Platform: PC
Azt hiszem kevés olyan ember van, akinek ismeretlenül csengene Peter Jackson neve. Ha nem is címben forgó névről, de a Gyűrűk uráról minden bizonnyal sokaknak ugorhat be ki is lehet ő. Bevallom őszintén nekem annak idején nem igazán jött be a trilógia. Amolyan egyszer nézhető alkotások voltak, s pont emiatt nem is tartottam sokra a rendezőt. Egészen 2005 decemberéig, amikor nem voltam lusta elmenni a moziba, s megnézni az akkortájt épp friss alkotását a King Kong remake-et. Annak idején alapból nem kis elvárásokkal ültem be a moziba.
Általában pont a magas elvárások miatt szokott hatalmasat csalódni. Ellenben nem elég, hogy nem csalódtam, de messze felülmúlta az elvárásaimat, amit a filmmel kapcsolatban támasztottam. Így azóta a rendező belépett számomra a „halhatatlanok” sorába, akinél érdemes odafigyelni minden keze alól kikerülő filmjére. Ráadásul a később a filmből napvilágot látott egy hosszabb változat is – ami sajnos hazánkba nem jutott el, így szinkronos változat nem készült belőle -, melynek megtekintése után még inkább sikerült lenyűgöznie a rendezőnek. Akinek tehát kimaradt az életéből a King Kong annak ajánlom tegyen vele egy próbát, mert kevés olyan ember volt, akinek nem tetszett. Arról nem is beszélve, hogy iszonyatosan elképesztő látványvilággal rendelkezik a film.
Azok a nagy húzócímek, mint amilyen annak idején a King Kong is volt rendszerint kapnak egy játékadaptációt, ami az esetek többségében huszadrangú, semmit nem érő, vagy épp egy végigjátszást épp hogy megérő játékot kapunk horrorisztikus áron. Azt hiszem erre nem is egy példát tudna mondani az ember. Pozitív példát viszont nem, vagy csak keveset tudnánk megemlíteni. Mivel a film nagyon elnyerte a tetszésemet, így nem volt kérdéses, hogy próbát teszek a játék adaptációval. Sajnálatos módon gépigény és internethiány függvényében a kipróbálás majdnem másfél évig váratott magára, amikor pár évvel ezelőtti szilveszter előestéjén végre sikerült kipróbálnom. Az első tapasztalatok iszonyú pozitívak voltak, s ezek olyan erősen hatottak rám, hogy a szilvesztert a játékkal töltöttem. Sokféle módon ünnepeltem eddig a szilvesztereket, de azt kell mondanom az egyik legjobb pont az a szilveszter volt, amikor azzal töltöttem az időmet ünneplés helyett, hogy a játékkal játszottam. Hisz elmondhatom, hogy a játék tökéletesen visszaadta a film hangulatát, s nem egy egyszer kijátszható lineáris és bughalmazokkal hemzsegő huszadrangú nagy rakás döglegyektől hemzsegő szarkupacot kaptunk. Azt hiszem ezt szokták színvonalnak nevezni.
Azonban, ha megnézzük a játék hátterét, akkor nem is csoda, hogy ilyen jóra sikerült. Peter Jackson szabadidejében ugyanazt teszi, mint az átlag ember: pihen és szórakozik. Az esetek többségében pedig számítógépes játékokkal üti el az idejét. Így nem volt kérdés számára, hogy filmjének játékadaptációjára olyan csapatot keres, amelyik tényleg megbízható, s valóban minőségi munkára képes. Arról nem is beszélve, hogy a rendező egy volt a tesztelők közül, ugyanis minden egyes változatot kipróbált, s mindenféle hasznos tanácsokkal látta el a készítőket, hogy milyennek kéne lennie a King Kong játéknak. Azt nem tudom, hogy az Ubisoft mennyire örült ennek az úgymond „belepofázásnak”, de a végeredmény után bátran mondhatom azt, hogy nekünk játékosoknak ez hatalmas nagy pozitívum, ugyanis lehet, ha Jackson nem veszi szárnyai alá a játékot feltehetően egy huszadrangú hamar homályba vesző alkotást kaptunk volna. De szerencsére nem így lett.
A játék hűen követi a filmet. Sőt! Sokszor az az érzetem támadt, mintha helyenként azt ki is egészítené. Hangulatos menü után azonnal megkapjuk az irányítást. Azt hiszem nem lövök le nagy poént, ha elárulom, hogy a játék kis részében lesz csak részünk irányítani a nagy majmunkat, s a játék túlnyomó részében pedig Jack Driscoll lesz a főhősünk, akiről gondoskodnunk kell, hogy lehetőleg épségben kijusson a szigetről, s természetesen megmenthesse szíve csücskét, Ann Darrow-t.
Azt elmondhatom, hogy a játékban nincsenek unalmas részek. Rögtön azzal kezdünk, hogy a titokzatos koponya szigetre lépünk, s innentől kezdve szinte szusszanásnyi időnk sincs, mert harcolnunk kell a túlélésért. Azt gondolhatnánk, hogy tömör akcióról van szó. És valahol így is van, de a készítők mesterien kevertek az akció részekbe némi rejtvényszerű elemeket, illetve gyönyörűen kezelték a mesterséges intelligenciát is. Ennek keverékének köszönhető az, hogy nem egy bugyuta céllövölde az egész, s nem arról szól a játék, hogy egyik pontból kell eljutnunk a másikba, hanem tudatosan, s lehetőleg meggondolva hajtsunk végre küldetéseket. Természetesen lesznek olyan részek, amikor egyedül bolyongunk, de akadnak majd olyanok is, amikor másokkal együtt kell megküzdenünk a túlélésért. Ilyenkor pedig fontos figyelnünk rájuk, hisz elsősorban hasznos tanácsokkal láthatnak el minket, másfelől pedig vigyáznunk kell az ő testi épségükre is. Természetesen azok a játékosok, akik nem tudnak angolul ezen a részen megint szívnának egy jó nagyot, mert sok helyen elakadnának. De szerencsére idehaza a játék megjelent magyar nyelven, így aki leleményes az be tudja szerezni a magyar nyelvű kiadást.
Az ellenfeleink a sziget vérmes bestiái, akiket természetesen lelkiismeret furdalás nélkül kell a túlvilágra küldeni. Ami egyébként nem könnyű, hisz fegyverarzenálunk véges, s bizony ebből kifolyólag akadhatnak igazán izzasztó részek. A játék elején rögtön kapunk is pisztolyt a hajó legénységétől, s a játék alatt sokszor futhatunk bele különböző fegyverekbe, de ezek használhatósága nagyon kicsi. Ugyanis a játék hűen adja vissza a lakatlan sziget élményét, tehát nem terülj, terülj asztalka a dzsungeles pokol. Így igazán spórolnunk kell a lőszerrel, ha túl akarunk élni pár kalandot.
Sokszor viszont pont a fegyverekkel lennénk hátrányban. Így legtöbbször a sziget által kínált dolgokkal kell beérnünk, s ezek segítségével tudunk előrébb jutni. Mint ahogyan fentebb is írtam bizony akadnak olyan részek, ahol igencsak gondolkodni kell. Például a lények figyelmét el kell terelni, amíg társainknak segítünk. Akár mi is lehetünk a csali ideiglenesen, de ilyenkor vigyáznunk kell, hogy ne harapjunk könnyedén fűbe. Szerencsére a sziget lakói nem csak ránk pályáznak, így ha találunk a közelben kellő húsforrást legyen az hal a vízből, vagy valamiféle csúszómászó, esetleg egy repülő fenevad nincs más dolgunk, mint levadászni őket majd pedig szépen odadobni a csúcsragadozóinknak, hogy bizony ők is csámcsoghassanak rajta kicsit amíg mi szépen kereket oldunk.
Ráadásul sokszor előfordul, hogy ezeket pont akkor kell kiviteleznünk, amikor csapatosan vonulunk. Csapattársaink sérülékenyebbek, így elsősorban az ő testi épségükre is figyelnünk kell. Így nem működik az az opció, hogy fogjuk magunkat, s szépen kereket oldunk, s elfutunk az ellenfeleink mellett. Az esetek többségében könnyen megtalálhatjuk a továbbjutáshoz szükséges megoldást, de akadnak olyan helyzetek, amikor viszont tény és való, hogy vért izzadunk. S bizony ilyenkor elég vérnyomásemelő tud lenni, ha éppen fűbe harapunk.
Ilyenkor persze igen fontos, hogy vajon milyen mentési rendszerrel rendelkezik a játék. Szerencsére automatikus, checkpoint alapú mentés mellett döntöttek az alkotók. Az mindenképp pozitívum, hogy elég sűrűn ment, így nem történhet meg, hogy hosszú játékidő vész kárba, mert hirtelen fűbe haraptunk. A gyakorlott játékosoknak is hozzá kell szokniuk, hogy ugyan a játék nem mondható nehéznek, de még így is lesznek olyanok helyzetek amikor képükbe kapják majd a töltőképernyőt. Ugyanis nagyon sok mindenre oda kell figyelnünk a játék során.
A könnyű halál oka leginkább abban (is) rejtőzhet, hogy a játékban nincsenek egészségcsomagok, különböző erőnövelő helyek, ereklyék. Így, ha elkap egy vadállat, akkor annak harapása sokszor halálos lehet. Ilyenkor csak a reflexünkön múlik, hogy karakterünk meghal-e. Ezeknél a helyzeteknél általában elhomályosodik a képernyő. Ha elég jók a reflexeink ilyenkor elegendő gyorsan megbújnunk valahol biztonságban, ahol pár másodperc után magunkhoz térve folytathatjuk tovább utunkat a koponya szigeten. A film által megismert helyszínek sokaságát fogjuk majd bejárni, s nem lesz olyan helyszín, vagy élőlény, amivel ne találkoznánk a játék során.
Játékidő körülbelül 7 – 10 órára tehető. Ez leginkább attól függ, hogy bizonyos helyszíneket milyen megoldásokat választunk. Ugyanis előfordulhat, hogy bizonyos részeket többféle képen is megoldhatunk, bár ezek elég szórványosan fordulnak elő a játékban. Extra tartalmak jóformán nincsenek, s ebből kiindulva nem kell rejtett relikviák, vagy titkos helyek után kutatnunk. Talán ezt is pozitívumnak vehetjük, hisz így koncentrálhatunk magára a játékra, s nem kell guvadt szemekkel fürkésznünk minden egyes zegzugot, hogy hátha találunk ott valamit.
A játék technikai oldala sem elhanyagolható, ami rendkívül bizalomgerjesztő. Első körben mindenképp pozitívumot érdemel, hogy a játék rendkívül jól optimalizált, s tisztességes iparosmunkának mondható. Elég baráti gépigénnyel rendelkezik, s emellett még nem volt olyan operációs rendszer, amin ne indult volna el. S az sem elhanyagolható, hogy billentyűzet, egér kombináció is remekül van megoldva. Ugyan Kong irányítása olykor nehézkes, de ennek ellenére nem sok panasz lehet a játék ezen részére. Az viszont dicséretre méltó, hogy a játék alatt én egyetlen egy buggal sem találkoztam. Hihetetlen, hogy elejétől a végéig nem volt egyetlen egy fagyásom se. Egyetlen egyszer sem akadt be a kamera, s nem is omlott össze a játék. És ezek akkor sem jelentkeztek, amikor az aktuális operációs rendszeremnek ki volt már keze lába, s úgy be volt lassulva, mint egy reumás csiga. Ha alapul vesszük azokat a játékokat, amely már megjelenés után pár nappal már rögtön kap egy javítócsomagot azt gondolom ehhez képest a játék iszonyúan jól sikerült ebből a szempontból.
Legutolsó sorban pedig a látványvilág sem elhanyagolható. Ugyan 2005-ben készült a játék, de ennek ellenére grafikája még mai szemmel is bőven megállja a helyét. Az alkotók pedig utólag is foglalkoztak a játékkal, hogy szinten tartsák ezt. Erre nem is tudnék példát mondani a játékvilágból. Első körben letölthetővé tették a High Resolution packot, mellyel jobb grafikai megjelenés volt elérhető. Majd pedig nem sokkal később jött a kicsivel hosszabb, de sokkal jobb grafikai megjelenéssel rendelkező Gamer’s Edition is. Így semmiképp sem mondhatjuk, hogy maga a játék nem rúghat labdába ennyi idővel a megjelenés után.
Összességében azt gondolom, hogy majdnem egy tökéletes játékot kaptunk. Ugyan akad egy-két dolog, amit lehetett volna csiszolni, de ezek semmiségeknek tűnnek a pozitívumok sokaságának árnyékában. Ez az a játék, ami bátran ajánlható bárki számára, aki szereti a hasonló játékokat. Minden megtalálható benne a kaland, akció, rejtvény.
Pozitívumok:
> Grafikai megjelenés;
> Játékmenet;
> Kihívás;
> Rejtvények;
> Magas túlélési faktor.
Negatívumok:
> Kezdetben Kong irányításából adódó nehézségek;
> Elhalálozási faktor gyakorisága.
A bejegyzés a következő oldalakon olvasható még:
- Gépigény;