Magyar cím: Hobbit – Váratlan utazás
Ciki vagy nem ciki, de én annak idején leragadtam a gyermekkoromban nagy bűbájt körüllengő kedvenc filmjeimnél. Az új alkotásokról is maximum a tévéből értesülhettem, hisz akkor nem volt annyira elterjedőben az internet, mint a manapság. A nagy dirrel-durral beköszöntő Gyűrűk Ura nagyon sokak kedvence lett, de valahogy engem nem igazán fogott meg, hogy törekedjen arra, hogy megnézzem őket. Aztán közeledtek a karácsonyi ünnepek, s az iskolában is lazábbra fogták a gyeplőt, majd pedig indultak a tanórák helyetti videózások (igen, igen a VHS korszak). És ekkor jött a Gyűrű szövetsége. Nekem egyszeri megnézésre tökéletes volt, s nem is rágtam a körmömet, hogy megnézzem a két befejező filmet.
Nem emlékszem pontosan mikor is, de akkor volt errefelé az első moziünnep. Nagyjából 150 forint volt egy jegy, így úgy döntöttem, hogy még ha egyedül is, de kihasználom őket. Csak egyetlen egy gubanc volt: nem volt megfelelő film. Azonban újra elővették a trilógiát, s úgy döntöttem, hogy a látványvilága miatt megéri beülni a második, s harmadik részre.
A fentiekből fakadóan pedig nem véleményem szerint nem véletlen, hogy két évvel a premier után tekintettem meg az Unexpected Journey alcímet viselő részt, ami ugye egy előzménytrilógia első epizódját jelentené. Hát nem fogok hazudni, hogy jó pár előzetes, s kép alapján döntöttem, s kizárólag a látványa miatt ültem le elé. Csak úgy, mint a klasszikus trilógiánál.
![Hobbit - Váratlan utazás, Bővített [HD - 1080p].mkv_snapshot_00.14.02_[2015.01.06_21.40.20]](http://www.kecskenyal.hu/wp-content/uploads/Hobbit-Váratlan-utazás-Bővített-HD-1080p.mkv_snapshot_00.14.02_2015.01.06_21.40.20.jpg)
Tovább…
Névnapi ajándék lesz-e a Lost: The Complete Collection
Annak idején nagyon magával ragadt a Lost világa. Bevallom, hogy az első három évad volt az, ami maradéktalanul bejött. Utána a többit már feltételekkel fogadtam el csak.
Ha az ember belekezd valamibe – főleg akkor, ha az örömet okoz neki, vagy szórakoztatja – akkor bizony elég nehéz leállni. Na már most nálam tökéletesen igaz ez az eredeti kiadásokkal szemben. Nem csak azért, mert ténylegesen jobb képminőséget kapok, hanem az extrák sem egy elhanyagolható tényezők. Annak idején terveztem a megvásárlását, de az ára miatt sajnos kiesett nálam. Természetesen hozzátartozik mindehhez, hogy ugyan megjelent itthon a teljes sorozat DVD-n, s jóformán csúnya szófordulattal éljek már szaré, húgyé árulják nem tartok rá igényt. A fórmátum miatt. Az új TV készülék is lényegében „rákényszerített”, hogy áttérjek a Blu-ray minőségre, mely tökéletes kép és hangminőséget jelent legtöbbször. És ugyebár tudjuk, hogy itthon nem jelennek meg sorozatok ebben a formátumban.
Még az előző hónapban kicsit felkaptam a vizet, hogy a Terminator: The Sarah Connor Chronicles tele volt reklámmal, mert csak a tv-ből rögzített HD változatot tudtam ennyi idő megszerezni. Az angol amazon oldalát lapozgatva láttam, hogy szállítási költséggel együtt két évadot Blu-ray formátumban megkapom annyiért, mint itthon egy friss DVD kiadást. Megrendeltem, meg is jött.
A tökéletes kép és hangminőséget alapul véve valami hasonló állt elő a Lost-tal is. Az első évad nagyjából négy ezer forintért elvihető, azonban a többi már kicsit drágább. Pont emiatt gondolkodok az alábbi kiadványon:
Ahogyan számoltam, ha külön vásárolnám meg az évadokat, akkor nagyjából 45 ezerből jönne ki, azonban ha a fenti kiadást veszem meg, akkor csak 24 ezer lenne. A youtube segítségével és pár fórum elolvasásával megvilágosodtam, hogy igazából ugyanazt vásárolnám meg egyben, mint külön. Csak jelen esetben az évadok kapnának egy gyűjtődobozt.
…meglátjuk.
Harry Potter And The Chamber Of Secrets teszt
Miután magaménak tudhattam az összes filmet Blu-ray lemezen, s az extrák között „csatangolva” az adott epizód játékadaptáció előzetesét látva megfogant bennem, hogy mi is lenne, ha a filmek után a játékot is előnyben részesíteném végre. Egyrészről hideg időjárás miatt egyébként sem mozdulnék ki szívesen itthonról, másfelől emlékeim szerint annak idején az első résszel nagyon jót szórakoztam. Miután azzal rendkívül jót szórakoztam, így nem volt kérdés, hogy a folytatásnak a Chamber Of Secrets-nek is nekiüljek.

Tovább…
Let’s Be Cops
Magyar cím: Kamuzsaruk
Ha úgy alakul, akkor én inkább jobban preferálom a vígjátékot, mint egy másik műfajt. Ezeken a műfaj nevéből fakadóan jól lehet szórakozni. Legalábbis ezt kellene, hogy jelentse. Egy fáradt nap végén pedig inkább egy ilyen műfajú filmet választok. Kérdés adott, hogy másnapra milyen programom is van. Szabad vagyok teljesen, vagy pedig van valamilyen dolgom, esetleg dolgoznom kell-e. Mert utóbbi esetében inkább vállalok be egy már látott filmet, mint egy látatlant. Utóbbi azért is fontos, mert nem szívesen kelek fel az ágyból azzal a tudattal, hogy bizony az adott játékidőt értelmesebben is el tudtam volna tölteni.
Nem tudom, hogy nagy dirrel-durral volt-e beharangozva a címben szereplő alkotás, vagy csak én futottam bele szinte mindenhol, s ezért tűnt nagynak a marketing kampány, ami körül lengte. De az igazság az, hogy kíváncsi voltam rá, s megvártam a megfelelő alkalmat, hogy meg is nézhessem. Hiba volt.
![Lets Be Cops 2014 BD Remux DTS HD HUN-ssj2baki.mkv_snapshot_00.00.40_[2014.12.26_14.49.58]](http://www.kecskenyal.hu/wp-content/uploads/Lets-Be-Cops-2014-BD-Remux-DTS-HD-HUN-ssj2baki.mkv_snapshot_00.00.40_2014.12.26_14.49.58.jpg)
Tovább…
A szilveszteri „ajándék”
Ilyen is régen volt már, hogy valami történjen szilveszterkor, aminek felettébb örülök.
Nemrég írtam, hogy öt évvel a sorozat elkaszálása után ismét nekiestem a Terminator: The Sarah Connor Chronicles-nek. Egyetlen dolog zavart, hogy ugyan HD változat megvolt, de ez csak az akkori sima tv-ből rögzített változat, amiből ugyan kivágták a reklámokat, de még így is érezhető volt, hogy hol volt az adott reklámblokk, illetve a minősége sem verte az eget. Így az angol Amazon oldalát lesve ismételten belebotlottam a sorozat Blu-ray változatába. Annak idején megvásároltam itthon az első évadot DVD-n „potom” 7990 forintos árban, így csak lestem, hogy odakint két évad Blu-ray lemezen kerül ennyibe, amire maximum egy ezres megy, mint szállítási költség. Megrendeltem.
Január 8-ra volt téve a feltételezhető megérkezés, de már tegnap itthon hívtak, hogy kaptam valamilyen csomagot:
Igényes kiadás, ahhoz képest, hogy egy kicsit nagyobb hagyományos Blu-ray tokban helyezkednek el a lemezek, melyek lapozható tartókat kaptak. Azonnal kipróbáltam itthon, hogy le tudom-e játszani, de szerencsére valósnak tűntek az adatok a régiózár kapcsán.
Ugyan még a sorozat nézésével kapcsolatban nem értem a végére, de mai naptól újra kezdem.
A vizuális szórakozások éve volt 2014!!!
Mióta elindítottam a blogomat (amit egyébként előszeretettel vezetek még öt év után is) szinte nálam már hagyományként nőtte ki magát, hogy az év utolsó napján általában petárda, s tűzijáték helyett egy bejegyzést „lövök” ki a virtuális térbe. Egy amolyan évösszegzőt, hogy milyet is hagyok magam után. A fél év tized alatt most jött össze először, hogy ezt nem az év utolsó, hanem a következő első napján sikerül véghez vinni.
Fentieket annak köszönhetem, hogy az év utolsó napján is dolgoztam. Bizonyos korig nálam nagy varázsa volt a szilveszternek, s igencsak vártam a csodát, ami nem jött el. Először azt gondoltam, hogy azért, mert itthon vagyok. Mikor elértem egy kort akkor már lehetőségem volt, hogy elmehessek itthonról, s szentül megvoltam győződve arról, hogy mennyire is jól fogom magam érezni lévény tudtam, hogy milyen társaságba megyek. Utóbbi azon az estén persze „felhígult”, így már olyanokkal is körül voltam véve, akit nem ismertem. S mivel én negatív példák tömkelegét látva nem fogyasztok alkoholt, így kissé kínos volt alkoholtól bepörgött emberek között lenni. Ebből fakadóan pedig nem csak munkanapot, de még túlórát is vállaltam. Amivel nem lett volna gond, ha műszak közepén nem fájdul meg a fejem, s nem tart egész nap. Így számomra nem az volt az elsődleges, hogy hogyan is jutok haza a sok eszement házi bulizós, s berúgott, illetve petárdától eufóriában úszó emberek között, hanem hogy egyáltalán ekkora fájdalommal haza jutok-e. Utóbbi sikerült, habár az elalvással gondok voltak a tűzijáték, s a petárda zaja miatt.
Visszakanyarodva a bejegyzés címéhez ugyanazt kapta, mint tavaly. Annyi különbséggel, hogy míg tavaly erősen kérdőjeles volt cím, addig az idei kapott három felkiáltó jelet. Okkal.
Az év nem telhet el sorozat nélkül! Így volt ez a tavalyi évben is, de mivel az első hónapban még minden sorozatom szüneten volt, így nem volt kérdés, hogy egy korábban általam már abbahagyott kap egy újabb esélyt. Ez volt a South Park, ami talán bírta tíz évadig, hogy aztán ismét földbe álljon nálam. Mindezek mellett persze nem bírtam magammal, így vásárlásból sem parancsoltam megálljt magamnak. Egyrészről beújítottam magamnak egy új telefont, Xperia L-t, másrészről pedig régóta dédelgetett álmom vált valóra a gameplay videókat megtekintve sokszor: Uncharted playstation exkluzív játék vált elérhetővé számomra, hogy megvásároltam az első játék konzolomat Playstation 3 formájában. Erre ugye rákontráztam még februárban, ugyanis a Tomb Raider Trilogy és a The Last of Us érkezett meg ugyanerre a konzolra. És ezek után jött egy huzamosabb szünet.
Legyünk őszinték: senki sem szereti a kisebbségeket. És most elsősorban a bőrszínre gondolok, akik hazánkat szépen lassan, de biztosan belepik. Na már most szerintem senki sem örülne, ha a szomszédságába egy ilyen ember/emberek költöznének, így nálunk is így volt. Arról nem is beszélve, hogy volt olyan, amikor naponta többször is megjelentek. Ebből fakadóan pedig nem tudtunk mit csinálni, s meghoztam a döntést: mivel jelen pillanatban a családban legalább két aktív dolgozó van, így egyértelmű, hogy keresni kell egy alternatív megoldást. A költözést. Én voltam az, aki azt javasolta, hogy hitelt próbáljunk, de lehetőleg okosan. El is kezdtünk efelé haladni. Mindezt azután, hogy elvileg lett volna hova menni, de ott a költözés előtt két héttel jelezte a tulaj, hogy kutya oda nem mehet (mindezt úgy, hogy lassan minden készen állt, hogy oda menjünk). Így végül egy másik ház lett kinézve, melynek már a költségei is nagyok voltak, így sajnos ezen a nyáron kirándulás, strand nem volt, hanem csak séta, meg biciklizés.
Ezeknek ellenére azért megpróbáltam kikapcsolódni, így végül maradt a mozi, mert azt tartottam az olcsóbbik megoldásnak. A The Amazing Spider-man 2, illetve a Godzilla is jó döntésnek bizonyult, habár tetszett mindkettő, de Blu-ray árukat kicsit magasnak találtam, így egyelőre megvárom a leárazást, hogy megvásároljam. Azonban a Dawn of The Planet Of The Apes valóban minőségi anyag volt, amely már itt is van a polcomon. Időközben pedig csináltam egy olyan akkora marhaságot, melynek köszönhetően azt a maradék esélyt is eljátszottam, hogy a nyáron valamilyen programom lehessen. Lényegében netről rendelt telefonom meghibásodott minden előjel nélkül egyik napról a másikra, így elkapott az ideg. Azon leginkább, hogy nem akarták javítani, hogy ahelyett, hogy vártam volna két napot, míg kihisztizem (ami egyébként részemről, mint vásárló teljesen jogos volt) azonnal elmentem a MediaMarkt-ba, s ott is mondogattam a szövegemet, hogy netről nem veszek soha többet semmit. Ugyanaz a telefon nem kell, így végül lett egy picivel erősebb Xperia SP telefonom. Igazából sikerült kiharcolnom a telefonom megjavíttatását, így végül azt sikerült eladnom, így a vételár felét a jelenlegi telefonomból visszakaptam.
Miután a kisebbséget sikerült „legyőzni” jogilag, így végül a házvásárlás teljesen lefújásra került, így megpróbáltam anyagilag rendbe jönni. Az időjárás nem kedvezett, így ismét a vizuális szórakozások voltak a célpontok. Így például a Harry Potter sorozat Blu-ray-en teljessé vált, illetve a játékfüggőség is teljes képet kapott az exkluzivitás terén. Azaz gazdagabb lettem ezen a téren egy Xbox 360-nal, így a Lara Shadow’s illetve a Beneath The Ashes konzol exkluzív Tomb Raider kiegészítők is kijátszásra kerültek. És akkor még nem emeltem szót a Silent Hill Downpour-ról sem, ami nagyon jónak látszott, de még mindig nyekergek vele, annyira nem megy. És akkor még nem beszéltem még a sok aukcióról, illetve játékról, melyeket fillérért, akár egy ezer forintért magaménak tudhattam.
Összességében azt kell mondanom, hogy ha a nyári hullámvölgy nem lett volna, akkor iszonyatosan jó évem lett volna szórakozás szempontjából. Nagyon bízom benne, hogy az idei ebből a szempontból más lesz.
Várom az sms-t…
…és ma délelőtt megérkezett!! Azért nem ártott volna, ha ez karácsonykor „fordul elő”.
Egyelőre még csak ennyi van. Ide mondja még a havat, szóval ebből a pár centiből még lesz több is. Engem kiváltképp nem zavar, szeretem ezt az időjárást is, hisz meg van a maga szépsége is.
Az mondjuk kevésbé tetszik, hogy sajog minden porcikám, mivel csúszkálva jöttem haza és egyszer sikerült el is esnem. 😀
Harry Potter And The Philosopher’s Stone teszt
Platform: PC
Azok közé tartozok, akiket elvarázsolt ugyan a Harry Potter – univerzum, de mégsem lettek megszállott rajongó. A könyveket egyáltalán nem olvastam, de a filmeket láttam. Idén újranéztem az összeset, majd pedig elég jutányos áron megvásároltam azokat Blu-ray-en is, mert véleményem szerint azért tömörítetlen fájlok ide, vagy oda, de némileg lehet látni, hogy van különbség a letöltött illetve az eredeti lemez között.
És mi az, ami kimaradt a szórásból ebből a szempontból: a játékok. Ugyan próbálkoztam velük, s talán az elsőről van a legkevesebb emlékem. A legutolsókból láttam videókat, s hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem kaptam kedvet hozzájuk. Végül úgy döntöttem, hogy unalmasabb perceimre tökéletesek lesznek majd ezek, így végül merész vállalkozásba kezdtem azzal, hogy nekiülök az összes számítógépre kiadott résznek. Kezdetét vette a kaland az első résszel, azaz a Harry Potter And The Philosopher’s Stone-nal.

Tovább…
Enya – Caribbean Blue
Enya munkásságát annyira nem ismertem, de azért akadt egy-két olyan szám, ami nekem nagyon tetszett. Példának okáért a címben szereplő dallam a fogorvosnál hallottam először (Hozzátenném, hogy a jelenlegi nagyon ügyel arra, hogy a páciens jól érezze magát, el tudjon lazulni, így nyugtató, lágyabb zenék szólnak a háttérben).
A Caribbean Blue illetve a további rajongói feldolgozások, melyek a másodlagos telefonomra felkerültek, s ezek ringatnak álomba. Mesteri!
Horns
Magyar cím: Szarvak
Mielőtt még bemutatásra került volna az alkotás láttam róla egy plakátot. Bevallom ez volt az, ami felkeltette a figyelmemet. Persze nem mentem el a moziba, mert úgy éreztem, hogy nagy az esély arra, hogy nem tetszene. Így megvártam a megjelenést, hogy kiderüljön mennyire is lett jó, vagy éppen rossz eme alkotás.

Tovább…