Aliens: Special Edition

Elvileg tombol a nyár. Sulinak vége, korlátlan szabadidő, szóval nem marad más, mint az ember előkapja a képernyő előtt keressen másfajta elfoglaltságot, ha éppenséggel nem tud semmilyen társasági, vagy szabadtéri programot összehozni.
Szóval ennek fényében még múlt héten döntöttem el, hogy régi kedvencemet, azaz az Alien tetralógiát meg kell nézni, méghozzá kizárólag a rendezői és speciális változatokat, amiket eddig nem volt szerencsém látni. Így hát nagy nehezen le is vadásztam a netről mind a négy film hosszabb, újravágott változatát, hisz az eredeti DVD-k nincsenek meg, továbbá jelen pillanatban anyagi oldal sem teszi lehetővé, hogy a négy részt beszerezzem (ami egyébként tízezer feletti összeget jelentene).
Szóval végül sikerült beszereznem minden egyes epizódot, s sikeresen meg is tekintettem. Az első epizód után természetesen rögtön a második résznek ültem neki, habár ezt a verziót már láttam, hisz nem sokkal a moziban vetített változat után VHS-en megjelent a bővített is. A pár extra jelenet pedig annyira beleolvadt a filmbe, hogy nekem szinte fel sem tűnt.

A második rész tulajdonképpen ott folytatódik, ahol az első abba maradt: a Nostromo mentőhajóját megtalálják, melyben Ripley alussza álmát épp hibernált állapotban. Remek inditás lenne, hogy végre hazatérhet, azonban felébredve közlik vele, hogy valamivel több mint ötven évig keringett az űrben. Bónusz információkat is kapunk a karakterről, miszerint volt egy lánya is. A bővített verzióban azt is megtudhatjuk, hogy 66 éves korában meghalt.

Ripley-t leszerelik, azonban a tojások még mindig ott vannak az LV426-on. Amikor a bizottság közli a nővel az „ítéletet”, majd megjegyzik, hogy a bolygón telepesek élnek már előre látható, hogy mi fog ebből kisülni. A film rendezője – aki egyébként James Cameron volt – mert nagyot álmodni, s belevágott. 1984-es film, szóval többségében megint jelmezes idegenekkel találkozhatunk, habár a készítők elég jól oldották meg a rájuk osztott feladatukat, így csak egy-két olyan jelenet van, melyben látszik, hogy az idegenek tulajdonképpen beöltözött -feltehetően – statiszták.

Miután megszakad az LV 426-al a kapcsolat, a társaság felkeresi Ripley-t, aki először ugyan nemet, de később meggondolja magát, s igent mond arra az ajánlatra, miszerint neki feltétlenül el kell mennie a bolygóra. A bolygóra való megérkezésig pár jelentsorral bővült, valamint néhány mondat is kiegészítére került.
A hosszúra sikerült bevezető után pedig idegen élőlények seregével állhatunk szemben, így gyakorlatilag kapunk egy űrben játszódó háborút. Jó pár plusz jelenet, mondat kapott helyet, habár olyan jól beillesztették őket, hogy igazából észre sem lehet őket venni. Érdekes viszont, hogy az idegenek hangyákhoz való hasonlata a moziverzióból kimaradt. Mindesetre itt megtalálható, s értelmet is nyer a film végére.

Végül jön a tetralógia legnagyobb jelenete, amikor is szembe nézünk az idegen lények tojásrakó királynővel, mely ráadásul a mentőűrhajóra is befészkeli magát. A legnagyobb harcot itt kaphatjuk, s meglepő módon elég realisztikus is, így nem lehet panasz-e téren.

A Special Edition-nak köszönhetően több mint két órányi izgalom várhat ránk. Habár a beillesztett jelenetek eléggé beolvadnak az egész filmbe, s aki nem látta a korábbi változatokat minden bizonnyal észre sem venné őket.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük