Nem új, s nem is régi filmről van szó, hisz 2008-ban készült. Nem is most láttam először, de egy írást mindenképp megér, hisz azon kivételek közé tartozok, akiknek bejött a film.
Minap ismét megnéztem, immáron másodjára. Tudni illik, hogy annak idején nagyban igyekeztem alvási ciklusomat a normális mederbe terelni, így úgy gondoltam naponta egy esti film simán belefér. Nos, a The Ruins-ra (magyar vonatkozásban A romok) esett a választás. Semmiféle tartalmi ismertetőt nem olvastam róla, nem néztem meg trailereket. Egyszerűen fel volt tűntetve, hogy horror, s volt egy hangulatos plakátja is. Szóval nulla elvárással ültem neki a filmnek. Azt nem tudom, hogy emiatt-e, vagy az ízlésem az oka, de nekem kellemes csalódás volt maga a film, habár tény, nem épp elalváshoz ajánlható szórakoztató kikapcsolódás.
Egy baráti társaság külföldre megy, hogy közösen nyaraljanak.  Egy esti buli alkalmával csatlakozik hozzájuk egy német turista, aki elmondja, hogy testvérét keresi, akiről egy ideje nem hallott. A testvér egy maja templomot akart felkutatni, de hosszú ideje nem adott magáról hírt. A baráti társaságnak sem kell több, s némi rábeszélés után megegyeznek, hogy együtt felkeresik azt a bizonyos templomot. Megérkezésük zavartalanul megtörténik, ám a távolból különféle emberek jelennek meg, akik megölik az egyik vezetőjüket, s őket pedig nem engedik el.
Így nem marad más választásuk, mint a templom tetejére menekülni.
Tovább… →