Az amerikai FOX csatornára ismét érkezett egy high-concept sorozat a Touch személyében. Az ötletgazda nem más, mint Tim Kring, akinek a régen az oly sikeres Heroes című sorozatot is köszönhetjük, melynek gyönyörű szárnyalása után csúnya bukásának lehettünk szemtanúi.
Tehát ismételten van egy olyan sorozatunk, amellyel támaszthatunk hatalmas elvárásokat, hogy aztán kellően pofára essünk, ha azokat szépen alulmúlja. Másabb jellegű dolgok miatt tavaly valahogy elkerülte a figyelmemet a sorozat, s igazából az első epizódja premierje után lettem figyelmes rá, s teljesen véletlenül, sok pozitív visszajelzés alapján döntöttem úgy, hogy végül mégis bepróbálom, hogy aztán rájöhessek, hogy vajon mennyire is éri meg, hogy nézős legyen.
Az alapkoncepció rém egyszerű: adott egy 11 éves srác, aki születése óta néma. Sok figyelmet és törődést igényel, ami igencsak sok fejfájást okoz a gyermek apjának, aki egyedül neveli őt. Emellett pedig rengeteg furcsa dolgok történnek körülötte, ami eléggé megmagyarázhatatlan, kusza dolgok összessége. Ám a gyermek narrálásából azonnal kiderül, hogy az ő dolga nem más, mint keresztezni bizonyos emberek útját egymással.
