Platform: PC
Dimitrij Glukhovsky neve nem csenghet ismeretlen a játékosok számára. Az első könyvből készült játék 2010 márciusában jelent meg, s azonos címmel, mint az alapját képező könyv. Eléggé nagy érdeklődés övezte a játékot, bár engem akkor éppen a vizsgám foglalt le. Frissen megszerzett bizonyítvány után bizony én is elkezdtem munkát keresni. Ugyan kívülről mutattam, hogy mennyire tisztában vagyok a jelenlegi helyzettel, ami a munkaerő piacot érinti, de legbelül igazából úgy voltam vele, hogy majd két hétig pihenek, utána majd két csettintésre lesz munkám.
Nos nem így lett, így a huzamosabb ideig tartó itthon tartózkodást muszáj volt valahogy elütnöm. Így ekkor futottam egy kört a játékkal, körülbelül fél évvel a megjelenése után. Ugyan nem estem tőle hanyatt, de egy bizonyos szintig eljutottam, mire úgy döntöttem, hogy kaszálom a fenébe. Bár nem ez volt az első, s utolsó nekifutásom az első résznek. Végül úgy hozta, hogy szabadidőm is volt, kedvem is kerekedett hozzá, s az elmúlt egy-két év pont elég volt ahhoz, hogy „felnőjek” a játékhoz. Ebből fakadóan tavaly év elején végre én is magamévá tehettem a Metro 2033-at. Végül pozitív csalódás volt számomra, s leginkább a produktum gépigénye, s a kitartáshoz szükséges türelem volt az, ami miatt korábban bukott nálam nem egyszer. Mire végeztem pedig látószögembe került a folytatás is, amely nem sokkal az első rész kipörgetése után jelent meg. Először a szabadnap hiánya miatt jegeltem a dolgot, majd pedig a készülő honosítás miatt tettem el későbbre. Ugyan decemberi hónapban elég sok munkám akadt, de végül úgy döntöttem, hogy nem halogatom tovább, nekiülök végre a játéknak. Egy hónap kemény játék után végül a végére értem, s elmondhatom, hogy legalább nem kellett megbánnom, hogy esélyt adtam a Last Light-nak.
Tovább…
Kategória: Gamer sarok
The Lion King teszt
Platform: PC
Mostanában épp azon kezdtem el gondolkozni, hogy vajon minek is újítottam be új videokártyát, ha nem nagyon játszok. Habár ez önmagában költői kérdés volt, hisz tisztában vagyok vele, hogy játékok terén elég válogatós vagyok, így kevés az, amelyik valóban tetszik, illetve ebből a szempontból valóban kevés az olyan, amit végig is játszok. És akkor természetesen még ott van a másik legnagyobb probléma, hogy ha az ember életében az iskolai időt felváltja a munka, akkor bizony eléggé megcsappan a szabadideje. Nos én is belekerültem ebbe a cipőbe, így aztán rendesen be kell osztanom a szabadidőmet. Azon kezdtem el tanakodni, hogy vajon mostanság milyen új játékok jelentek meg, amelyekre én is vevő lennék. Mivel nem igazán találtam kedvemre valót inkább a virtuális szórakozás más formájában kerestem vigaszt, ami nem más volt, mint a régi kedvenc filmek, rajzfilmek újranézése.
Nosztalgia címszóval került a lejátszóba az 1994-es Oroszlánkirály, melynek sikere olyannyira hatalmas volt, hogy szinte nem volt olyan gyermek, aki nem ismerte volna a rajzfilmet. Nem is csoda, hisz Szimba életét elmesélő mű csupán 45 millió dollárból készült, s világviszonylatban 987 millió dolláros bevételt hozott. Gyermekkorom egyik meghatározó alkotásáról beszélek, s mai napig emlékszem, ahogyan egyik osztálytársammal még általános iskolás korunkban még első osztályban mindennap a meghatározó jeleneteket újra eljátszottuk. Mindezek mellett természetesen még annak is megvolt a rajzfilm VHS-en, aki nem rendelkezett videóval.
Szintén emlékszem még arra, amikor az első számítógépünkön még csak DOS program futott, s azon a rajzfilm ihlette játékra voltam rákattanva. Mondjuk 8-9 évesen eléggé vért izzadtam vele, főleg azért, mert eléggé korlátozottak voltak még akkor a PC-k, s különböző játék kozonolok tudása, hogy hosszabb játék kerülhessen forgalomba, így akkor a 8 és 16 megabites virtuális szórakoztató művek többnyire akár fél, egy óra alatt kijátszható volt. Feltéve akkor, ha elég ügyes, s türelmes volt a játékos.
Tovább…
Búcsú a nyártól
Egyre inkább közeledünk ahhoz, hogy elbúcsúzzunk a nyártól, hisz ugyanis ideje korán beköszöntött a szeles, s esős időjárás. Szerencsére éppen erre az időszakra időzítettem a szabadságomat, így igyekeztem itthon elütni a szabadidőmet. Ugyan jobban örültem volna, ha kijutok a strandra, de sajnos be kell látnom, hogy az idei dolgok miatt megint csak egyszer tudtam kijutni, sajnos. Bár bízom abban, hogy jövőre teljesen másképp fog majd alakulni nem csak a nyaram, de az egész évem is.
Még tavasszal megszületett a terv, miszerint szeretnék majd egy jobb videokártyát a gépembe a jelenlegi a helyet, ugyanis akadt egy-két olyan játék, amelynek futtatásához kellett némi kompromisszumot kötni ahhoz, hogy tökéletes formában tehesse tiszteletét nálam. A terv úgy lett volna, hogy a szeptemberi fizetésemkor érkezik az új kártya, azonban ahogyan lenni szokott általában soha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogyan kellenének. Ugyanis két héttel a fizetés előtt a korábbi kártya szépen bemondta az unalmast, így kénytelen voltam idő előtt megrendelni egy újat, amely egy Gigabyte GTX 760 lett végül:
Probléma valóban nincs vele, s rendkívül jól teszi a dolgát. Első dolgom volt, hogy leformázzam a gépem, s minden visszakerüljön rá, így nem volt kérdés, hogy pár napos tesztelés jön, s a szabadságom egyik része is erről fog szólni. Korábbi kedvenc játékaim mind felkerültek, s köztük akadtak olyanok is, amelyek nem igazán működtek jól, de a jelenlegi kártyával tökéletesen teszik a dolgukat. Bevallom nem bántam meg a vételt, habár tény és és való, hogy elég kevés időm jutott arra, hogy tesztelhessem a kicsikét.
Aminek viszont örültem, hogy végre ismét elkezdődött a sorozatszezon, így végre nem fogok unatkozni. Habár eddig sem tettem azt, hisz továbbra is a korábbiakat nézem újra, ha már megszereztem őket HD minőségben. A Lost-tal elég szépen elhaladtam, s úgy érzem, hogy lazán eljutok az ötödik évadig. Utána már kérdéses lesz, hogy mit nézek tömény mennyiségben, de minden bizonnyal feltalálom majd magam. Habár egyelőre az új szériák közül eddig mindegyik elvérzett, s amelyiket pedig eddig nyomon követtem még nem tért vissza.
Egyelőre még nem tudom, hogy hogyan is lesz a maradék hátralévő idő az idei évből, de azért bízom abban, hogy rendesen karácsonynak nézhetünk elébe, s talán némi „fehér lepel” is lesz majd. A szabadságomat kihasználtam, hisz sokszor eljöttem itthonról, hogy kiszellőztessem a fejemet, s mindezek mellett némi nagy takarítást is beiktattam, ha már hamarosan már fel kell készülni a fűtési szezonra, bár még elviseltem volna a nyarat még egy kicsit. Játékok terén pedig nekiálltam ismét a Crysis 3-nak, illetve a Tomb Raider Legend-nek, hisz utóbbival voltak problémák a korábbi kártyával, s ami leginkább fagyásokban manifesztálódott, s nagy meglepetésre az új kártyánál ilyen problémák nincsenek. Mindezek mellett persze lassan azt is el kell fogadnom, hogy beköszönt a vaskos ősz, s szépen jönnek majd a hideg idők. Egyelőre még csak esőben jelentkezett jelen pillanatban, de bízom abban, hogy kevés esőben lesz majd részünk. Egyelőre pedig úgy döntöttem, hogy ideje eltenni egy bizonyos időre a bicajt, ha már ilyen rossz idők járnak, mert megfázni nem szeretnék. Addig pedig szabadidőmben igyekszem hasznosan eltölteni azt, ami jut majd nekem, s bízom benne, hogy nem fogok majd kimerülni.
Könyv: A hivatalos Tomb Raider – akták
Végül ez is meg lett. Eredeti ára 2599 forint, de Vaterán keresztül 200 forintért megszereztem. Azt hiszem megvan az esti program…
Tomb Raider 2. – The Golden Mask Teszt
Platform: PC
A legújabb Tomb Raider kapcsán rengeteg pozitív visszajelzés érkezett, s nekem is nagyon elnyerte a tetszésemet. Rajongásom a széria iránt határtalan, így újra elkezdtem a témában olvasgatni. Óhatatlanul is előkerültek régebbi cikkek, melyektől megjött a kedvem nosztalgiázni. Annak ellenére, hogy nagy rajongónak tartom magam mégis vannak hiányosságaim, s a Core Design által készített epizódok azok, amelyeket egyetlen egyszer vittem végig, s utána csak játszogattam velük.
A rengeteg rejtvény, s olykor dühítő nehézségi szint miatt soha nem ültem neki a korábbi részeknek még egyszer. Azonban egy hónappal ezelőtt eldöntöttem, hogy itt az idő ismét nekifutni az alap játékoknak, s magamévá tenni a kiegészítő részeknek, melyek kimaradtak annak idején a szórásból.
Tomb Raider: Unfinished Business Teszt
Platform: PC
Tíz évvel ezelőtt estem szerelembe, s a hölgy a Lara Croft nevet viseli. Sokaknak belopta a szívébe magát, s az eltelt tizenhét év alatt nagyon sok változáson ment át a sorozat, s maga a karakter egyaránt. Ugyan még az eladások elég stabilak ahhoz, hogy újabb epizódok jelenjenek meg, de már nagyon sokan hátat fordítottak a sorozatnak leginkább a fejlesztőcsapat váltás miatt. Egyetértve rengeteg rajongóval amikor ez megtörtént valóban lezárult az eredeti Tomb Raider – korszak. Szerencsére én azok közé tartozom, akikben bejött az irányváltás, s a teljes újraindítás a sorozatban, bár tény, hogy ami megvan az új epizódokban az hiányzik a régiekből, s ami megvolt a korábbi részekből az pedig hiányzik az újakból.
Az új epizód elnyerte tetszésemet, s maradéktalanul szívembe lopta magát, s valóban egy jól sikerült alkotásnak tartom, s ennek kapcsán ismét elkezdtem komolyabban foglalkozni a sorozattal olyannyira, hogy már azon kaptam, hogy régi cikkeket, leírásokat olvastam, s közkedvelt videómegosztó portálokon nézegettem videókat szinte minden epizódról. Ezek kapcsán lett egy elég merész elképzelésem, miszerint újra nekiülök a játékoknak, s a legelejétől újra végigjátszom az összes megjelent részt, ha már lehetőségem van mindegyiknek a futtatására a jelenlegi operációs rendszeremen. Sokáig kacérkodtam az ötlettel, de mivel a régi részek tele voltak rejtvényekkel, s fejtörőkkel, így sokáig húztam a dolgot egészen addig, míg el nem indítottam az első epizódot, amely olyannyira magával ragadott, hogy három nap alatt végére értem.
A régi epizódokhoz kapcsoló kiegészítő részek, pályákról elég későn szereztem tudomást, s azon kívül, hogy elkezdtem velük játszani igazából soha nem sikerült teljesíteni egyiket se. Ennek oka leginkább az időhiány volt mindazok mellett, hogy ekkor már sokkal inkább a magánélet, s a nagybetűs életbe való kilépés volt a legfontosabb dolog. Az első epizód kipörgetése után viszont úgy döntöttem, hogy a bónusz tartalmakat is górcső alá veszem. Az első az Unfinished Business, az első epizód kiegészítő volt.
Tovább…
Visszaköszön a múlt – A nap képe!
Nem tudom ki volt a szerző, de hatalmas nagy pacsi érte, mert zseniálisra sikerült. Gyönyörűen mutatja be, hogy honnan indult a sorozat, s hová is fejlődött.
Az új epizód kapcsán rengeteg dolog látott napvilágot, s rengeteget olvastam a régi részekről is. Főleg múltidéző dolgokat, s rettenetesen megjött a kedvem a régi részekhez. Korábban is fontolóra vettem, hogy talán ismét neki kellene ülni, de hanyagoltam őket. Ennek oka leginkább az volt, hogy az első epizód nem volt futtatható. Most azonban megtaláltam a megoldást az elindításához, s annak kiegészítő epizódjához. Ebből a szempontból pedig úgy döntöttem ismét előveszem a szériát, s a legelejétől elkezdem őket. Az új epizódok könnyebben végigvihetők, hisz hiányoznak belőlük a vért izzasztó rejtvények, s az alkotók sokszor megmutatják kisebb segítségékkel, hogy tulajdonképpen mit is kell csinálni. Ennek ellenére a régi epizódokban ez egyáltalán nem jellemző, s sokszor az ember azt sem tudja, hogy merre kellene mennie, mert egyszerűen semmi segítsége nincs. Ebből a szempontból egy-egy végigvitt pálya hatalmas kihívásnak bizonyul, s ebből kifolyólag sokkal nagyobb sikerélménye lehet az embernek. A sikert meglovagolva évenkénti epizódok, s kiegészítők kiadásába torkollott, s a későbbi részek már inkább nehézségi szempontból fejlődtek leginkább.
Fentiek ellenére mégis nekiültem az első epizódnak, melynek majdnem a felénél járok. Nem fogok unatkozni egy ideig. S annak ellenére, hogy az új epizódok is tetszenek, valahol mégis igazat adok azoknak, akik a régi részekre szavaznak. Kocka pixelek ide vagy oda a hangulat és a sikerélmény hatalmas.
Blu-Ray: Life Of Pi
Februári hónap egyik délutánjának legkellemesebb filmes választása volt a Pí élete. A filmről semmiféle bejegyzés nem született tőlem, melynek egyetlen oka, hogy egyszerűen nem igazán éreztem magamban elég elszántságot ahhoz, hogy úgy tudjak megnyilvánulni róla, hogy esetleg semmiféle olyan ne kerüljön leírásra, amely ronthat a filmes élményen. Mindezek mellett tervbe vettem a megvételt, ha nem lesz elég húzós az ára. Bár tény, hogy a novemberben bemutatott Silent Hill Revelation-re fáj a fogam, melynek hazai megjelenéséről továbbra sincs semmi hír annak ellenére, hogy a környező országokban már rég elérhető digitális adathordozón.
Tomb Raider (2013) Teszt
Platform: PC
10 éve annak, hogy megismerkedtem a Tomb Raider sorozattal annak ellenére, hogy a legelső epizód 17 évvel ezelőtt látott napvilágot. A család minden egyes tagja érdekes élménnyel gazdagodott, amikor otthonunk egyik fénypontja az első PC-nk volt. Akkor még elsősorban játékok futtatásához lett vásárolva. Engem nem nyűgözött le, hisz nem nagyon volt ínyemre való cím egészen addig, míg egy ősrégi valamilyen újsághoz mellékelt CD-n nem találkoztam a klasszikus 1996-ban megjelent első rész demójával. Rengetegszer újra játszottam, de a teljes játékot sajnos nem sikerült magaménak tudnom. Annak idején fénykorát élte az EVM (Ezt Vedd Meg) sorozat, melynek keretén belül nagyobb címeket kis összegért volt megvásárolható. A grafikai fejlődés, helyszínek miatt a második epizódot választottam, melynek hangulata, s változatos helyszínei olyannyira magával ragadtak, hogy belül kezdtem érezni mit jelent az a szó „rajongó”.
Ekkor a sorozat már javában a hatodik epizódjánál járt, s mozivásznon is másodjára tette tiszteletét Croft kisasszony Angeline Jolie jóvoltából. Nekem pedig sikerült pótolnom a lemaradásomat az epizódokkal kapcsolatban. Különösebb problémám az old gen epizódokkal nem volt, s véleményem szerint nagyszerű munkát végzett a Core Design, habár számukra elsősorban a bevétel volt a lényeg, így a Tomb Raider gyakorlatilag egy évente megjelenő tömegcikké vált, mely gyakorlatilag minimális változtatásokkal ugyanazokat a sablonokat követte, így az eladások folyamatosan csökkentek. A megoldást új irányvonalban látták. Ennek az eredménye lett az Angel Of Darkness alcímet viselő hatodik rész, amely félkészen bugoktól tarkítva látott napvilágot, s ezzel vált a Core Design nemezisévé, mely csődbe juttatta a fejlesztőcsapatot, melynek eredménye a stúdió megszűnése volt. 2006-ban a Crystal Dynamics remekül feléleszte a franchise-t a Legend alcímet viselő hetedik epizóddal, melyet további kettő követett. Sikerük nem ért fel az old gen részekhez, de bőven elegendő volt ahhoz, hogy a sorozat folytatódhasson. Az Underworld kritikái kapcsán viszont megszületett a döntés, miszerint ismét új alapokra kell helyezni a játékot. Végül egy eredettörténetben manifesztálódott kiadvány látott napvilágot március 5-én, melynek rajongói, s sajtói visszhangra rendkívül jóra sikeredett olyannyira, hogy utat engedjen a következő résznek.
Tovább…
Crysis 3 Teszt
Platform: PC
Soha nem tartottam magam nagy játékosnak abból kifolyólag, hogy nagyon kevés az olyan cím, amely tetszik, s többször vagyok hajlandó nekiülni, hogy az elejétől a végéig kivigyem. Eddig rengeteg játékot tettem magamévá végigjátszás szempontjából, s csak kevés volt az, amelyiknek másodjára is nekiültem, s ebből még kevesebb, aminek a végére is értem. Ezekből pedig elenyésző mennyiséget vásároltam meg eredeti lemezen, de persze többségük egy 70-80%-os leárazásnak köszönhetően váltak a gyűjteményem részévé. A játékosok többsége statisztikák szerint FPS, RPG és egyéb játékok vezetik a népszerűségi listákat. Bevallom őszintén – főleg tavaly eszközölt nagyobb gépfejlesztés után – valahol irigylem is őket. Rengeteg nagyobb cím látott napvilágot az utóbbi időben, s sajnálom ilyenkor, hogy nem a többséghez tartozom. Minden bizonnyal remekül szórakoznék. Így csak húzom a szemöldökömet, amikor előkerül a Dead Space 3 vagy Metro 2033. Előbbi húsz perc után került a lomtárba, utóbbinak is négyszer ültem neki, mire ténylegesen végére értem, s újabb kijátszás részemről esélytelen.
FPS műfajú játékok tehát nálam szinte esélytelenek. Legalábbis elég sokáig így gondoltam. Személyiségemből kiindulva tehát kérdés adott lehet, hogy vagy az én ízlésem változott az évek múltán, vagy pedig tényleg ennyire jó alkotással van dolgom. Fentiekből fakadóan nem voltam naprakész az ilyen húzócímekkel, s addig, amíg olyan közösségbe nem kerültem igazából a Crysis teljesen kiesett a látókörömből. Egy unalmas, s rendkívül bugyuta lövöldének tartottam, aminek még esélyt sem akartam adni. Aztán az első nagyobb gépfejlesztésnek köszönhetően egyik ismerősöm ajánlotta, hogy igazán csak a Crysis-zal tudom tesztelni, hogy mire is képes az adott konfiguráció. Bevallom őszintén elindítottam, és ennyi. Nem igazán díjaztam, hogy az első képkocka után az egész kifagyott a fenébe. Valahol azért idegesített, hogy hogyan lehet ilyen gusztustalanul gyenge vasam, de igyekezem túltenni magam az engem ért sokkon. A második gépfejlesztéskor viszont már tudatosan jártam el, így próbálgattam a szárnyaim, s fülig érő szájjal dicsekedtem: megy a Crysis. Persze néztem boci szemekkel, amikor kérdeztek minden félét, hisz még akkor sem ültem neki komolyabban. Az iskola befejeztével kicsit rögös út vezetett a jelenlegi munkahelyemig, így akadtak olyan időszakok, amikor rengeteg szabadidővel rendelkeztem az akkori munkanélküli mivoltomból. Végül két évvel ezelőtt az agyonhype-olt második epizód hatására nekiültem a szériának. Az első rész két órája után már tágra nyílt szemekkel tapadtam a monitorom képernyőjére. A Warhead alcímet viselő kiegészítő epizód magyar szinkronja megvett kilóra. A folytatás pedig meggyőzött arról, hogy az akkori frissen bejelentett harmadik résznek is neki fogok ülni.
A bejelentést követően rengeteg kép és mozgó anyag látott napvilágot. Tetszett a posztapokaliptikus-dzsungeles környezet, de hírekkel nem voltam naprakész. Annak ellenére, hogy élveztem az előző epizódokat nem váltam rajongóvá, s nem ültem tűkön a megjelenésig. Többséghez hasonlóan engem is berántott a várakozás gépszíja, amikor közeledett a megjelenés, s persze én is csorgó nyállal vártam valamiféle játszható változatot, amikor az idő előtt közkinccsé vált virtuális formában. Nem terveztem a játék eredeti kópián történő megvételét a jelenlegi árát ismerve, ugyanis az első rész, s annak kiegészítője is akciós ár miatt került a bevásárló kosaramba még tavaly nyáron, addig a harmadik epizóddal kapcsolatban tapasztalt pozitív meglepetés hatására számításba vettem az új epizód megvételét. Természetesen kizárólag fizikai adathordozón.
Tovább…