A Paranormal Activity-vel először valamikor 2009 környékén találkoztam először. A megítélése már akkor is erősen vegyesek voltak. Nem a megvalósítással volt elsősorban a probléma, hanem a félelemfaktorral, ugyanis nem mindenkinél működött úgy, ahogyan az alkotók várták. Ennek ellenére rendkívül jó volt a fogadtatása, hisz alig 15 ezer dollárból forgatott első rész közel 193 millió dolláros bevételt hozott a stúdiónak. Így nem volt kérdéses, hogy érkezik a következő epizód is. A nézők szempontjából a szórakozás, addig a gyártó szempontjából pedig a bevétel a lényeg. Így nem véletlen, hogy az első rész bemutatása óta évenként megajándékoznak minket egy újabb résszel. S minden bizonnyal ez addig így fog menni, amíg a film bevételt termel.
Az első részt imádtam, s epekedve vártam a folytatást. A folytatásnál nálam már kevésbé működött ugyan, de ennek ellenére is tetszett. Itt elvesztettem a franchise-zal kapcsolatos információáradatot, így gyakorlatilag a harmadik és negyedik rész teljesen elkerülte a figyelmem. Sőt! A 2011-es részen sokan gondolkoztam, hogy láttam-e. Időközben már a negyedik epizód premierje is megvolt tavaly ősszel. Bízom benne, hogy azzal kicsit képben leszek, ha addig nem felejtődik el természetesen.
És hogyan is állok hozzá az alapkoncepcióhoz, s ahhoz a témakörhöz, melyhez szorosan kapcsolódik? Tény, hogy nem nagyon foglalkozok ilyesmikkel. Azonban gyermekkorom egyik meghatározó sorozat a sokak által ismert, s köztévén elég sokáig futó X-akták volt, mely kötelező program volt hétfőként. Gyerek fejjel már a sorozat intrójától traktornyom keletkezett az alsónadrágomon. Olyannyira negatív élmény volt számomra, hogy még felnőtt fejjel sem merek hasonló alkotásokat megnézni. Így ebből a szempontból nálam a Paranormal Activity tökéletes találat, ugyanis kizárólag nappal mertem megnézni.
Tovább… →