Mostanában sokszor elhangzik sok ember szájából, hogy régebben mennyire jobb volt minden. Mennyire egyediek voltak azok a dolgok, melyekkel az emberek szembesültek. Főleg, ami igaz a vizuális szórakozásban. Régebben nagyon sok sorozatot néztem, nagyon sok film csábított a moziba. De ennek már csak az ellentéte igaz. Egyszerűen már nincs mit néznem, s évente jó, ha egyszer elmegyek moziba. Idén talán nem is voltam. Ugyanis engem nem kicsit untatnak, hogy önálló ötlet már nincs, s a régi alkotásokat kell elővenni. Tele van minden előzményekkel, folytatásokkal, és persze újra leforgatott anyagokkal.
Egy időben ez nagyon jellemző volt a filmekre, hogy ha valami bejött, akkor addig csinálták a folytatásokat, ameddig az adott franchise ki nem fulladt. Amikor pedig megtörtént akkor csak egyszerűen elővették az alapötletet, s szépen újraforgatták a sikeres epizódokat. Nagyon úgy néz ki, hogy ez kezd átterjedni a tévés sorozatokra is, ugyanis itt is kezdenek felbukkani a remake változatok. Csak ugyebár, ami működött még a nyolcvanas, kilencvenes években az közel sem biztos, hogy működőképes lesz mostanság. A MacGyver véleményem szerint pedig működésképtelen ebből a szempontból.
Az eredeti sorozatot nagyon szerettem, habár iszonyatos kevés emlék maradt meg belőlem a zseniális és fülbemászó főcímdalon, s egy embereket evő hangyás részen kívül. Utána olvasva hét évadot élt végül meg a sorozat, de felnőtt fejjel nem lennék képes ismét nekiülni és megnézni. Amikor bejelentésre került a sorozat nagyon sokan lehúzták már akkor, s én is közöttük voltam, de úgy gondoltam, hogy mindenképpen látni akarom a végterméket hátha jó lesz. Ahogyan végignéztem az első részt számomra csak az ugrott be, hogy vajon ennek a sorozatnak miért is a címe, hogy MacGyver, ha az eredeti szériához mérve semmilyen tulajdonságot nem hordoz magában?
Igazából nekem, ami kissé bosszantó volt, hogy már az alapoknál is rengett az a bizonyos léc, hiszen a főszerepre egy olyan színészt választottak be, aki egyébként is antiszimpatikus volt kinézet alapján. Nyilván ez még nem jelent semmit elsőre, így kíváncsi voltam, hogy vajon milyen is lesz maga a sorozat. Azonban azt kell mondanom, hogy ugyan nem volt rossz a játéka, azonban messze volt attól, hogy engem le tudjon ültetni egy következő rész erejéig.
Annak ellenére, hogy ismert sorozatos arcokat pakoltak ide azt kell mondanom, hogy ennek ellenére elég steril lett az egész. Egyszerűen nem tudtam utálni az első rész alapján, hanem nemes egyszerűséggel két orrfújás közben (feltehetően, ha nem lettem volna itthon náthásan vagy két hétig vergődött volna itt a rész megtekintetlenül), majdnem bealudtam. És ezt úgy mondom, hogy ki is aludtam magam, s még kora délután ültem neki megnézni.
Ami számomra a legjobban bántó volt, hogy a készítők mennyire hülyének is nézik a nézőket. Ugyanis szinte minden várható fordulat előre kitalálható volt, illetve nem volt benne semmi egyediség. Oké, egy remake-ről van szó, aminek van egy hét évados alapja még a kilencvenes évekből, de azért joggal várható el, hogy valamit tudjon adni az eredetihez. Nem pedig azzal kell szembesülnie az embernek, hogy gyakorlatilag szinte egy átlagos nyomozós sorozattal van dolgunk. Amit egyébként kint nagyon szerettek, s ha ilyen lesz a nézettség biztos befutó a második évad is.
Fájdalmasan unalmas volt, s látványban pedig szintén alulmúlta önmagát. Én azért adok a minőségre, s ha már évekkel ezelőtt vásároltam új tévét, akkor már minden tartalmat igyekszek Full HD-ben beszerezni. Nagy képernyőn, ilyen felbontásban pedig iszonyatosan látszódnak a gagyi effektek, oda nem illő dolgok. Ez itt is jelen volt.
Hogy mit is eszik a többség a nyomozós sorozatokon nem tudom, de minden bizonnyal ez is abba fog majd belesüllyedni, amit majd az öregebb réteg nagyon fog szeretni. Én az első résszel be is fejeztem vele a pályafutásomat, mert többre nem nagyon van igényem. Kíváncsian várom hogyan fog majd boldogulni a széria, s lesz-e folytatás, vagy csak idővel beleáll a földbe.