Valószínűleg kevés olyan ember van, aki ne hallott volna Ridley Scott 1979-es filmjéről, amely viszonylag elég jól ötvözi a sci-fi és a horror elemeit, melynek köszönhetően további három közvetlen folytatás készült el.
Elég sokaknak az első két rész a kedvence, de már életkoromból is kiindulva én csak 2000 után láttam a filmeket, így igazán maradandót az utolsó – sokak által eléggé lenézett – epizód vitte nálam a prímet, de ettől függetlenül továbbra is azt mondom, hogy tetralógiaként az igazi, s néha-néha elő lehet kapni az első epizódokat is, hisz érdekes honnan indult a széria.
Nem nevezném magam rajongónak, de magukat a filmeket szeretem. Némelyiket jobban, némelyiket kevésbé, de kedvenceim között tartom számon. Épp ezért volt nagy szívfájdalom, amikor jó pár évvel ezelőtt a tetralógia mind a négy epizódja megérkezett DVD-re, ráadásul vonzó díszdobozban. Ezúttal nem csak külsőségek voltak meg, hanem maga a széria egy teljesen új külsőt kapott – ami a borítókat illeti -, mely mellé vonzó tartalom is párosult. Gondolok itt arra, hogy a hagyományos, moziban/tévében látott verzió mellé felkerült a lemezekre mind a négy film újravágott rendezői változata. Na épp az utóbbi miatt szorult össze a szívem valamikor 2004 tájékán, amikor is még DVD lejátszóm sem volt, nem hogy DVD lemezeim.
Igazából nem is értem, hogy miért nem kerestem rá eddig a neten, hisz szinte azonnal be tudtam volna szerezni. Ennek ellenére majd három évet vártam arra, hogy megnézhessem, pedig elég lett volna pár kattintás. De szerencsére most volt időm is, szóval előkaptam ismét a dolgot, s szerencsére már mind a négy epizódot birtokolhatom, méghozzá az eredeti mellett (ami már lassan hat éve a polcomon van) a bővített, újravágott verziókkal egyetemben.
Tovább…
Nap: 2010. június 29.
Cyanide and Happiness (10.)
Tervek
Tavaly nyáron már volt egy azonos című bejegyzés, bár az leginkább az utolsó – iskola előtti – hetekre vonatkozott, míg a fenti cím inkább az elkövetkezendő fél, egy évre.
Az elmúlt bő egy hétben igazán említésre méltó nem történt. Első körben elmentem a munkaügyi központban, ahol regisztráltattam magam, mint álláskereső. Ezután hazajövet elküldtem három helyre az önéletrajzomat, majd pedig vártam. Természetesen egyelőre egyikre sem kaptam választ. Tegnap azonban összekaptam magam, s oda is elküldtem önéletrajzomat, ahová csak fényképes „változatot” vártak. Természetesen nem mentem el újra fényképészhez, inkább itthon csináltam igazolványképhez hasonlót. Így azokat szétküldtem. Persze nem reménykedtem semmiben sem, hisz elvileg egy hete keresek munkát, szóval lehetetlenség lenne kapcsolatok nélkül ilyen rövid idő alatt állást találni. Azonban egy szinte rögtön válaszolt, hogy már betöltötték a meghírdetett állást, azonban a testvér cégnél lenne hely, feltéve, ha érdekel. Az e-mail-ből szinte semmit nem értettem jóformán, de a mai nap folyamán majd felcsörgetem az adott számot és reménykedem.
Persze ez nem jelenti azt, hogy anyagi csőd fenyeget. Pusztán van pár dolog, amit előre kiszemeltem magamnak, hisz addig, míg önálló lakást nem szerzek (az most lényegtelen, hogy albérlet, vagy saját) addig kicsit szórhatom a pénzt. Első körben áldoznék a PC-mre. Mindenképp megtámogatnám egy 2GB-os memóriával, valamint egy darab 1 TB-os vinyóval is, hisz a letöltések nálam állandó jelleggel működnek, lemezért rohanni állandóan pedig nem akarok. Ezen felül feltehetően egy nagyobb processzor is kilátásba van helyezve, s ha ez sikerül, akkor a jelenlegi PC-m fejlesztését abba hagyom egy jó darabig. Ezután egy új telefon van betervezve, majd pedig egy Full HD-s LCD tv vétele lenne esedékes – amit átmenetileg rá tudnék kötni PC-re -, majd pedig Blu-Ray lejátszó is befigyelne. Szóval lenne mire költeni. Pontosabban megvan mire szeretném költeni.
Viszonylag sikerülget pihengetnem az elmúlt hat évet, furcsa lesz mindenképp, hogy a tanulással lezsibasztott agyam fellazulhat. Az elmúlt napokban végére értem a Fringe-nek, Survivors-nak, s újult erővel vetettem bele magam a Cougar Town-ba, amit az elkövetkezendő két napban tervezek „kivégezni”. Emellett egy csomó film vár rám, mint például az I Love You Phillip Morris, The Invention Of Lying, Underworld 3, Valentines Day. De korábbi kedvenceimet is tervezem újranézni. Jelen pillanatban az Alien tetralógia epizódjai vannak betervezve, természetesen szigorúan a 2003-ban napvilágot látott rendezői és extra kiadások jöhetnek szóba. Nem régiben egy MSN beszélgetés alkalmával előkerült, hogy rajzfilmek terén komoly hiányosságokkal küzdök, így a Mézengúz, Pocahontas 1-2, Macskarisztokraták van még terítéken.
Játékok terén végre kezem ügyébe vehettem a Prince Of Persia sorozat legújabb darabját, a The Forgotten Sands-et, ami már most a kedvencem. Meglehet, hogy a napokban már olvasható lesz eme blogban némi kritika róla, hisz elég gyorsan haladok előre.
Survivors: 2.évad
Nem, még mindig nem a hasonló című szigetes túlélőshow-ról van szó, hanem az angol BBC csatorna posztapokaliptikus sorozatának második évadáról, amely sajnos az utolsó is lett.
Hozzávetőleg bő egy hónapja írtam az első évadról, jobbára pozitív volt a megítélés. Számomra – aki kizárólag amerikai sorozatokat, filmeket néz – teljesen meglepő volt, hogy egy angol sorozat is versenyképes az amerikai szériákkal, hisz ezekre kevesebb pénz áll rendelkezésre, ráadásul egy évad is kevés epizódból áll.
Nos, a Survivors kellemes meglepetés volt a maga hat epizódjával, így nem volt kérdés, hogy folytatni fogom a második évaddal, ami egyéb okok miatt szombatra tolódott, s további – legfőképp lustaság miatt – kerül most megírásra.
Úgy néz ki sem az amerikai, sem az angol közönség nincs felkészülve a posztapokaliptikus szériákra, hisz a legtöbbjük hamar elvérzik. Annak idején hasonlóan járt a Dark Angel valamikor a 2000-es évek elején, de sorolható a Jericho is, mely a kitartó rajongóknak köszönhetően kapott egy második évadot, lezárással. Nos a Survivors sem kerülte el a sorsát, két évaddal, s 12 epizóddal véget ért a sorozat. Fő ok a nézettség csökkenése volt, s az anyacsatorna nem mert bevállalni az adatok fényében még egy évadot (a második évad 4,4 millió nézővel indult, majd 3,7 millióval búcsúzott).
Alaptörténet roppant egyszerű: adott egy új influenzavírus, amely szinte egy éjszaka alatt kipusztítja az emberiség 90%-át. Nincs kormány, nincs társadalom, csupán túlélők, akiknek szembe kell nézniük azzal, hogy farkastörvények között kell élniük: azaz, ha gyengék, akkor meghalnak. Rablók, gyilkosok garázdálkodnak az utcán. Így aki egyedül marad, az többnyire aláírta halálos ítéletét.
Tovább…