtak, s bizony onnan már nem volt szabadulás akármennyire is akartuk. Ellenségeink is csináltak elég érdekes dolgokat, bár egyik legmeglepőbb az volt, mikor hatástalanítottuk ellenfelünket az pedig ahelyett, hogy a földre rogyott volna nemes egyszerűséggel a lógva maradt a levegőben. Szép. Legnagyobb negatívum kétség kívül a befejezést illeti, hisz az alap epizód esetében megvolt a katartikus vég, hisz keményem megizzadhattunk azért, hogy miénk legyen a győzelem. Azonban a Warhead ez mellőzi. Feltehetően nagyobb elvárásaim voltak a játékkal kapcsolatban, így teljesen váratlanul ért, amikor egyszer csak megjelent előttem a stáblista.
Összességében negatívumokat is figyelembe véve továbbra is szórakoztató játékról van szó, amelynek magyar szinkronja olyan minőségi munka, mellyel bőven élvezhető határon van a játék. Ugyan sok dolgon húztam a számat, de részemről sokkal szerethetőbb eme epizód, mint az alap rész.
Pozitívumok:
> Szinte hibátlan grafika, akár alacsony grafikai beállítások mellet is;
> Hatalmas bejárható külső helyszínek;
> Sokféle megoldási lehetőség egy-egy helyszínen;
> Csiszolt gépigény;
> Magyar szinkron;
> Nanoruha.
Negatívumok:
> Olykor-olykor előforduló grafikai bugok;
> Bugos ellenfelek;
> Néha előforduló monoton játékmenet.
A bejegyzés a következő oldalakon olvasható még:
1 thought on “Crysis Warhead Teszt”