Magyar cím: Utazók
Azt hiszem mindenkinek volt olyan filmje, amit meg is akart nézni, de nem is. A plakát, az előzetes alapján nem tűnt rossznak, inkább olyan semmilyennek. De aztán ott volt a negatív jelzők, s a rosszalló hozzászólások, s nem utolsó sorban a főszerepet alakító színészek is. Így aztán tologatva lett a megtekintés. Nálam ilyen volt a Passengers, amit nem is tudok hány alkalommal töröltem a merevlemezemről megtekintés nélkül, de mindig ott landolt, hogy „majd holnap/hétvégén/jövő héten” való hozzáállással majd megnézzem. Aztán csak nem sikerült.
Az igazság az, hogy az alapkoncepció igazából érdekelt, s emiatt döntöttem úgy, hogy megnézzem, de valahogy jó előre már leírtam teljesen. Így történt, hogy amikor nagyon unatkoztam szépen elindítottam a filmet, s közben a telefonomat nyomogattam unalmamban. Aztán a film végén csak azt vettem észre, hogy a telefonom már jó ideje alvó üzemmódban hever mellettem.
Tovább…
Hónap: 2017. június
A Beauty And The Beast (2017)
Magyar cím: A szépség és a szörnyeteg
A kilencvenes években voltam gyerek, amikor a Disney-féle mesék a virágkorát élték. Azt hiszem kevés olyan rajzfilm volt, ami nem tetszett, ámbár tény, hogy akadt egy pár, amit még a mai napig nem sikerült bepótolnom. Ellenben nagyon sok kedvencem is volt, s azt hiszem nem vagyok egyedül azzal, aki szerint az Oroszlánkirály (amiből szintén jön élőszereplős változat) volt a kedvence.
Természetesen a gyerekeknek is van némi rálátása a világra, s ezáltal hoznak korukhoz mérten döntéseket. Legyen a középpontban, hogy ki milyen nemű. Ilyen volt az én korosztályom is, hiszen voltak fiús mesék, voltak lányos mesék. A fiúk nem néztek lányos meséket (pontosabban nem vallották be), s a lányok nem néztek fiús meséket. Nálam többek között ezért is maradt ki a Szépség és a szörnyeteg, aminek pótlását felnőtt fejjel nem érzem szükségességét. Aztán egyszer csak megjelenik az élőfilmes változat.
Tovább…
T2 Trainspotting (2017)
Magyar cím: T2 Trainspotting
Ami mostanság a vizuális alkotások terén megy az részemről nem csak vérlázító, hanem egyben gusztustalan, gyomorforgató is. Legyen szó filmről, vagy sorozatról az a lényeg, hogy ha siker megvan, akkor teljesen ki kell facsarni, míg a rajongókból csak keseredett nézők lesznek, akik azon siránkoznak, hogy miért kellett folytatás, vagy régen mennyivel jobb volt. A sorozatokat addig csavarják, még el nem laposodva nézővesztés következményeként lekerül a képernyőről, vagy nagyon szerencsés esetben az alkotók befejezhetik. Filmeknél pedig lényeg a bevétel, ha az megvan, akkor jöhetnek a folytatások. Ha egy részes, akkor jöhet a második epizód, ha trilógia, akkor jöhet még egy trilógia. Ha befejeződött nincs gond. Akkor jöhet a remake. Ebbe döglött bele jó pár filmes franchise.
Jómagam annyira nem vagyok otthon filmes témában, mert ritkán olvasgatok híreket, de a fenti sorok sokszor szoktak szállingózni az agyamban, amikor újabbnál újabb folytatások hírét hallom meg. A probléma, hogy nagyon kevés az igényes folytatás, így ha egy film új epizóddal jelentkezik mindig elfog a kétely. Aztán beleakadtam a T2 Trainspotting-ba, amelynél csak az jutott eszembe: ezt hogyan is lehetne folytatni?
Tovább…
Marley & Me (2008)
Magyar cím: Marley meg én
Talán én voltam az egyetlen, aki az A Dog’s Purpose-t az előzetese alapján vártam, méghozzá úgy, hogy az a másfél perces kedvcsináló tulajdonképpen mindent ellőtt a filmmel kapcsolatban. Ugyan tetszett, de inkább egy egyszer nézős filmek közé sorolnám, amelyekkel le tudja magát kötni az ember, de még egyszer már mindenképpen unná. Mivel eléggé nagy hallgatás volt a film körül, így hát rákerestem az írásokra, hogy vajon másoknak mi is a véleménye róla. Ekkor több olyan kommentelő véleményét elolvastam, aki szerint számára jó kutyás film a címben szereplő alkotás, s az általam példaként hozott pedig nem ér a nyomába. Nem kell mondanom mi volt a reakcióm.
Ha már úgy voltam vele, hogy szabadságon leszek, akkor jó pár filmet lesz időm bepótolni, ami egy ideje a merevlemezemen landolt, de vagy kedv, vagy pedig bátorságom nem volt hozzá, hogy megnézzem. Hiszen nincsen rosszabb annál, amikor valaki egy rossz filmre pazarolja a szabadidejét. Az első komolyabb csalódásom viszont eme a film volt a hosszú hétvégével egybekötött szabadságom alatt.
Tovább…
John Wick (2014)
Magyar cím: John Wick
Hatalmas nagy marketing hadjárattal jött a John Wick 2., mely arra hívta fel a figyelmet részemről, hogy azt sem tudtam, hogy volt egyáltalán első rész.
Természetesen rögtön jött mindenki részéről az ujjongás, így hát úgy döntöttem, hogy ha már kaptam egy hosszabb szabadságot, akkor nem csak a sorozatokkal akarok szintre jönni, hanem kellene valami délutánra, vagy késő éjszakára is filmnek. Úgy döntöttem, hogy az egyik a John Wick első része lesz. A filmek közül, amelyeket kiválasztottam ez volt az egyik, amelyik egy kellemes meglepetést okozott nekem.
Tovább…