Ugyan már az utolsó hó is elolvadt, azonban keserédes meglepetés volt az, hogy egy héttel ezelőtt a hőmérő higanyszála a -16°c -t is elérte, ezzel nem kis meglepetést okozva. A havazásnak gyakorlatilag én örültem, hiszen ezen a télen ismét nem nagyon volt ebben részünk. Ámbár véleményem szerint látványra valóban jó, azonban csak akkor, ha napokon, heteken keresztül ilyenben van része az embernek, nem pedig négy napig tartson a „csoda”. 
Természetesen továbbra is okot adott a bosszankodásra az, hogy az utak nem voltak letakarítva, valamint sok helyen a házak tulajdonosai sem gondoskodtak a problémamentes közlekedésről, továbbá az emberek biztonságáról, amennyiben a tulajdona előtti járdán sétálnak. 

Egyébiránt amikor a legnagyobb fagy volt pont dolgoztam, s mivel továbbra is többen kidőltek betegség által, így aztán maradt a műszakok folyamatos átszervezése. Ebből is fakadt, hogy sajnos nappali fényben nem tudtam megcsodálni a meglepő fagy bájos eredményeit, azaz azt, hogy mekkora jégcsapok is keletkeztek. Ámbár tény, hogy akadt olyan épület is, ahol szinte az egy méteres hosszúságot is elérték ezek a képződmények, melynek köszönhetően a közlekedés az adott részre le volt zárva. Számomra maradt az éjszakai – nem túl látványos – fénykép készítés. 

Az öröm annyiból áll, hogy az előrejelzések alapján is érkeznek a nappali 13-15 °c hőmérsékletek, tehát elő lehet venni a biciklit, amellyel nem csak a munkába való eljutás, illetve onnan való hazatérés időtartama csökken majd elég látványosan, hanem végre lehet csavarogni is, nem csak sétálni.