Tavalyi év egyik legjobban várt sorozata nálam a Falling Skies volt. Azonban a bevezető epizód számomra hatalmas csalódás volt olyannyira, hogy szinte végig se tudtam nézni az adott epizódot. Akkortájt uborkaszezon volt, s unatkoztam lévén elég sok szabadidővel rendelkeztem, s valamikor nyár végén megnéztem az első évadot. Nem mondom, hogy világot váltott meg, de valahogy darálva sokkal jobban tudtam élvezni.
Idén természetesen ismételten nekifutottam, s a második évad első epizódja hasonló sorsra jutott, mint a bevezető epizód. Azonban uborkaszezon kellős közepén amikor tényleg nincs mit nézni akkor egy ilyen sorozat is „kincs” lehet, így ismét belekezdtem a második évadba immáron másodjára. Az egyelőre biztos, hogy valamicskét fejlődött a széria a második évadra, de valahogy még mindig nem az igazi.
Az első évadnál annyira nem is volt látványos, de a második évadnál annál inkább feltűnő volt, hogy ez bizony kábelcsatornán futó sorozat. Nyilván kevesebb epizódszámmal, s költségvetéssel rendelkezik, mint az országos társaik, de a második évadban ez igencsak látványos volt. Ugyan nem vagyok naprakész a sorozat hátterével kapcsolatban, de akár azt is megmerném kockáztatni, hogy volt itt némi költségcsökkentés, vagy pedig a készítők nem tudtak takarékoskodni, s az évad közepétől össze kellett húzni a nadrágszíjat.
A tavalyi évadfinálé számomra említésre sem méltó volt. Egyszerűen kaptunk valamit, hogy össze lehessen kötni a következő évaddal, de nekem ez vajmi kevés volt. Így a cliffhanger feloldása is elég félkész volt. Bevallom majdnem bealudtam a második évad nyitányán. Így nem is csoda, hogy csak később tértem vissza hozzá, amikor már tényleg nem volt mit nézni, s amolyan kényszerből vállaltam be.
Az előző évadban akadtak olyan cselekményszálak, amelyek felkeltették az érdeklődésemet. Sajnálatos módon ez a második évadban (sem) teljesedett ki, pedig erre igazán kíváncsi lettem volna, hogy vajon a megbéklyózott gyerekekből mikor válik nyolclábú pókszabású akármi, de valahogy ezzel se nagyon foglalkoztak a készítők ebben az évadban. Hogy ez tudatos volt-e vagy csak simán nem figyeltek erre a részletre nem tudom, de az alapkoncepció jegelése nem igazán jött be.
Gyakorlatilag nulla felé konvergál a posztapokaliptikus sorozatok száma, így a Falling Skies-t nagyon akartam szeretni a második évadában is, de valahogy nem igazán megy. Minden bizonnyal, ha országos csatornán menne nagyobb költségekkel sokkal jobban ki tudnák használni a sorozatban rejlő potenciált, de így sajnos csak egy B kategóriás idegeninváziós sorozatként lebeghet szemünk előtt. Pedig látványosan igyekeznek a készítők, de egyszerűen nem tudtak kiteljesedni, s bizony ez igencsak frusztráló volt számomra főleg pár epizód után.
Vártam, hogy vajon ebben az évadban lesz-e főszál-e, s ha lesz, akkor mi lesz a középpontban. Valahogy ez a pókszabásúak fellázadása nem igazán tűnt nekem hitelesnek, s érdekesnek. Valahogy amolyan bedobtak valamit főszálnak, mert másra ötletük nem volt érzést keltette bennem. Az egy idő után pedig elkezdett irritálni, hogy egyszerűen egyetlen egy szereplőt sem mernek kinyírni véglegesen. Példának okáért az szőke megbéklyózott csajtól már az első évadban is falra másztam. A karakterrel mindent csináltak a második évadban, de nem voltak elég tökösek ahhoz, hogy kinyírják. Pedig emberi karakterről van szó, s nem hiszem, hogy eléggé megemelte volna a költségeket.
A folyamatos családi drámázásokból is eléggé sok volt a második évad másik felére. Kicsit irritált is, hogy mindenkinek van valami problémája, s vagy bizonytalankodnak a másikban, s ez a fő beszédtéma, vagy pedig épp csöpögnek, hogy mennyire szeretik egymást. Arról már nem is beszélve, hogy egyszerűen már nagyon irritáló a karakterek nagy hazaszeretete. Sokszor már csak azt vártam, hogy vajon mikor fogják elnyomni az amerikai himnuszt.
Szerencsére még így is jobban sikerült, mint az első évad, így ha szinte semmiféle elvárás nélkül ülünk le elé akkor még talán élvezhető is a széria. Szerencsére az aktuális évadban nem követtek el olyan szarvashibákat, mint az előzőben. Viszont az tény, hogy változtatni kellene az irányvonalon, mert a jelenlegi nem igazán működőképes koncepció. S természetesen itt is adott, hogy vajon milyen irányvonalat fognak majd felvenni a harmadik évadban. Ugyanis az újfajta idegen megjelenésével tudnak a készítők akár pozitív, akár negatív irányba mozdulni.
Az évadzáró viszont elég harmatosra sikeredett. Reméltem, hogy valami igazán tököset hoznak össze a készítők, de ez valahogy nem jött össze. Ugyanazt éreztem az évadzáró nézése közben, mint az egész második évad alatt: valahol vontatott volt az egész. Olyan érzetem támadt, mintha húznák az időt a készítők. Az, hogy valóban így volt-e igazából nem is érdekes. Lényeg az, hogy a Falling Skies is olyan szériává vált számomra, amit hetiben nem tudnék nézni. Egyszerűen csak egyben megtekintve tudtam valamennyire is élvezni az évadot.
Egyelőre úgy vagyok vele, hogy a harmadik évad startjánál is jelen leszek, s mikor lemegy a következő évad akkor majd nekiállok, s meglátom, hogy vajon merre is viszik el a koncepciót, illetve tud-e, vagy fog-e fejlődni a sorozat a következő évadra. Bízom benne, hogy a készítők magukra találnak ellenben búcsút fogok venni ismét egy sorozattól.