Elindult a szeptember, tehát magától értetődő, hogy a régi sorozatok visszatérnek, amelyek nem fejeződtek be, vagy pedig nem kaszálták el befejezetlenül. Továbbá a kifutó szériák helyére jönnek az új show-k, valamint sorozatok. Ezek közül keveset vártam, de a Young Sheldon köztük volt. Nem is volt semmilyen elvárásom felé, talán ezért is döntöttem úgy, hogy a második részre még maradok.
A The Big Bang Theory-val kapcsolatban kusza volt a kapcsolatom. Hiszen valahol a harmadik évadában járhatott, amikor ajánlásra elkezdtem nézni, s valahol a hetedik évadnál éreztem azt, hogy kifulladt az egész, majd némi szünet után visszatértem az aktív nézők közé. Ámbár a tíz éve futó sorozat soha nem lesz önmaga már, de azért valahol akadnak nagyon élvezhető epizódok, valamint karakterek, amikért még megéri nézni.
A nézettség az úr, s jelenleg a fent említett sitcom viszi a pálmát odakint, s nyeri is a napot az ismétlésével együtt, így hát nem volt véletlen, hogy a készítők és a csatorna is ki akar sajtolni belőle annyit, amennyit csak tud, s ebből fakadóan megszületett a Young Sheldon ötlete. Meglepett engem is, s nem is fűztem hozzá különösebben semmilyen elvárást, de az első rész kapcsán azt gondolom, hogy korrekt lett, habár nem üti meg az alapsorozat szintjét.
Azt megjegyezném, hogy ugyanolyan hangulatú, minőségű szériát alkotni más szereplőkkel nem nagyon lehet, vagy nagyon nagy szerencse kell. Bevallom tíz év nagyon sok idő, s 231 elkészült, s levetített epizód után jómagam az eredeti sorozat karaktereinek háttér történetével azért nagyon képben nem vagyok. Ezért is tartottam tőle, hogy mennyire is fogom majd tudni élvezni eme szériát, hiszen szembe kellett néznem azzal, hogy lesznek bőven olyan jelenetek benne, amelyek utalások az eredeti sorozatra. S, ha az valaki nem látta, akkor bizony olykor el is tévedhet a történetszálak között.
Azonban azt gondolom, hogy akadtak benne rosszul meghozott döntések (például a szülők castingja), de ha ezeket nem vesszük alapul, akkor korrekt epizód született. Bevallom az első tíz perc iszonyatosan kínosnak éreztem, s úgy is voltam vele, hogy nem is lesz részemről folytatás, de aztán csak sikerült egy olyan poént összehozni epizód közepére, amin jót mosolyogtam én is. Ámbár a nagy igazság az, hogy az alap sorozathoz mérve nem sikerült felnőnie minőség terén, s inkább kiszámítható klisékkel találkoztam bőven az epizód alatt, ami részemről kissé el is vette a kedvemet az egésztől. Ennek talán egyik oka, hogy ha a The Big Bang Theory-t nem nézném, akkor nem is lenne összehasonlítási alapom a karakterről. Talán pont ebben rejlik a probléma, hiszen ismerve a karaktert, s annak megformálóját – függetlenül gyermeki én központba helyezését itt -, de folyamatos volt bennem az összehasonlítás.
Világot nem váltott, de azért maradok még pár rész. Az más kérdés, hogy a CBS mennyire csinált jó dolgot, hogy gyors bedobta az első részt, hogy utána bő egy hónap múlva leadja a folytatást. Majd kiderül.
Egyelőre nézős marad, aztán végül eldől, hogy részemről lesz-e folytatás.