Ocho Macho – Jó nekem

Nagyon nincs időm zenetévéket nézni, s nem igazán hallgatok szabadidőmben rádiót. Így nagyon az újdonságokkal nem is vagyok tisztában, s csak ritkán kerül be a telefonom zenetárába egy-egy új dal. Ebből a szempontból jó, ha az ember munkahelyén szól a rádió. Az pedig még jobb, ha az ember képes megjegyezni a dalszöveget. Nos ismételten sikerült ez, aminek örültem. Annak már kevésbé, hogy mindez hajnalban jutott eszembe, s azonnal gép elé ültem, hogy megkeressem, hogy aztán két órán át megszakítás nélkül hallgassam, s másnap pedig hulla fáradtan menjek dolgozni.

Húsvét meglepetések nélkül

Ismét beköszöntött a húsvét, amit tavalyihoz hasonlóan hatalmas zabálásokkal és lustulással kívánom tölteni. Főleg úgy, hogy az ünnepek után keményen vár a meló. Amivel egyébként nincs gondom, habár az áprilisi fizetés is okozott némi csalódást nekem, hisz kevesebb került a bankszámlámra, mint vártam. Ez okozott némi elkeseredést nálam, hisz időközben monitorom igencsak jelezte felém, hogy bizony hamarosan távozik az „élők” sorából, így ideje lenne beújítani egy újat. Szerencsére ki is szemeltem egyet elég baráti áron, s úgy gondoltam meg is lepem vele magam, habár a terveim közt nem szerepelt, hogy további pénzmennyiséget költsek a számítógépre. Azonban hosszas rágódás, s szülői rábeszélés után úgy voltam vele, hogy végül csak meglepem magam eggyel.
A banktól kapott sms után a munkaidő java részét számolással töltöttem, s merengtem magamban, hogy vajon mennyi is fog maradni, ha megvásárolom azt magamnak, amit szeretnék és muszáj. Korábban már volt egy komolyabb elbeszélgetés a szülőkkel leginkább arról, hogy amíg az ember nem repül ki a családi fészekből, s még nem kell azon aggódnia, hogy vajon hogyan kell fenntartania magát nem biztos, hogy jó irány, ha az ember sok mindenről lemond, s megpróbál eszeveszett módon spórolni. Hasonló beszélgetésnek köszönhetően szántam rá magam, hogy a januári béremből nem a tervezett két magos Intel Core i3-as processzort, hanem az igencsak erős négy magos Intel Core i5-ös processzort került bele végül a hónapok óta épített számítógépembe.

Igazából mióta jelenlegi munkahelyemen dolgozom bruttó fizetésem jóformán 50%-al nőtt, aminek természetesen örülök. Ebből az összegből meg tudnék élni akár egy albérletben egyedül is. Ezzel szemben viszont a nettó fizetésem erre nem lenne elég főleg, hogy rendkívül nagy összeg kerül levonásra, ami eléggé elszomorító, hogy végül mennyi is az a tényleges összeg, amit kézhez kapok. És persze ez igaz a többi kollégámra is, akikkel erről nem egyszer tartottam eszmecserét. Több effajta beszélgetés megtörtént közöttünk. S többek között ez is eszembe jutott mikor alapos mérlegelés után úgy döntöttem, hogy felesleges jelen pillanatban lemondani bármiről. Jelen hátterem, s helyzetem elegendő arra, hogy bizonyos dolgokat megengedhessek magamnak, akkor miért is sanyargatnám magam? És ebből kiindulva jóformán sikeresen lepottyantva mindent vágtam bele az újfent költekezésbe. Ennek köszönhetően korábbi monitor került leváltásra, ami ugye előző hónapban nem volt betervezve. De mivel rendkívül jó áron volt, így megérte beújítani. Persze mindezek mellett megtartottam az ígéretem, amit itthon tettem, így a háztartási részlegünk is bővült némi konyhai műszaki cikk által. Ahogyan előző bejegyzésemben is írtam bizony megérkezett a tavasz. Sajnálatos módon a ruhák is kopnak, s ebből adódóan bizony ráfért a ruhatárra némi frissítés, mert eléggé hadilábon álltam a tavaszi ruházattal sajnos. Ezt a problémát is sikerült megoldani jó pár akciós ruha vásárlásával. Végül pedig belenyugvóan vettem tudomásul, hogy a fizetésemből négy számjegyű összeg maradt a számlámon.

A hosszú hétvégémet igyekeztem volna aktív pihenéssel tölteni, valamint terveztem némi szabadidős tevékenységet is. Tavasznak köszönhetően feltöltődtem energiával, s rendkívül pozitívnak hatott rám. Hisz végre elővehettem a bringámat, s végre eltehettem a szekrény mélyére a kabátomat is, s továbbá a természet is magához tért, mely a rügyező fákban, virágzó bokrokban nyilvánult meg. Ebből kifolyólag szerettem volna több időt tölteni kint, azonban beköszöntött a rossz idő. Ebből kifolyólag sajnos maradt az itthon ülés. Amit leginkább azért sajnálok, mert ebben a hónapban kicsivel keményebb lett a beosztásom.
A blogban a bejegyzések száma megcsappant tavalyhoz képest, ami leginkább a munkának és a kevés szabadidőnek tudható be. Viszont lassan a sorozatszezon a végéhez közeledik. S ebből adódóan bizony fel kell kötnöm a gatyámat, ha a nyaramat nem arra akarom áldozni, hogy a lemaradásomat pótoljam. Emellett persze továbbra is folytatom a HD filmek begyűjtését, habár egyelőre még nem tudtam időt keríteni arra, hogy meg is tudjam őket nézni.