Kecskenyál blogja

Magyar cím: Könnyű nőcske
Nálam minden adottnak kell lennie, hogy el tudjak aludni. Ehhez pedig az kell, hogy ne legyen semmilyen zavaró tényező. Teszem azt, ha egy légy neki megy az ablak üvegnek már attól fel tudok ébredni, illetve olyan zajok, hangok vannak melyektől fel tudok ébredni. Ezért többnyire nincs teljesen csend a szobámban. Vagy zene szól bizonyos hangerőn, vagy pedig TV. Utóbbin pedig kizárólag olyan csatorna, amelynél tényleg az ember be tud aludni annyira unalmas. Mikor már meguntam, hogy már tizenkettedjére hallom Hitler útját, illetve már tizenhetedjére sem voltam kíváncsi, hogy Alaszkában a nagy hóban hogyan mentenek járműveket elkezdem elölről lapozni a csatorna listában. Ekkor akadtam rá eme filmre, melynek nagyjából a közepébe pillantottam bele. Akkor felírtam, hogy meg kell nézni. Végre ma el is jött a pillanat.

Véleményem szerint mindenkinek volt része abban, amikor egy pletyka részesévé lett úgy, hogy éppenséggel ő volt a középpontban, s nem pedig a továbbadója, vagy a hallgatója. Ezt az alapot veszi elő a film egy elfogadható vígjáték keretén belül.
Adva van egy középiskolás lány, aki nem akar elmenni a legjobb barátnőjéhez egy egész hétvégére, mert véleménye szerint a szülei furák. Ezért bekamuzza neki, hogy randija lesz. Ezek nem maradnak el következmények nélkül, hiszen következő találkozáskor részletesen be kell neki számolnia, hogy mi történt. Természetesen ehhez tökéletes helyszín a mosdó, ahol persze más is meghallja. S így elindul a pletyka, hogy a gimnazista karakterünk már régen nem szűz. A bonyodalom ott kezdődik, hogy rögtön ribancnak gondolják. Mivel ő egy tökös lány, ezért direkt úgy csinál, mint ha valóban ez lenne. S itt kezdődnek a bonyodalmak.
Egyébiránt nem egy rossz indulatú személyről van szó, így idővel úgy dönt, hogy segít olyanokon, akik valamilyen szempontból hírnévre vágynak. Bántják szexuális orientációja miatt, esetleg nem tud csajozni, vagy pedig totális vesztesnek nézik. Így végül ő lesz a segítője mindegyiknek úgy, közben távolról sem igaz, amit mondanak róla.

Ha kicsit mélyebben belemerülünk a filmbe, akkor bizony nagyon is lehet érezni, hogy mennyire is jelen van ez a viselkedés a valóságban is. Mennyire el tudnak beszélni az emberek egymás mellett úgy, hogy közben másiknak a viselkedését, mondandóját teljesen félreértik. Ennek következménye ugyebár a pletyka, ami lehet negatív, pozitív, vagy pedig közömbös. Utóbbi a ritka. A film remekül mutatja be, hogy mi történik akkor, amikor valakit tulajdonképpen olyan dolog miatt skatulyáznak be, ami meg sem történt. Viszont tény, hogy egy vígjátékot alapjának remekül szolgált, s mindezek mellett még voltak apróbb fordulatok is, amelyek tényleg megleptek. Ennek köszönhetően jól is szórakoztam rajta.
A filmet végigkísérő a szereplő narrációja, ugyanis egy videónaplót indít azoknak, akik elítélik különböző pletykák alapján. Ez foglalja keretbe a film cselekményét, amely olykor elég ütős tud lenni. Egyetlen egy iszonyatosan zavaró dolog volt, ami ilyen jellegű filmeknél szúrja a szemem: amikor felnőtt emberek játszanak el gimnazista, s még csak a pubertás korba lépő tinédzsereket. Ez kicsit sok.

Az viszont mindenképpen tény, hogy kellettek a jó szövegek, s a színészek is ahhoz, hogy élvezhető legyen eme alkotás. Bevallom a vígjátékokról valahogy leszoktam, mert az újabbak még mosolyt sem csalnak az arcomra. Igaz, hogy ez sem, de legalább nem volt olyan steril, mint a többsége. Nem bántam meg, hogy rátaláltam, s örülök annak, hogy mai napon lehetett némi kikapcsolódásom is. Ugyan a kukában landolt, mert ez az a film nekem, ami elsőre nagyon tud szórakoztatni, s tetszik is, de sajnos másodjára már nem biztos, hogy végig tudnám nézni.