Kecskenyál blogja

Mostanában annyi démonos, ördögűzős alkotás kering a virtuális világban, hogy komolyan mondom herótom van már a témától is. Azonban a The Exorcist volt az, ami nagyon felkeltette a figyelmemet.
A remake mellett a „mozifilmből sorozat” a másik, amely kezd teret engedni magának, ami az esetek többségében rosszul sül el, mert hát az emberek többsége a filmhez hasonlítja a szériát. Mindezek mellett ugyebár több évadra gondolkodnak a készítők, így hát, ha nem olyan az alapanyag akkor azt sokáig húzni nem nagyon lehet. Ezzel a sorozattal azért is mertem bátor lenni, mert annak ellenére, hogy egy klasszikus filmről beszélünk én csak jeleneteket láttam az interneten, de még odáig nem jutottam el, hogy meg is nézzem. Ebből fakadóan pedig viszonyítási alapom nincs.

Az alapkoncepció szerint adva van két pap, akiknek sorsuk keresztezik egymást. Az első rész nem sokat árul el, így minden bizonnyal a későbbiekben fogjuk majd ennek a történetnek a teljes hátterét megismerni. Adva van egy aggódó anya, akinek problémája, hogy a lánya egy autóbaleset után elég különösen kezd viselkedni. Ezért paphoz fordul, hiszen szerinte démonok állnak azon furcsaságok mögött, ami a házában történik.
Az igazság az, hogy voltak elvárásaim a sorozattal szemben, de mivel tisztában voltam vele, hogy egy tévére készül, így magától értetődő volt számomra, hogy azért kicsit lightos dologra kell majd számítanom, mint egy film esetében. Az első rész egyébiránt tényleg korrektnek mondható, hiszen szinte minden benne volt, ami egy ilyen témában elvárhat az ember. Azonban, ami engem kissé zavart az az volt, hogy nagyon, de nagyon lassú folyásúnak éreztem az egészet. Nem mondanám, hogy untatott, hanem laza 42 percet sokkal, de sokkal többnek éreztem, aminek a hátterében én leginkább az üresjáratokat hoznám fel okként.

Magukkal a karakterekkel egyébként nem volt gondom, s szerintem nagyon jól eltalálták mindegyiket, s a szereposztással sem volt különösebben bajom. Ahogyan néztem az első részt minden egyes percben vártam valamit. Valami olyat, amitől majd kiráz a hideg. Valamit, ami tényleg valóban újdonságnak hathat. Azonban nem történt meg, s leginkább üresjáratnak éreztem nagyon sok jelenetet. Aztán az epizód végén összeállt a kép, hogy az alkotók mit is akarnak kihozni a koncepcióból, s akkor megvilágosodtam: ez így nekem sajnos nagyon nem oké.

Nagyon sok filmet láttam ebben a témában, s azok többé-kevésbé tetszettek. Miközben néztem ezt, csak azt éreztem, hogy tényleg elég korrekten össze van rakva ez az epizód, s tényleg elég minőségi darab, de valahogy nem tudom élvezni. Szépen lassan rájöttem, hogy nekem ez így túl lassú. Ha minden egyes epizód más-más karaktert dobna be, akkor azt mondanám, hogy maradnék. De már most látszik, hogy átívelős szálat akarják a készítők, így viszont nekem nagyon lassú folyásúnak tűnik, abból pedig nem kérek.

Nem mondom, hogy rossz volt, de azért látszik, hogy országos tévére készült, de azért ennek ellenére voltak benne érdekes részek. Viszont nem tudott lekötni, s nem hiszem, hogy az unatkozás jó előjel egy ilyen témájú sorozatnál.