Magyar cím: Jack és Jill
Ha vizuális szórakozásról van szó, akkor bizony én nem nagyon szoktam adni mások véleményére. Úgy vagyok vele, hogy felnőtt ember vagyok, s el tudom dönteni, hogy mit akarok megnézni, meghallgatni, vagy épp mivel szeretnék játszani. Persze jól meg kell gondolnom a korlátozott szabadidőm miatt, így persze elő szokott fordulni, amikor sajnos én is sikeresen mellé trafálok, s aztán csak arra gondolok, hogy értelmesebb dolgokkal is elüthettem volna az időmet, mint az adott alkotással.
Ciki vagy nem, én annyira már nem vagyok (sajnos) naprakész az filmes alkotásokkal, így sokszor sikeresen el is megyek sok mellett. Legtöbbször persze sikerül olyan mellett, amely egyébiránt tényleg tetszik. Ilyenkor nem szoktam más weboldalakt nézni, így nem is nagyon szoktam az értékeléseket figyelembe venni, hisz mindenkinek más és más az ízlése.
Mivel én nem vagyok nagy ünneplős fajta, így nem is nyekeregtem, amikor megtudtam, hogy húsvét előtt bizony jó pár napot kell majd dolgoznom, s nem is sima műszakban. Én már régóta leszoktam a tévécsatornák nézéséről, így általában akkor találkozok egy adott műsorral, amikor épp a közös helyiségben tartózkodom a szülőkkel. Így történt meg, hogy idén az egyik kábelcsatorna műsorára tűzte a Jack és Jill-t, Adam Sandler egyik vígjátékát. Bevallom magát a színészt nem szeretem, de az általam látott jelenetek nekem tetszettek, s úgy döntöttem, hogy akkor ideje lenne megnéznem ezt a filmet pótolva ezzel a lemaradásomat. Persze előtte azért megnéztem az előzetest is, hisz nem voltam tisztában az alapszituációval.
Nem igazán értettem az elcsípett jelenetekből, hogy vajon ez mi is akar tulajdonképpen lenni, de szerencsére mielőtt nekiültem volna letisztult a kép. Nem is támasztottam nagy elvárásokat felé, s csak egy középszerű vígjátéknak gondoltam, amit egyszer megnézek, s kész. Az előzetes után pedig ez az érzés még jobban elhatalmasodott rajtam. Nem hiszem, hogy az írók nagyon megerőltették volna magukat, hisz annyiból állt az egész történet, hogy középpontban egy ikerpár áll, melynek egyik tagja fiú, másik pedig lány. Ha nagyon kukacos akarnék lenni, akkor már itt beleköthettem volna az egészbe, hisz tudni illik, hogy ha egypetéjű ikrekről van szó, akkor azonos neműek is, ellenben ha két petéjű ikerpárról van szó, akkor viszont kizárt, hogy mindkettő úgy nézzen ki, mint két tojás. Ebben a filmben viszont ez így van. De műfaját tekintve persze ezt nem kell komolyan venni, mert máskülönben nem élvezhető a film.
Furcsa ezt leírni, de szerencsére már láttam ennél rosszabb filmet is. Talán épp ezért is döntöttem úgy, hogy végignézem, pedig az előzetes alapján még érdekelt, de valahogy a felénél már valahogy alább hagyott a lelkesedésem. Mint ahogyan fentebb is írtam egyszerűen muszáj nem komolyan venni, s szinte minden egyes jelentnél másképp tekinteni rá, mert ha próbálunk valami racionális magyarázatot találni benne, vagy realitást keresni, akkor bizony könnyen kijelenthetjük, hogy ez egy nézhetetlenül rossz film. Pedig, ha elvárások nélkül ülünk le, s igyekszünk tényleg kikapcsolt aggyal végignézni, akkor talán olykor még szórakoztató is tud lenni.
A probléma forrása pedig épp ez az, hogy csak kikapcsolt aggyal, s egy pár jelent tud tényleg szórakoztató lenni. Hisz szinte minden egyes klisé megtalálható benne, azaz szinte kiszámítható, hogy épp mi fog történni. S bizony úgy, hogy én például a színészgárda felét nem csípem, úgy aztán tényleg egy kihívás volt úgy leülni a képernyő elé, hogy ha törik, ha szakad bizony én végig fogom ezt nézni. Az már más kérdés, hogy amikor felgördült a stáblista már biztos voltam benne, hogy ebből se kérek többet soha.
Azért arra kíváncsi lennék, hogy egy pár színész vajon mennyi pénzt is kapott azért, hogy ebben szerepelhessen, mert nem hiszem, hogy a forgatókönyv elolvasása után bármelyik bátran bevállalhatta volna ezt. Nem mondom azt, hogy nézhetetlenül gagyi, de azért úgy, hogy tudtam milyen kritikai visszhangot kapott a film, s ennek dacára is tudtam némileg pofára esni, azért az kegyetlen, de nagyon. Talán az első felében gondoltam azt, hogy ezt nem is érzem olyan rossznak, s nem is értem miért van ennyire lehúzva az egész (imdb 10 pontból 3,5!!) de aztán ahogyan haladtam előre valahogy sikerült rájönnöm.
Úgy vélem, hogy ez nem lett volna ennyire rossz, ha valóban elég tökösek az írók, s szépen megpróbálják az egészet egy keretbe önteni, s nem próbálnak meg erőszakosan humorosak lenni. Mert valahogy ezt sikerült nekik nagyon szépen megvalósítaniuk, miközben az egész film történetileg gyakorlatilag szétfolyt, s olyannyira csapongó volt, hogy egyszerűen nem tudtam benne értelmet találni. Az persze más kérdés, hogy olykor-olykor azért előre simán ki lehetett következtetni, hogy mi fog történni. Példának okáért az autós jelenetnél azért előre kalkulálható volt, hogy majd a kertész lesz végül Jill szerelme, arról már nem is beszélve, hogy a wc-s jelenet után azért az ember gondolhatta, hogy majd a gondnok megfogja csöcsörészni az igazi Jill-t szóval…
A legnagyobb baj azonban mégis az volt, hogy a legtöbb poén sajnos már igencsak elkoptatott volt, hisz nem igazán voltak eredetiek. Szinte már mindegyiket láthattuk más-más filmekben, így elég meglepő lenne, ha nem köszönnének vissza akkor, amikor az ember megpróbál más alkotást megtekinteni.
Én azt gondolom, hogy valami még kiszámítható, még nem lesz rossz. Kérdés persze az, hogy vajon hogyan is van találva. Jelen esetben azonban az volt a baj, hogy a film felétől egyszerűen elkezd az egész össze-vissza lenni, s nem is nagyon láttam benne rációt, hogy vajon bizonyos dolgok miért is történnek meg. A végső jeleneteknél pedig csak annyi ötlött fel bennem: „ez mi???”
Ennek ellenére tény, hogy megérdemelte azt a tíz arany málnát, amit a kritikusok odaszavaztak a filmnek. Azonban véleményem szerint mégsem annyira nézhetetlen, ha az ember tudja, hogy mi is fog rá várni, s nem vár csodát, de nem is úgy ül le, hogy már előre tudja, hogy valami iszonyatosan vállalhatatlan dolgot fog látni. Utóbbinál bár kérdés felvetődik, hogy akkor miért is ül le elé?
Összegezve azt mondom egyszer nézhető kategória. De csak egyszer.
Utószóként pedig gondoljuk bele, hogy ezt adta az egyik kábel csatorna húsvétkor. Háromszor is.