Platform: Android
2003 egy igen jelentős év volt számomra, ha a játékokat nézzük. Tinédzserként sajnos kevés olyan cím volt, ami lekötött. De olyan, amiért rajongtam volna, olyan egyáltalán nem volt. Majd egy újságos CD-nek köszönhetően megismerkedtem a Tomb Raider franchise-zal, s onnantól kezdve nem volt megállás.
A franchise iszonyatosan nagy utat tett meg, s rengeteg epizódot, kiegészítő tartalmat eredményezett. Így hát nem volt megállás, hogy ha lehetséges szinte minden platformra eljuthat végül Lara Croft. Nem sokkal az első epizód megjelenése után érkezett a szóban forgó második rész is android telefonokra. Viszont sokat sejtető az, hogy a 2015 októberében megjelent játékot miért is csak most tudtam legyűrni szinte másfél évvel a megjelenése után.
Tovább…
Kategória: Gamer sarok
Cities – Skylines: Snowfall teszt
Platform: PC
Elhatárolódva az akció műfajtól engem leginkább a szimulátorok, s a kalandjátékok vonzottak. A szimulátor műfajban sajnos valóban kevés az igényes alkotás, s leginkább az autós témája játékok vannak előtérben. Pont ezért is örültem a címbeli alkotásnak, hiszen egy egész korrekt, s komplex városépítős játékot kaptunk, amihez tonnányi játékosok által kreált kiegészítő tartalom mellett lassan, de egészen biztosan megjelentek a kiegészítő tartalmak is.
Persze fontos megemlíteni, hogy a játék önmagában is nagyon jó, de ezek a kiegészítések nagyon sokat tesznek hozzá. Nem csak látványban, hanem működésben is. A Snowfall kiegészítő megvolt már a megjelenéskor, de kedv és idő hiányában csak pár percet ismerkedtem vele. Azonban tavaly év végéhez közeledve kedvem támadt ismét nekiülni, így aztán jó pár órányi játékidőm lett végül, mely elegendőnek bizonyult egy íráshoz.
Tovább…
Cities: Skylines – After Dark teszt
Platform: PC
Amikor meglett az első számítógép idehaza tulajdonképpen nem a munka, vagy a tanulás terve vált valóra, hanem otthoni szórakoztató eszközként lett beszerezve. Ennek köszönhetően rengeteg játék volt már alapból rajta, s sok időt töltöttem előtte, de azt kell mondanom, hogy sajnos kevés volt az a cím, ami engem ténylegesen megfogott. Ennek is volt köszönhető, hogy folyamatosan kerestem azokat az alkotásokat, amelyek tényleg szórakoztatnak.
Mára rájöttem, hogy inkább a minőségi darabok azok, amelyek tényleg tudnak szórakoztatni akár annyira, hogy többször is nekiüljek. Valóban akadt sok olyan, amelyikkel tényleg jól elszórakoztam, de csak kevés volt az, amihez többször nekifogtam. Azonban tény, hogy a telitalálatok között elsősorban a szimulátorok voltak, amelyek megvettek kilóra. Ha városépítésről van szó, akkor a két évvel ezelőtt megjelent Cities: Skylines az, ami abszolút nyerő nálam.
Tovább…
Crysis: Grafikus tunning a felsőfokon!
Ahogyan több játékot megcélzó bejegyzésben írtam én nem tartozom azok közé, akik naphosszat a képernyő előtt töltenek, hogy aztán csak játszanak. Az igazság az, hogy pont emiatt játszottam ki kevés játékot, s még kevesebbet tartok kedvencem, aminek bármikor nekiülök.
Maga a műfaj nem jött be, amit a Crysis franchise képviselt, de az első komolyabb hat évvel ezelőtti gépfejlesztés rávett arra, hogy nekiüljek. Bejött. Nagyon. Karácsony alkalmával kihasználtam a szabadidőt, s a rossz időt alapul véve bepótoltam szinte minden vizuális tartalmat, így most már jöhetnek a játékok. Ennek kapcsán megint elkezdtem a franchise-ról olvasni, s így jutottam el az alábbi videóig:
A mai napig nagyon sok grafikus mód érkezik a játékhoz, s eléggé meglepődtem azon, hogy még tíz év elteltével is ennyire aktívak a játékosok ezzel a címmel kapcsolatban. Én is mentem vele egy kört, így végül bejött. A három hónapos GTX1060 egyébiránt sem lett túlzottan igénybe véve, ha a játékokat nézzük.
Rise Of The Tomb Raider: 20 Year Celebration teszt
Platform: PC
Azt hiszem nem én vagyok az egyetlen, aki sokszor azon kapja magát, hogy eszébe jut egy bizonyos dolog kapcsán, hogy milyen gyorsan telik az idő. Nem csak a percek, órák, napok röpülnek el a fejünk felett gyorsan, hanem bizony a hetek, hónapok, s legvégül az évek is. Olykor azért az embert ilyenkor elkapja erősen a nosztalgiai érzés. A nosztalgiafaktor akkor is erős tud lenni, ha az adott helyzetet nem éltük át mi magunk. Ám amikor mi is részesei voltunk a nosztalgiafaktor előidéző dolognak, akkor tudjuk aztán igazán átérezni milyen gyorsan is repül az idő.
A Tomb Raider-franchise, ha élő személy volna bizony jogilag már két éve „felnőttnek” számítana, de idén a huszadik életévébe lépett. Egy ember életében is elég jelentős tud lenni ez a szám, de egy vizuális tartalomnál nagyon nagy dolognak számít, hiszen kevés olyan alkotás létezik, amely azzal büszkélkedhet, hogy ennyi idő elteltével is a köztudatban tudott maradni. Arról nem is beszélve, hogy a kalandszéria milyen utat is járt be eddig.
Tovább…
Rise Of The Tomb Raider: 20 Year Celebration
Minden bizonnyal a Playstation 4 tulajok jártak a legjobban, akiknek nem volt lehetőségük, vagy éppen nem akarták más platformon magukévá tenni a Rise Of The Tomb Raider-t, ugyanis október 11-én lassan egy évvel a megjelenés előtt erre a platformra is elérhetővé válik a játék mindenféle extra kiadással.
Természetesen minden eddigi megjelent tartalmat megkapnak az új generációs konzol tulajok, ami eddig megjelent a másik három platformra. Ami egyébiránt nagyon szájhúzogatós részemről az az, hogy gyakorlatilag az, aki megvásárolta az eredeti kópiákat, s mellé még az extra tartalmakba is fektetett némi pénz, az ennek a kiadásnak az eredeti árát már régen túllépte. Ráadásul jönnek újabb extra tartalmak, melyekért ismét pénzt kell majd csengetni, tehát teszem azt, aki eddig megvásárolta PC-re, s minden egyes letölthető fizetős tartalmat megvett simán 30-35 ezer forintjában jár már a játék. Én a két kiegészítőn kívül semmire nem költöttem, s jelenleg a legújabb kiegészítő érdekel, illetve két skin, ami nem más, mint a régi játékok Lara Croft-ja:
Elméletileg nem csak azoknak lesz elérhető, akik megvásárolják a Playstation 4 változatot, vagy rendelkeznek PC-re a Season Pass-szal, hanem a hagyományos játékokosok is, akik a játék alap változatával rendelkeznek. Erre kíváncsi leszek, ugyanis az új kiegészítő érdekelne legjobban, s még hat nap van a megjelenésik, s még semmiféle előrendelési opció nem jelent meg az új tartalmakra.
Mindenesetre addig kaptunk egy kedvcsinálót:
Íme a GTX 1060!
Az idei év nem a legszerencsésebb volt elsősorban anyagi oldalról. Első körben jött egy nem kívánatos fejlesztés számítástechnika terén, ami új monitort, SSD-t, merevlemezt, és persze videokártyát takart. Ugyanis monitort leszámítva minden tönkrement, ahogyan az a nagy könyvben meg van írva persze egyszerre. A legrosszabb persze egyértelműen a másik oldalról bevállalt R9 380 halála volt, amely kapott némi villámot a nyár eleji hatalmas viharból. Lévén leültem zenét hallgatni, így a nagy csattogásból semmit nem hallottam egészen addig, míg nem szikrázott egy jelentőset a konnektor, s onnantól kezdve nem halt meg pár dolgom.
A biztosítóval való baszakodás jelentősen hazavágta a nyaramat. Abból a szempontból végképp, hogy saját zsebből kellett megcsináltatnom a tévét, illetve bevizsgáltatni a videokártyát. Így már az elég megterhelő volt, így csak vártam, hogy mikor is lesz majd meg végre pénz, ugyanis saját zsebből kártyát nem szerettem volna venni. Az már most biztos, hogy a Playstation 4 javítása következő évre fog majd csúszni, ugyanis találtam olyan helyet, ahol nagyjából harmincezerből ki tudják hozni a javítást, ami valljuk be a gép árához mérve elég karcsú.
Sokat gondolkoztam azon, hogy vajon mit is csináljak, de végül a VGA vásárlása mellett döntöttem. Ott valóban fel volt adva a lecke, de úgy döntöttem a legjobbat nem vagyok hajlandó megvenni, mert lazán 120 ezerbe kerül, s inkább lehorgonyoztam egy RX 470-es változatnál. Azonban pont beleszaladtam egy leárazásba, s úgy döntöttem, hogy azt a 15 ezer felárat megéri az általam kinézett kártya, amit szépen levittek 104 ezerre. Így végül lett egy MSI Gaming X 6 GB-s változatú GTX 1060-as kártyám.
Az egyik legjobb kártyáról van szó, s mivel az MSI-ről nagyon sok jót olvastam, így úgy döntöttem, hogy ha már engedtek az árából 15 ezret, akkor mindenképpen ezt veszem meg, ha már nagyon jókat olvastam a hűtéséről. Az viszont már kibontás után tapasztaltam, hogy iszonyatosan masszív kártyáról van szó, de ezek mellett tény, hogy elég nagy is, s tény, hogy találó a megfogalmazás, hogy akár járólapnak is lehet használni.
Az már csak szerencse volt, hogy nem volt 3 mm-rel hosszabb a kártya, mert bizony gondban lettem volna, hogy hogyan is szuszakolom be a gépházba. Persze ez a kártya is világít, melynek létjogosultságát nem igazán értem, de legalább van hozzá megfelelő applikáció a gyártótól, aminél van olyan opció, hogy ki tudom kapcsolni. Így sötét szobában legalább nem úszik fényárban az egész helyiség.
Sajnálatos módon kevés időm volt, hogy teszteljem, amiben meg volt igyekeztem megizzasztani. Első természetesen a Rise Of The Tomb Raider volt, aminél azért olykor-olykor volt némi megakadás, bár hozzátartozik az igazsághoz, hogy maga a játék egyébiránt sincs jól optimalizálva, s meglesve videomegosztón több végigjátszás videót, mely 200 ezres kártyákkal készültek ott is láthatóak ezek az FPS droppoknak nevezett akadások. Ugyanott, ahol nekem. Azonban tény, hogy elég szépen lefutott a teljesítmény teszt:
Amire még ráröppentem az a Battlefield 1, GTA V, Everybody’s Gone To The Rapture volt, ámbár mindegyik a nem nyert kategória győztese lett. Azonban az utolsó volt olyan, hogy szaggatott, mint az állat, de ahogyan utána olvastam egy kétszer erősebb kártyával sem fut jobban lévén ismét kaptak a játékosok egy eléggé elsz*rt konzolportot.
Amire viszont ismét ráröppentem az a Crysis 3 és a Cities Skylines lett végül, s mindkettő gyönyörűen fut. Ebből a szempontból nem csináltam rossz vásárt. Viszont tény, hogy jön az ősz, s mivel anyagilag össze kell húznom a nadrágszíjat, így jó döntés volt a kártya vásárlás, mert legalább valamivel ki tudom kapcsolni az agyam.
Az más kérdés, hogy már most van olyan játék, aminek nem lenne ez a kártya elég. De szerencsére az olyan címek nem jönnek be. Viszont bízom benne, hogy három évig tényleg nem kell semmihez sem hozzányúlni a gépben, s semmi nem fog tönkremenni.
Végcél a GTX1060?
Játékos igénnyel létezni a számítástechnika világában elég gusztustalan dolog. Legfőképp azért, mert egy számítógépet valaki kizárólag internetezésre és filmnézésre akar használni akkor akár százezer alatti összegből össze tud hozni lévén már integrált VGA lehetőséggel is rendelkeznek az alaplapok. Azonban, akiknek van igénye játékra azoknak lassan két választási lehetőségük van: maradnak a középkategóriás alkatrészeknél, s kompromisszumok megkötésével hajlandóak érvényesülni ebben a világban, vagy pedig iszonyatosan nagy pénzeket áldoznak arra, hogy minden tökéletesen lehessen a gépükben.
Régebben nagyon sokat játszottam, de ez leszorult minimális szintre, s azóta úgy jellemzem magam, mint „alkalmi játékos”. Azaz kevés olyan játék jelenik meg, ami egyből megtetszik, s magával is ránt, továbbá előfordulnak olyan hetek, hónapok, amikor egyetlen egy címet sem indítok. Vagy, ha igen, akkor tíz, vagy húsz perc után ki is kapcsolom.
Évek óta gépemben a leggyengébb alkatrész egyértelműen a VGA volt. Nagyon sok pénzt nem voltam hajlandó áldozni rá, így a komolyabb ötvenezres kategóriából került ki győztesen ez pedig nem volt más, mint az ASUS kínálatából a GTX 550Ti:
A kártyával egyébiránt megvoltam elégedve még akkor is, ha akadtak olyan címek, amelyeknél érezhető volt, hogy bizony nem a legerősebb. Összesen két évet muzsikált a gépemben, ámbár szerencsém volt, mert le is akartam cserélni. Így 2013 augusztusában szépen meg is halt. Így a szeptemberi fizetésem előtt már egy komolyabb kártyára esett a választásom, ami nem mást volt, mint a GTX760. Ő is sokat bírt, de ez sem bizonyult örök életűnek, ugyanis nagyjából három évnyi szolgálat után idén márciusban örök létre szenderült. Igazából már megfogalmazódott bennem, hogy egy GTX970-re akarom cserélni, de elég húzós volt az ára. Végül az ár döntött, így végül helyett egy R9 380 lett végül, amivel megvoltam elégedve, de az ismert AMD hibákba én is belebotlottam. Illetve nem tetszett a két gyártó közötti gusztustalan verseny sem, azaz egy játék azon a hardveren fut jobban, amelyikre optimalizálták. Így hiába jók a másik specifikáció, ha az optimalizálás miatt kiesik. Összesen két hónapig szolgált, míg villámcsapás okozta a halálát. Szintén előkerült a GTX970 ötlete egészen addig, míg tegnap be nem mutatkozott a GTX1060, amelyből az MSI változat nyerte el a tetszésemet:
Elég szépen teljesít a teszteknél, illetve az ára sem horror a GTX970-től, s a fogyasztása miatt sem kellene a tápegységemet lecserélni. Jelenleg 108 ezer az ára. Ennyit VGA-ra nem is szerettem volna adni, de mivel a biztosító a TV javíttatását, illetve az elhalálozott VGA árát teljesen kifizeti, így nem volt kérdés, hogy nagyjából tízezer forintot kell majd hozzádobnom, hogy meg tudjam venni.
Persze az ár nem végleges még számomra, hiszen először a szintén elhalálozott Playstation 4 vár cserére, melynek kizárólag alapgép cseréje töredéke a kártyának, s jól megírt szakvélemény alapján ennek az árát is visszakaphatom. Tekintve a kifizetés lassúságát a VGA vásárlást augusztus vége, s szeptember közepére tervezhető nálam. Addig pedig remélem lejjebb megy az ára, s amennyiben van rejtett hibája az előkerül.
Rise of the Tomb Raider: 20 Year Celebration
Nem kis játékos felháborodás volt, amikor kiderült, hogy a Rise Of The Tomb Raider konzol exkluzív lesz. Aztán kiderült, hogy az exkluzívitás csak ideiglenes. Így januárban jött a PC kiadás, majd tegnap bejelentésre került a PS4-es változat, mely a Rise of the Tomb Raider: 20 Year Celebration nevet viseli:
Egyébiránt roppant érdekesen hangzik, kissé vérnyomás emelő is volt, amikor kiderült, hogy milyen tartalmakkal jönnek majd. De kiderült, hogy ismét lehet pénztárcába nyúlni, hiszen újabb kiegészítők látnak majd napvilágot a többi platformra is. Minden bizonnyal 18-20 ezer között fog majd mozogni a PS4-es változat ára, ámbár tény, hogy ha valaki megvásárolta a többi platformra, akkor a kiegészítőkkel együtt szintén kiadott ennyit erre a játékra. Ami azért is gáz véleményem szerint, mert a megjelenés napján az ember nem teljes játékot vesz így, hanem csak félkészet.
Egy kisebb montázs is helyett kapott, melyben szépen felvázolják, hogy mi is vár a konzol tulajokra októberben, illetve milyen újabb kiadások látnak napvilágot a többi platform játékosainak, amelyből csak az Xbox 360 marad ki.
Az már bizonyos, hogy lesz egy Croft birtokon játszódó két DLC. Az egyik a Blood Ties címet kapta, míg a másik a Blood Ties: Lara’s Nightmare nevet fogja viselni. Ami még újdonság lehet, hogy a 20. évforduló alkalmából lehetőség lesz majd a játékot korábbi epizódok modelljeivel végigjátszani. A lenti videóban lehet is látni némi ízelítőt az extrákból:
Rise Of The Tomb Raider: Cold Darkness Awakened teszt
Gusztustalan. Nagyjából ez az a szó, amit tudok használni a játékipar egyik legnagyobb lehúzására a DLC-kre, amik nem mások, mint az adott vizuális tartalom kivágott szeletei. Azaz valaki megvesz egy játékot, akkor számolnia kell azzal, hogy nem egy teljes valamit vásárol meg, hanem egy olyan munkát, amelynek különböző darabjait kivették, melyeket később kénytelen lesz megvásárolni. Az már szánalmas kategóriát minősíti, hogy a fejlesztők, s a kiadók olyan marhaságokért is képesek pénzt kérni, mint például a karakter öltözete. Pedig mennyire tartalmas is lenne egy játék, ha mindent megkapnánk vele.
A Baba Yaga – Temple Of The Witch volt az egyik történet orientált kiegészítője a Rise Of The Tomb Raider-nek, ami szódával elmegy kategória kiváló győztese. Többet nem is vártam a Cold Darkness Awakened-től sem, mert elfért volna az alapjátékban, de így különálló misszióként kissé csalódás volt.
Tovább…