Nem tudom ki volt a szerző, de hatalmas nagy pacsi érte, mert zseniálisra sikerült. Gyönyörűen mutatja be, hogy honnan indult a sorozat, s hová is fejlődött.
Az új epizód kapcsán rengeteg dolog látott napvilágot, s rengeteget olvastam a régi részekről is. Főleg múltidéző dolgokat, s rettenetesen megjött a kedvem a régi részekhez. Korábban is fontolóra vettem, hogy talán ismét neki kellene ülni, de hanyagoltam őket. Ennek oka leginkább az volt, hogy az első epizód nem volt futtatható. Most azonban megtaláltam a megoldást az elindításához, s annak kiegészítő epizódjához. Ebből a szempontból pedig úgy döntöttem ismét előveszem a szériát, s a legelejétől elkezdem őket. Az új epizódok könnyebben végigvihetők, hisz hiányoznak belőlük a vért izzasztó rejtvények, s az alkotók sokszor megmutatják kisebb segítségékkel, hogy tulajdonképpen mit is kell csinálni. Ennek ellenére a régi epizódokban ez egyáltalán nem jellemző, s sokszor az ember azt sem tudja, hogy merre kellene mennie, mert egyszerűen semmi segítsége nincs. Ebből a szempontból egy-egy végigvitt pálya hatalmas kihívásnak bizonyul, s ebből kifolyólag sokkal nagyobb sikerélménye lehet az embernek. A sikert meglovagolva évenkénti epizódok, s kiegészítők kiadásába torkollott, s a későbbi részek már inkább nehézségi szempontból fejlődtek leginkább.
Fentiek ellenére mégis nekiültem az első epizódnak, melynek majdnem a felénél járok. Nem fogok unatkozni egy ideig. S annak ellenére, hogy az új epizódok is tetszenek, valahol mégis igazat adok azoknak, akik a régi részekre szavaznak. Kocka pixelek ide vagy oda a hangulat és a sikerélmény hatalmas.