Platform: PC
Az eredeti sorozat még valamikor a 2D-s korszakban indult hódító útjára, de az igazság az, hogy igazából csak a 2003-as Sands Of Time és az azutáni epizódokról van értelme beszélni. Legalábbis részemről mindenképp.
A 2003-as epizód nekem nagy kedvencem lett, habár eddig kétszer vittem végig, szóval nem érzem olyan erősnek, mint például egy Tomb Raider-t, melynek sokadszorra is hajlandó vagyok nekifeküdni. Ennek ellenére elismerem, hogy az Ubisoft bizony bizonyított a 2003-as trilógia első epizódjával. Így hát egy évvel később érkezett a Warrior Within, ami személy szerint nekem nem jött be annyira, azonban a The Two Thrones volt az, ami valóban megszeretette velem a Prince Of Persia szériát. Teljesen elvakult rajongó sem lettem, hisz az eltelt évek alatt talán, ha kétszer végig vittem az első és a harmadik epizódot. A második epizód azóta pedig rég a feledés homályába veszett nálam.
Az Ubisoft a harmadik epizód után hosszú szünetre vonult, majd pedig 2008-ban dobta piacra az újragondolt,s nemes egyszerűséggel Prince Of Persia-ra keresztelt – korábban Prodigy alcímet viselő – epizódot, mely tulajdonképpen több sebből is vérzett. Legnagyobb probléma talán ott gyökeredzett, hogy a játék elején szert tettünk különleges segítőtársra, akinek köszönhetően a legrosszabb helyzetben mindig túléltük az adott szituációt. Tömören: a negyedik epizódban képtelenség volt meghalni. Ebből fakadóan nehézségről nem igen beszélhetünk, ráadásul számomra teljesen riasztó, már-már visszataszító volt a grafika, mely tulajdonképpen eléggé képregényes sikeredett. Persze sokaknak tetszett ez a megoldás, de nekem egyáltalán nem nyerte el a tetszésemet, így már a játék elején ért is egy nagy csalódás grafika szempontjából.  Ezért nem is éreztem késztetést arra, hogy valóban játszak is vele, habár kipróbálgattam, de a negyedik végigjátszás is abbamaradt félúton, így végül ment a süllyesztőbe.
Mivel nemcsak nálam nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket az új rész, így az Ubisoft igencsak elgondolkozott, s úgy döntött, hogy itt az ideje visszatérni az alapokhoz, s onnan végrehajtani a különböző finomításokat, változtatásokat. Az idén mozikba kerülő filmnek köszönhetően a játék kapott némi hátszelet is, hogy új rajongókat tudjon maga köré gyűjteni, azonban régieknek ellenszenvét vívta ki az Ubisoft, aki kizárólag konzol exkluzív játékot készített, azonban a rajongók hada meggyőzte a kiadót, hogy valamivel több, mint egy hónappal később megjelentesse a The Forgotten Sands-ot – ami egyébként az első és a második rész közé tehető történetileg – PC-kre is.
Történet most is van, habár az előző epizódokkal ellentétben itt már nem annyira meglepő, pörgős, hanem inkább kiszámítható. Hősünk hazatér, azonban ismét csata fogadja. Segíteni próbál bátyjának Malik-nak, akinek fontos a győzelem, ezért az ellenség hadára engedi egy túlvilági sereget. Azonban ez nem a legjobb ötletnek bizonyul, hisz a sereg elfoglal mindent, továbbá homok szoborrá változtat szinte mindenkit. Ha ez még nem lenne elég, akkor a legyőzésükhöz szükségünk van egy bizonyos pecsét másik felére – melynek egyik felét ugye mi birtokoljuk -, de annak megszerzése elég körülményes, hisz maga a bátyjánk birtokolja azt. Ami ugyan nem lenne probléma, ha rokonunk éppenséggel nem lenne fertőződne és borulna el elméje a legyőzött ellenfelek kapcsán.
Tovább… →

Platform: PC
Ahogyan behajózott a mozikba idén a Prince Of Persia film úgy kénytelen voltam előkapni a játékokat is, már csak legyen hasonlítási alap. És ugyebár, ha már neki állunk az első résznek, akkor illik a többinek is.
Ennek az epizódnak kivételesen örömmel ültem neki, hisz a trilógiából ez az epizód az, ami nekem leginkább tetszett. Természetesen van egy sötétebb tónusa is, ami kiemelte számomra a játékot a többi közül, s ami miatt kedvencem lett.
Igazából többször akartam ismét elővenni, azonban a Windows 7 ezt nem tette lehetővé, hisz a játék egy olyan speciális védelmet használ, ami nem kompatibilis az új operációs rendszerrel, így sem az eredeti, sem a kalózverzió nem fut. Azonban szerencsére lett megoldás, így örömmel ültem neki, immáron másodjára.
Barátságos gépigény, viszonylag jobb grafika jellemezte a harmadik részt, amely szintén egy évvel később került a boltok polcaira, mint az elődje. Így hatalmas változtatásokat nem igen lehet felsorolni.  Ellenben viszont elmondható, hogy a trilógiából ez az epizód lett a legélvezetesebb, mely gyakorlatilag az előző két rész tulajdonságait vegyíti egybe!
A készítők szakítottak azzal az irányvonallal, amit az előző – Warrior Within névre hallgató – részben lefektettek. Nem minden játékosnak jött be az a fajta sötét tónus, ami a második epizódban feltűnt. Így kiemelték a jobb epizódokat, majd szépen hozzáadták az első részhez, majd megkaptuk ötvözetként a The Two Thrones-t. És igen, a készítők nem tévedtek!
Tovább… →

Platform: PC
Az idén mozikba kerülő film viszonylag elég nagy hatást gyakorolt rám, hogy újra elővegyem minimum az első epizódot, hogy lássam, mit is sikerült átültetni a vászonra. Ugye tulajdonképpen egy több részes sorozatról van szó, melynek gyökerei még a 2D-s virtuális világból indultak. S úgy voltam vele, ha már az első epizódot végig vittem, akkor már előkapom a másodikat is, melyet csak kipróbálás szintjén tulajdoníthattam magaménak.
Az Ubisoft-nak sikerült 2003-ban feltámasztania a Prince Of Persia szériát, méghozzá a Sands Of Time alcímre keresztelt epizóddal. Így nem volt kétséges, hogy folytatás követte. Kicsit meglepően, de alig egy év múlva látott napvilágot a Warrior Within, amely radikális változtatásokon esett át úgy, hogy közben megtartotta azokat az alapokat, melyeket a trilógia első része egy évvel korábban lefektetett.
Az, hogy mennyire sikerült ez a lépés nem tudom, de részemről a Warrior Within annak idején, s most is csalódást keltett.  Természetesen ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy rossz a játék, hanem leginkább azt, hogy sokkal több a negatívum benne, mint a pozitívum. Amit pedig ki lehetne belőle emelni, azokat a negatívumok lehúzzák a mélybe.
Tovább… →

Platform: PC
A nagy vizsgaőrület után kellett azt mondom kellett egy kis lazítás. Mivel jelen helyzetben még munka nincs kilátásban, így az elmúlt egy hétben azzal töltöttem az időmet, hogy teljesen regenerálódjak, ami inkább agyi kapacitásra, mint testi állapotra értendő.
Természetesen hogyan is lehet pihentetni az agyat anélkül, hogy nem szórakoznánk? Nos, mivel az idő is olyan volt, így végül napközben maradtam a szobám árnyékámban, miközben a ventillátor kellemesen „nyalogatta” a bőröm. S mivel estig – amikor is lazán röppenhettem itthonról a kellemes éjszakába – valahogy el kellett ütni az időm, így úgy döntöttem, hogy ideje valamiféle játékot előkapni, hogy ha már ősszel sikeresen összeállítottam egy új PC-t.
A Prince Of Persia sorozattal jó pár évvel ezelőtt ismerkedtem meg, de az eddig megjelent négy epizódból csak az elsőt (The Sands Of Time) és a harmadik (The Two Thrones) sikerült magamévá tennem. A többibe tulajdonképpen csak belekóstoltam. Mivel nemrég került a boltok polcaira az új rész, mely visszatér a régi sorozat hagyományaihoz, így úgy gondoltam, hogy ajánlott a történeti áttekintés a kezdetektől, főleg, hogy időközben kijött egy filmfeldolgozás is. Így hát nekiültem az első kultikus epizódnak, amit pár nap alatt sikerült is újra kipörgetnem. Bevallom, jobban bejött, mint amikor először ültem neki.
Tovább… →