Tomb Raider (2018)

Magyar cím: Tomb Raider

Filmet készíteni egy könyvből, játékból mindig nagy kihívás volt. Egyrészről ott voltak a rajongói elvárások. 6-8 vagy annál több órás játékidőt átemelni a vászonra, vagy több száz oldalas könyv cselekményét megjeleníteni úgy, hogy hiteles maradjon a film nem könnyű. Változtatni pedig mindig kell, hiszen a másfél-két órás játékidő film esetében rövidnek számít a fentiek szempontjából. Megfelelni nem nagyon lehet mindenkinek, hiszen valaki elvárja, hogy másolja az adott tartalmat, valaki pedig egy új alkotást vár. Másrészről pedig új embereket is meg kell fogni, akik majd az eredeti alkotást is kezükbe veszik majd függetlenül, hogy az egy játék, vagy könyv. Ennek egyik oka az, hogy nagyjából a könyvadaptációk tudnak sikeresek lenni, míg a játékadaptációk 95% gyakorlatilag megbukik.
Nem voltak hatalmas elvárásaim már a filmmel kapcsolatban sem, valamint a kritikák is közepesre, vagy annál rosszabbra hozzák ki az új Tomb Raider filmet, melyre a rajongók idestova 15 éve vártak. Vélemény szerint egy tisztes iparos munkáról beszélhetünk, amely picivel jobb, mint egy közepes film.

Tovább…

This Is Us: 2.évad

Magyar cím: Rólunk szól
Én változtam-e meg, vagy kevés idő miatt szelektálok, esetleg a sorozatok minősége jutott olyan szintre, ami tíz évvel ezelőtti 20-25 aktív sorozat helyett mostanra jó, ha van 8? Nem tudom. Mindenesetre a régiek folyamatosan futnak ki, az újak pedig folyamatosan hoznak egy olyan szintet, ami miatt már előzetes alapján nem jön be, vagy ha túljutok az első részen, akkor már az évad végéig nem tartok ki, vagy annak végén kukázom az egészet egy lehúzó írás keretén belül. Azt már tudtam tavaly mit próbálok be, így hát nem csak kellemes meglepetés volt az első rész, hanem az egész 1.évad a sorozatból. Ráadásul a nézőszám is elég korrekt volt ahhoz, hogy azonnal kapjon +2 évadot, így hát a készítőknek volt lehetőségük alapozni a folytatásban. Aminek egyetlen egy hibája volt idén, hogy ismét csak 18 részt kaptunk.
Tovább…

Star Wars: The Last Jedi (2017)

Magyar cím: Star Wars: Az utolsó Jedik

Én az a fajta voltam, aki későn ismerkedett meg a Star Wars filmek univerzumával. A film létezéséről már egészen kisgyermekként tudomást szereztem, s mai napig emlékszem arra, amikor talán négy évesként láttam, ahogyan egyik ismerősünk a filmet nézi. Már akkor a retinámon keresztül beleégett agyamba az a bizonyos „tömörítős” jelenet az első (most már negyedik) Star Wars film kapcsán, ahol a film főszereplőit majdnem összenyomták a mozgásnak induló falak. Ezek után nekem a filmből a legismertebb gonosz, Darth Vader jutott ki, akit nagyon kerestem az előzmény trilógiában, míg nem osztálytársam felvilágosított arról, hogy várhatok, de nem fog fel bukkanni. Miután elmagyarázta a történetet, így egyből beszippantott a Star Wars univerzum.
Fentiek ellenére azonban nem lettem az a keményvonalas rajongó. Nekem bőven elég volt két játék végigjátszása, valamint az eredeti és az előzmény trilógia többszörös megtekintése. Az én szemléletemben a hat film tulajdonképpen egy Skywalker életút kezdetét és végét jelentő cselekménysorozat. Így aztán a The Force Awakens számomra minden volt, csak épp nem szórakoztató. Ennek következménye is, hogy nagyjából négy jelenetre emlékszem az egészből.
Tovább…

Rise – 1×01 (Pilot)

Nálam mindig problémát jelentett az, amikor a kinti kereskedelmi tévék bejelentik a következő évi műsorrendjüket, s ezáltal az új szériákat is. Ugyanis többször fordult elő, hogy bizony elfelejtettem azt, ami felkeltette az érdeklődésemet. Főleg azoknál, amelyeket az adott csatorna úgy döntött, hogy inkább midseasonbe küld, azaz nem szeptember-október környékén mutatkozik be, hanem a bejelentés után majdnem egy évvel. Így többször futottam már bele, hogy egy adott sorozatról olvastam, s ismerősen csengett a neve, s ekkor jutott eszembe, hogy ez felkeltette a figyelmemet.
Így jártam bizony a Rise esetében is, hiszen tulajdonképpen szembesültem azzal, hogy az online sorozatkövető jelzett, de fogalmam sem volt, hogy majdnem egy évvel ezelőtt miért is jelöltem be a sorozatkövetőn. Régebben nagyon sok sorozatot néztem, aztán szépen lassan befejeződtek, vagy én hagytam őket abba. Ebből fakadóan pedig nagy érdeklődésem van az újak iránt, azonban azok közül is kevés kelti fel az érdeklődésemet, és még kevesebbnél tartok ki az első évad végéig. A tavalyi This is Us után most a Rise az, amire azt mondom, hogy rögtön instant nézős lett az első rész után.
Tovább…