Tavaly nekem rendkívül pozitív csalódás volt a Sanctuary. Igazából sem a sci-fi, sem a misztikus legkedveltebb műfajű sorozataim, habár akadnak kivételek. Maga a széria is egy kábeladón – nevezetesen a SyFy-on – fut, így sem látványban, sem epizódszámban nem érhet fel a kereskedelmi csatornák kínálatában szereplő szériákhoz. Persze ez csak az egyik dolog. Legtöbbször a nagyágyúkról tudomást sem szerzek, hisz nincsen akkora reklámhadjárat körülötte, mint a kereskedelmi csatornákon lévő társaiknak.
Maga a széria websorozatnak indult, azonban sikerére felfigyelt a csatorna, s mivel huzamosabb ideig volt az egyik főszereplő a csatorna egyik hosszú ideig futó sorozatának állandó tagja, így nem volt kérdés, hogy a sorozatot le kell vakarni a webről, s pénzügyileg feltuningolva a képernyőre kell varázsolni. Így történhetet meg, hogy a limitált epizódból álló első évad tiszteletét tette tavaly.
Nekem nagyon bejött. Habár voltak negatívumai a sorozatnak, azért tartott egy bizonyos szintet, s kellemes őszi darának bizonyult. Az már csak hab volt a tortán, hogy nem is sokat kellett várni a folytatásra, amit pár rész után eltettem pihenőre. Nemes egyszerűséggel azért, mert nem fogott meg annyira, hogy tovább nézzem. Természetesen átmeneti kaszát jelentett nálam, így ismét bepróbálkoztam vele, s becsületből végignéztem a második évadot is, amely 13 epizódot ölelt fel. Meg kell mondanom számomra süllyedt a minőség. Annyira, hogy a tizenhárom epizód landolt a lomtárba. Persze az ősszel induló folytatásnál még ott leszek, s minden később derül ki majd.
Minden ott folytatódik, ahol az előző évad végződött. Szóval itt van egy szövetség, amely világhatalomra tör. Aki nem mellesleg elrabolta Ashley-t is. Kétszázezredjére ellőtt kliséhegyek a köbön, szóval részemről nem volt az a felfokozott hangulat. Viszont értelmetlenül néztem egyetlen egy bizonyos epizód után, melyben Ashley karakterét egy az egyben kivágták a fenébe. Ami egyébként nem rázott meg lelkileg (na még csak az kéne, hogy egy ilyen megrázzon), de meglepődtem, mert nem látok rá semmilyen ésszerű indokot. De túlléptünk rajta.
Mivel egy hölgy karakter kilépett, így azonnal kell helyettesíteni. Szóval itt van ez a Kate, aki kemény csaj vonalon kéne erősítenie a sorozatot. De csak kéne, ugyanis borzasztóan rosszul játszik. Szinte kínszenvedés a jelenléte. Ráadásul az egész sorozatban amolyan felesleges keréknek tűnik. Kár érte.
Karakterek visszatértek az előző évadból. Ennek örülhetünk. Nincs epizódokon keresztül tartott gyász, így valamikor az 5-6. epizódnál talált magára ismét a sorozat, azaz vettük fel a „minden hétre valami rejtély” – dolgot. Bevallom, rendkívül untam. Sok olyan epizód volt, ami igazából nem igen volt szórakoztató. Kiemelném közülük rögtön kettőt: amikor Magnus elhiteti mindenkivel, hogy megöli egyik közeli teremtményt, valamint azt a részt, melyben egy titokzatos lény segítségével a jövőben találja magát.
Az évad tőlem akkor kapott kaszát, amikor eljött az a rész, amikor idióta jelmezbe öltözött „szuperhős” után kellett futkorászni a menedék embereinek. Erről muszáj videót is linkelnem (itt megtekinthető), mert valami borzalmas volt az az epizód. A legtöbb epizód részemről erős közepes volt. Szinte semmi említésre méltót nem tudok kiemelni, pedig az előző évad kifejezetten tetszett, habár valóban voltak hibái.
Az új évad pozitívuma talán, hogy elég sok pénzt sikerült a sorozat alá lőni, ugyanis már a dupla évadnyitónál is látszott, hogy van miből elkészíteni a sorozatot. Külső helyszínek sokkal élethűbbek lettek, másfajta képi világot kaptunk, valamint újfajta esemény bemutatást is kaptunk, amolyan „24” szerűet, melyben 4-5 képkockán keresztül látjuk a párhuzamos eseményeket. Persze akadtak olyan jelenetek is, melyeknél a CGI ló lába erősen kilógott.
Az évadról többet nem is érdemes beszélni. A finálé a tavalyihoz képest inkább egy erős közepes. Amolyan „nem kaparom a falat, de a következő részt azért megnézem” típusba sorolnám.
Az évad közben már tudomást szereztünk egy bizonyos „Big Bertha” névre hallgató teremtményről, amelynek ereje hatalmas, s egész kontinenseket tehet a szárazfölddel egyenlővé, s épp ebben rejlik a veszélyessége. Az évadzáróban azonban kiderül, hogy Magnus ezt a lényt nem ölte meg, hisz nem volt biztos abban, hogy a lény likvidálása nem lenne ugyanolyan veszélyes, mint az életben hagyása. Persze mindig van valaki, aki nagyon gonosz és világuralomra akar törni, vagy épp elpusztítani a világot. Most ismét megkaptuk.
Az is kiderül, hogy „Big Bertha” valami pókszabású valami, amit egy kis pókfajtával – makrival – lehet irányítani. Nos ez a pók szépen Will-ben landol. Ezzel semmi probléma nem lenne, viszont az már egyáltalán nem tetszett, hogy ezt a vallással hozták össze. Voltak jelenetek, amelyeknél szívem szerint röhögtem volna (igen, a táncos jelenet).
Cliffhanger megvan: Big Bertha szépen feldühödik, majd az általa létrehozott szigeten kezdi el emelgetni a lábait. Szóval készülhetünk az Ítélet napjára.
Természetesen azt tudhatjuk, hogy majd úgy is lesz megoldása ennek az egésznek, a világ sem fog elpusztulni, hisz azt a csatorna amúgy sem bírná költségvetésileg. Következő évad húsz epizódból fog állni, szóval reménykedek abban, hogy minőségileg valóban magára talál a sorozat, mert a második évad valahogy eléggé hullámzó minőséget mutatott.