Íme a dobozkép!

2012 ősz helyett végül 2013.március 5-én lát napvilágot az új Tomb Raider majdnem négy évvel a legutolsó epizód megjelenése óta. Lesz sokféle változat a mezei fapadostól a gyűjtői változatig persze kérdés adott: hozzánk vajon melyik fog eljutni, vagy mennyi is lesz kapható belőle. Feltehetően fapados kiadás érkezik majd hozzánk. Amennyiben nem lesz magyar feliratos változat, így el fogok gondolkozni azon, hogy kintről rendeljek valamilyen csicsás kiadást.
Addig is újdonságként itt a hivatalos borítókép:

Itt van az ősz, itt van újra…

Az előző bejegyzésem elég negatív hangvételben született. Leginkább pont azért, mert eléggé negatív előjelek voltak, ami ha nem is nagyon, de azért rányomta a bélyegét a hangulatomra. Elsősorban féltem attól, hogy a fizetésemen megfog látszani, hogy az azt megelőző hónapban kénytelen voltam ismét betegszabadságot kivenni. Azonban nagy meglepetésre ugyanannyi összeg érkezett a számlámra, így valamilyen szinten megnyugodtam. Annak pedig kivételesen örültem, hogy sikerült céltudatos vásárlónak lenni, s nem elcsábulni, melynek következményeként impulzus vásárlások tömkelege vitte volna el a fizetésem java részét.
Bíztam benne, hogy elég hosszan fog majd tartani a vénasszonyok nyara, s talán másodjára is sikerül majd idén eljutnom a strandra, de sajnos ez csak álom maradt, ugyanis szeptember felétől, ha nem is fagyoskodtam, de azért előfordult, hogy fáztam. Így végül tudomásul vettem, hogy strand maximum jövőre jöhet össze megint, ha minden adott lesz, hogy el tudjak majd jutni. Emellett terveztem, hogy tiszteletemet teszem a moziban is, s a kiszemelt film a legújabb Resident Evil lett volna, de sajnos erről sikeresen lecsúsztam. Amikor terveztem elmenni akkor pedig már azon kaptam magam, hogy már nincs a műsorrendben. Kitűnő. S mivel az esetek többségében nem is nagyon volt se kedvem, se időm szabadtéri programokat rendezni, így azon kívül, hogy néha elmentem egy kört fordulni a környéken gyakorlatilag a négy fal közt rohadtam. Amihez természetesen nagyban hozzájárultak a sorozatok is, ugyanis szeptember közepétől elkezdődtek a szériák új epizódjai, illetve új sorozatok mutatkoztak be. Habár az idei szezon elég harmatgyengére sikerült, ha azt veszem alapul, hogy tavalyhoz, vagy azelőtthöz képest eléggé megcsappant az általam nézett szériák száma. Egy részük tavaly véget ért, vagy épp én döntöttem úgy, hogy inkább befejezem a nézésüket. Arról nem is beszélve, hogy az újoncokból szinte majdnem mindegyik elbukott nálam. Így az általam abbahagyott, vagy alapból befejeződött, elkaszált sorozatok helye nem lett pótolva új szériákkal.

Az e havi hónapkezdés viszont meglepően jól sikerült. Az első dolog, ami indokot adott az örömre a fizetésem volt. Ugyanis voltak elmaradt juttatások az augusztusi számfejtésben, amit most visszamenőleg megkaptam. Így teljes meglepetés ért, hogy a fix fizetésem 40%-át pluszban megkaptam, s szép summa ütötte a markomat. Természetesen ennek megfelelően a számlámra utalt összegnek már csak a 15% van meg.
Sokszor elő szoktam venni, s elemezni a tavaly vásárolt Sony Ericsson W8-as okos telefonomat, amivel egyébként különösebb gond nincs, hisz megfelelően működik, de ennek ellenére múlt hónapban eldöntöttem, hogy egy Sony Ericsson Live With Walkman-re szeretném cserélni. A váltást leginkább az ösztönözte, hogy alapból is ilyen készüléket akartam venni, csak nem akartam kicsengetni egy mobiltelefonra egy teljes havi fizetésemet, azonban most korrekt áron elérhető. A másik ok leginkább pedig az volt, hogy a jelenlegi telefonomra az android rendszer 2.1-es verziójával bezárólag megszűnt a szoftveres támogatottság, ami egyébként nem érdekelne, de ebből kifolyólag jó pár alkalmazást nem tudok futtatni a telefonomon, nem mellesleg a belső memória elég kicsi, s csak az 2.3-as rendszertől van az a támogatás, hogy memóriakártyára is tudnék telepíteni. Amikor eldöntöttem, hogy lecserélem a készüléket még nem tudtam, hogy jóval több érkezik majd a számlámra, így szépen elkezdtem spórolni, ami egyébként sikerült is. Májusban jött a bejelentés, hogy érkezik idehaza a The Terminator Blu-ray változatban, s még akkor megrendeltem, de szeptember elején lemondtam, mert úgy döntöttem jobban preferálnám a hagyományos műanyag dobozos megjelenést, mint a fémtokosat. Szépen felmentem a profilomra, s az aktív rendeléseknél kikeresve a terméket szépen nagy elszántsággal rákattintottam az X-re, s ezáltal töröltem az előrendelésemet. Ennek ellenére bő egy hónapra rá ülve a gépnél felvillan a Thunderbird ablaka, miszerint a csomagot útnak indították. Annak ellenére, hogy volt elegendő pénz a bakkártyámon mégis telefont ragadtam, s megérdeklődtem, hogy ez hogyan is történhetett. Természetesen engem néztek hülyének, miszerint biztos rosszul töröltem. Habár a másik vonal végén lévő hangsúlyából rendkívül érződött, hogy rohadtul sz@rik az egészre. Mivel nem egy nagy összegről volt szó, így maradtam a rendelésnél, s másnap átvettem a terméket.

Általában fizetés előtt már konkretizálódik, hogy mi(k) azok a termék(ek), amelyeket mindenképp szeretnék megvásárolni. Októberre nem is nagyon terveztem a telefon mellett. Az mindenképp bizonyos volt, hogy egy új cipő mindenképp elkélne, s nem ártana pár írható Blu-Ray lemez, illetve korábban már kiszemeltem a Crysis Warhead eredeti kópiáját elég korrekt 1990 forintos áron. Természetesen mellette a Star Wars: The Force Unleashed is ott volt a maga 2990 forintos fogyasztói árral, de mivel az előbbi olcsóbb volt, végül őt választottam. Beérve a munkahelyemre közölték velem, hogy adminisztrációs probléma miatt még egy kisebb összeg majd érkezik az aktuális héten a számlámra, így a döbbenet után már tudtam, hogy műszak végén irány a helyi MediaMarkt ahol kosaramba került az utóbbi termék. Aztán végül úgy alakult, hogy lett egy szabad szombatom, így szülői részről is érkezett társ hozzám, s irány volt a város. Természetesen a Star Wars: The Force Unleashed II is belekerült a kosaramba jó pár ruha mellett. Így sikeresen odavertem a fizetésemnek.

Ugyan korrekt összeg maradt a számlámon, de mivel a hagyományos hangfalam elkezdett döglődni, így úgy döntöttem ideje lecserélni. Nem terveztem semmi komolyabbat, de eléggé meglepődtem, hogy egy egyszerű hangszóró páros is elég horror áron van, így végül az akciós 2.1-es hangfalszettet választottam. Így elmondhatom, hogy most már teljes a PC-m rekonstrukciója, s minden tökéletesen működik, s minden megvan ahhoz, hogy elmondható legyen, hogy egy komoly gépezettel állok szemben. Nem volt sok minden tervbe véve, amit megvásároltam nem csak ebben a hónapban, hanem visszamenőleg munkakezdésig, de ugyebár menet közben is generálódnak az igények.  Példának okáért szeretném jövő hónapban megszerezni a The Amazing Spider-man Blu-Ray kópiát, de kérdés az, hogy az  e havi fizetésemből mennyit tudok megspórolni, s „átmenekíteni” a következő fizetéshez. Ugyanis ígéretemhez híven amit itthon tettem jövő hónapban meglepem a családot egy új mosógéppel. Szoros lesz a nadrágszíj…
A vásárlások mellett a másik legnagyobb pozitívum, hogy ismét visszatért a játék kedvem. Leginkább annak volt köszönhető, hogy szeptember elején napvilágot látott a hosszú ideje halasztott megjelenésű I’m Alive, melyre  több napot is rászántam, hogy a végére jussak. Ez eléggé meghozta a játékkedvemet ahhoz, hogy ismét kipörgessem a The Star Wars: The Force Unleashed II-őt és a Tomb Raider Underworld-öt, emellett pedig elég tekintélyes mennyiséget csináltam meg a Crysis-ból is. S mivel ennél még rosszabb idők jönnek, így nem hiszem, hogy túl sok időt fogok a szabadban tölteni, s minden bizonnyal a friss levegőn annyi időt fogok eltölteni, amennyi szükséges ahhoz, hogy itthonról eljussak máshová. Habár igazi őszies idő van. Reggel kénytelen vagy nagykabátban elindulni,  délután pedig egy szál pólóban jössz haza. Egyébiránt is felmerült bennem, hogy ideje lenne játszani is azokkal a játékokkal, amelyeket megvásárolok, s lassan tíz hónapja, hogy az utolsó hardvert is megvásároltam a gépembe, hogy használható legyen, de azóta komolyabb játékoknak neki se ültem. Jelen pillanatban pedig minden megvan hozzá részemről: kedv, idő, technikai feltételek. Így télire egy csöppet közelebb engedem a „szívemhez” az ágyam mellett található „fekete ördögöt”. Egyébként is visszaolvasva az előző írásaimat nem árt, ha az eddig elkészült, már pár éve megíródott teszteket is felrázom kicsit. 

Arrow – 1×01 (Pilot)

Jó pár évvel ezelőtt nem volt olyan, hogy egy sorozatot elkezdtem nézni, de abbahagytam. Emellett nem igazán volt jellemző, hogy én bepróbáljak bármilyen újonc szériát. Azóta ezen a téren fejlődtem, hisz rengeteg széria nézését hagytam abba, vagy pedig lett vége és/vagy kaszálta el az anyacsatorna gyenge nézettség miatt. Idén jó pár újonc széria felkeltette a figyelmemet főleg azért, mert akadt pár sorozat, ami véget ért, vagy én hagytam abba.
Megvallom őszintén számomra ez a 2012/2013-as sorozatszezon új szériák szempontjából valami siralmasra sikeredett. Amikor bejelentésre került az Arrow bevallom jókat mosolyogtam már az alapkoncepción is. Kicsit unatkoztam, s kíváncsi voltam, így végül úgy döntöttem megnézem. Csalódtam, méghozzá pozitívan. Az általam várt újoncokból jelen pillanatban ez az első, amelyik maradéktalanul bejött, s maradok is mellette, ha hozza ezt a színvonalat.

Tovább… →

Fémdobozosok előre!

Úgy néz ki, hogy lassan úgy fogom gyűjteni a Blu-Ray lemezeket, mint ahogyan annak idején elkezdtem a DVD-ket. Persze most hegyekben állnak megtekintetlenül, s minden bizonnyal jó ideig elő sem fogom őket venni lévén felbontásukból adódóan nem igazán van kedvem életlen, s szemcsés, kockás, rossz minőségű filmeket nézni, amelyek természetesen annak idején nagyon jól mutattak, amikor beköszöntött a DVD korszak. Most pedig cserélhetem le őket. Valahol azért tudatosabban vágtam ebbe bele, s jól meggondolom mely lemezekre áldozok. Természetesen hozzá kell tennem a lemezek többségét áron alul szereztem meg a helyi elektronikai bolt leárazásainak, akcióinak köszönhetően.

Az elmúlt napokban két eredeti lemezt is sikerült beszereznem. Még tavasszal jelentették be, hogy a legendás The Terminator megjelenik végre Blu-Ray formátumban is. Azonnal leadtam az előrendelést a termékre, habár nekem nem igazán tetszett, hogy nem hagyományos, hanem fémdobozos kiadás érkezik hozzánk. Annak ellenére, hogy nagy rajongója vagyok a filmnek végül szeptember elején lemondtam az előrendelést, lévén nem szerettem volna fémdobozos kiadást, s inkább vártam volna a hagyományos dobozos megjelenésre. Azonban pár nappal ezelőtt jött az e-mail, hogy a csomagomat útnak indították. Nem kicsit lettem ideges, telefont ragadtam, de végül nem mondtam le a rendelést, hisz az összeg a kiadásra megvolt. Csupán a vonal végén ülő hölgyike hozzáállása nem tetszett, lévén biztos én töröltem rosszul. Hmm… Lehet rosszul törölni valamit??? A lényeg, hogy a vásárlást nem bántam meg, mert elég tökös kis kiadvány lett, s a fémdoboz sem lett rossz, pedig tartottam tőle, hisz élőben még nem láttam effajta kiadást.
Másik eredeti lemez viszont a múlt nyár egyik animációs filmje a Rio lett, amit egyébként nem akartam ugyan megvenni, de a 3499 forintos ár elég csábító volt. Eredeti lemez tekintetében pedig  Crysis: Warhead és a Star Wars: The Force Unleashed számít kötelező vételnek, hisz míg az előbbi 1990 forintos áron vásárolható meg, addig az utóbbi csupán 2990.

Weeds: 8.évad

Ismét befejeződött egy általam igen régóta nyomon követett sorozat, a Weeds, melyet itthon először az HBO mutatott be, s ott volt szerencsém látni valamikor 2006-ban körülbelül egy évvel a sorozat bemutatkozása után. Először Nancy ül a fűben, majd pedig a Cool TV-nek köszönhetően a Spangli nevet kapta. Habár utóbbi sokkal jobban passzol a sorozat eredeti címéhez mégis hazai sorozat rajongói igencsak felhördültek, hogy bizonyos leadott évad után meglepő névcserén.
A lényeg az, hogy az anyacsatorna úgy döntött, hogy nem kér több évadot a sorozatból, s a nyolcadik lesz az utolsó. Mindenképp korrekt döntés volt a csatorna részéről, így az utolsó epizód valóban egy sorozatzáró rész lett, s a széria nem gazdagította azon sorozatok igencsak hatalmas táborát, akik befejezetlenül értek véget. Nem mondhatom, hogy hatalmas rajongója voltam a sorozatnak, de sajnos az első három zseniális évad után a „ha már nincs más nézzük ezt” kategóriában futott a sorozat.

Tovább… →

The Mindy project – 1×01 (Pilot)

Azért rendkívül érdekes látni, hogy a The Office szereplői milyen érdekes utat járnak be. Ugyanis lassan már nem lesz eredeti szereplője a sorozatnak, hiszen már lassan mindenki másfelé kacsingat. Legutóbbi példa Mindy Kaling, aki gyakorlatilag egy saját maga készített sitcom „tulajdonosa” lehet, amit majd az amerikai FOX csatorna fog műsorára tűzni szeptember 25-én.
Természetesen előtte azért a netes társadalom már láthatta a bevezető epizódot. Így amikor megtudtam, hogy elérhető azonnal be is szerváltam, mert igazán kíváncsi voltam, hogy mit is sikerült összehozni, hisz az újoncok közül ezt vártam a legjobban. Ugyan az alapkoncepció annyira nem bejövős, viszont nagyon kíváncsi voltam, hogy Mindy Kaling vajon mit tud alkotni, mert az tény, hogy a The Office-ban tökéletesen illet rá az idegesítő hülye p*csa szerepe, aki annyira irritáló volt, hogy legszívesebben agyonütöttem volna egy döglött csirkével. De ennek ellenére azért illet a gárdába.

Tovább… →

The New Normal – 1×01 (Pilot)

Az idei Upfronts számomra elég harmatgyengére sikerült. Egyrészről kevés volt az olyan újonc sorozat, amelyre azt mondtam volna, hogy olyannyira felkeltette az érdeklődésemet, hogy alig bírom kivárni az őszt, míg képernyőre kerül. A másik nagy csalódás pedig leginkább az volt, hogy nem volt olyan általam nézett sorozat, amelynek a sorsáért igazán aggódtam volna. Vagy tudtam, hogy biztos berendelés előtt állt, vagy pedig egyszerűen elvesztettem iránta a teljes érdeklődésem az aktuális évad alatt.
Az újonc sorozatok általában a figyelmemet általában háromféleképp szokták felkelteni a figyelmemet: húzónév miatt döntök úgy, hogy bepróbálom. Legyen az akár színész, színésznő, rendező, író stb. Akkor persze még ott van az alapkoncepció is, hisz elsődlegesen az alapján szoktam dönteni, hogy végül mégiscsak megnézem a bevezető epizódot. És utolsó sorban pedig ugyebár van az, amikor olvasok egy jó írást róla, vagy pedig látok róla egy előzetest, s végül ez visz rá, hogy mégis tegyek vele egy próbát.
A The New Normal pont tipikusan az a fajta sorozat, amely sem a színészek, sem az alapkoncepció miatt nem próbáltam volna be. Nemes egyszerűséggel azért, mert semmi olyan nincs benne, ami felhívná önmagára a figyelmet, hogy ez bizony nem egy átlagos, vagy átlag alatti széria, ami esetleg kiemelkedne a tömegből. Viszont itt volt Ryan Murphy neve, s mivel a készítő előző munkái nagyon bejöttek, így ezért úgy döntöttem nincs mese, ezt be kell próbálni. Végeredmény végül, hogy a The New Normal az idei második újonc, amit megnéztem, s szintén csalódást okozott.

Tovább… →

Revolution – 1×01 (Pilot)

Idén úgy hozta a sors, hogy elég szerény mennyiségű újoncok várok. Szerencsére a többségük már szeptemberben elrajtol, hogy aztán el tudjam dönteni, hogy tetszett-e annyira, hogy kitartsak az aktuális évad végéig. Idei első újonc a Revolution volt, amelynek eredeti premierje ugyebár szeptember 17-én lesz, de az amerikai NBC volt annyira kedves, hogy online elérhetővé tette a sorozat bevezető epizódját, ami természetesen azonnal rajtolt a különböző fájlmegosztó portálokon.
Azt hiszem nagy sorozatrajongóknak nem csenghet ismeretlenül Eric Kripke (Supernatural) és J.J. Abrams (Lost, Alias) neve.  Nos az ő nevükkel fémjelzett bevezető epizódot egyszerűen a fenti szériák miatt számomra kihagyhatatlan volt az első rész. Az alap koncepció szerint egy nap elmegy az áram. Ez általában előfordul sok helyen, s minden bizonnyal nincs olyan ember a földön, aki még nem találkozott már ezzel a rendkívül bosszantó jelenséggel. Azonban ez nem egyszerű áramkimaradás, ugyanis az egész földön elmegy az áram. Végleg. Ennek köszönhetően az emberek többsége szinte ókori körülmények közé kerülnek. Természetesen azok, akik túlélik az eseményt, hisz repülők zuhannak le, kórházak maradnak áram nélkül. Tehát egy posztapokaliptikus sorozattal állunk szemben. Legalábbis csak annak tűnik, ugyanis nem az.

Tovább… →

I Am Alive Teszt

Platform: PC
Még mindig kristály tisztán emlékszem arra, hogy miféle érzelmeket váltott ki belőlem az I Am Alive 2008-ban bemutatott E3-as beharangozó előzetese. Annak ellenére, hogy csak egy kedvcsináló előzetesről van szó valami azt súgta nekem, hogy valami iszonyatosan jó dolog készül a Ubisoft „boszorkánykonyhájában”.  Rendre jelentek meg mindenféle cikkek a játékról, ami egyre inkább erősítette azt, hogy tényleg egy prémium kategóriás játék készül, amely hatalmas sikereket érhet el, s talán sikerül a halhatatlan alkotások közé is bekerülnie feltéve, ha az alkotók képesek lesznek megfelelő módon felhasználni az ötleteiket.
Úgy tűnt, hogy nem csak a készítők, de a Ubisoft is tudja mit akar, s minden rendben zajlik. Egy idő után azonban egyre inkább feltűnt, hogy a játék az E3-as előzetesen kívül szinte semmiféle képi anyag nem volt. Se egy gameplay videó, se egy screenshot nem látott napvilágot a bejelentést követő egy évvel később se. Több megjelenési dátummal is rendelkezett a játék, de végül mindig jött egy hivatalos bejelentés, hogy a játék csúszik. Így végül az I Am Alive elég hányattatott sorsú játékká vált olyannyira, hogy szinte alig volt olyan, aki hitt abban, hogy valamikor egyáltalán megjelenik. Az eredeti koncepció szerint egy nap hatalmas földrengést pusztította volna el Chicago-t. Főhősünk egy átlagos üzletember volt, aki miután túlélte az eseményt igyekezett volna életben maradni, s emellett pedig elveszett barátnőjét megkeresni. Ezzel az alapkoncepcióval folyt a fejlesztés majdnem másfél évig, amikor is 2010 első felében olyan hírek érkeztek, hogy a project kreatív problémák miatt leállításra került. Így maradt nekünk egy 2008-as előzetes, mely bizonyítékként szolgált arra, hogy talán lehetett volna egy elég tökös posztapokaliptikus játékunk.
Aztán egyszer csak a semmiből jött egy hír, miszerint az I Am Alive mégis napvilágot fog látni. Ugyanis a Darkworks fejlesztőcsapattól a project az Ubisoft Shanghai-hoz került. Ez önmagában jó hírnek tűnt annak idején, azonban idővel egyre inkább jöttek olyan hírek, amelyek kapcsán az az érzetem támadt, hogy talán jobb lenne, ha mégse készülne el a játék. A negatív hozzáállásom leginkább annak volt köszönhető, hogy a fejlesztőcsapat váltás miatt a játék teljes átalakuláson ment keresztül. 2008-ban a fejlesztés kezdetekor egy prémiumkategóriás, dobozos, több platformon megjelenő játékként indult, s végül egy megcsonkított, grafikailag botrányosan kinéző játékká „nőtte” ki magát. És akkor jött a kegyelemdöfés a játékosoknak, ami végül a konzol exkluzivitásban manifesztálódott.
Rettentően dühös voltam, s csalódott. Annak ellenére, hogy nem tetszettek a változtatások, s a gameplay videók is arról tanúskodtak, hogy ezt bizony sikerült igencsak elszúrni valahol azért szerettem volna kipróbálni, ha már annak idején felkeltette az érdeklődésemet. Végül csak a nyálamat csorgattam idén tavasszal, amikor megjelent a játék konzolokra. Mostanság annyira nem követtem nyomon a játékhíreket. Így hatalmas meglepetés volt nekem amikor szembefutottam a játék gépigényével, de az még nagyobb meglepetés volt, amikor azzal is szembesültem, hogy a játék már elérhető. Ráadásul a kis mérete miatt szinte percek múlva már a merevlemezemen tudhattam a játékot. Annak ellenére, hogy rendkívül negatív véleménnyel voltam a végső verzióról kellemes meglepetést okozott nekem. Olyannyira, hogy feláldoztam mindkét szabadnapomat azért, hogy végigvigyem.

Tovább… →