Magyar cím: Varázslatos álmok
Nos, ha már a remake nem nyerte el a tetszésemet, ellenben gyermekkori emlékek felidézésére azonban tökéletes volt, s nem maradt más, mint az eredeti széria újranézése. Mivel annyira nagy rajongó nem voltam, így természetesen nem is meglepő, ha azt mondom, hogy idő közben sikerült teljesen elfelejtenem a szériát, s csak azért álltam neki ismét, mert úgy gondoltam, hogy jól jöhet egy kis extra tárhely a merevlemezemen.
Azonban a harmadik évadnak már úgy ültem neki, hogy azért nagyon sok mindenre emlékeztem vele kapcsolatban, így semmiféle negatív érzelem nem társult hozzá, hogy kínlódjak a megtekintésével kapcsolatban. Azt kell mondanom, hogy ha választanom kellene, hogy az öt évad közül melyik mondható kiemelkedőnek, akkor mindenképp erre mondanám. Nem bántam meg, hogy ismét időt engedtem neki, habár ebben nagy szerepet játszott az is, hogy éppenséggel szabadságom alkalmával rengeteg szabadidőre tettem szert.
Tovább…
Kategória: Sorozat
Friends: 2.évad
Magyar cím: Jóbarátok
Alig egy hét telt el azóta, amikor úgy döntöttem, hogy egy kis mosolyfakasztó szórakozást választok magamnak, már ami a vizuális szórakozást illeti. Így döntöttem el, hogy ideje ismét elővenni az annak idején hatalmas sikert arató sorozatot, a Friends-et. Nem tudom miért, de azóta egyetlen egy olyan sitcom se látott napvilágot, amin hasonló módon jól tudtam volna szórakozni, mint ezen. Nem is véletlen, hogy az eltelt egy hét alatt gyakorlatilag két évadot sikerült teljesen magaménak tenni.
Tovább…
Friends: 1.évad
Magyar cím: Jóbarátok
Igazából sitcom nem nagyon az én műfajom. Pontosabban nem igazán találtam egyetlen egy olyan sorozatot sem az elmúlt évek alatt, aminél tényleg azt éreztem volna, hogy ez olyannyira szórakoztat, hogy hangosan kell nevetnem. Ehhez legközelebb talán a The Big Bang Theory került eddig.
Nem mondhatom azt, hogy mostanság minden remekül ment/megy nálam, így valami elég jó kikapcsolódást kellett választanom. Sajnos azt kell mondanom, hogy olyat sajnos nem sikerült találni, melyre tényleg azt tudtam mondani, hogy megérte a rááldozott időt. Ezt mindenképp a vizuális szórakozásra értettem, mert jelen helyzetben úgy vagyok, hogy inkább nevetnék, kikapcsolódnék, mint szorongatnám a párnámat miközben egy olyan látványorgiával teletűzdelt akciófilmet tekintek meg, melynek közben vizuális orgazmus kerülget. A kereskedelmi tévék térhódításával természetesen én is Friends rajongó lettem, de csak később figyeltem fel rá teljes mértékben. Ugyan akkor még a DVD nem terjedt el széles körben, így VHS-re rögzítettem mindig az epizódokat. A 2004-es finálé után sokat pihent a sorozat, de a tavalyi Blu-ray megjelenésnek köszönhetően (mely sajnos idehaza nem jelent meg) az interneten feltűntek a HD változatokat, melyek számomra is elérhetőek lettek. Tavaly egyszer már végignéztem az egész sorozatot, mert úgy voltam vele sokkal jobb kedvre tud deríteni, ha megnézek egy epizódot egy tényleg jókedvet sugárzó szériából, mintha ülök magam előtt majszolva a reggelimet. Így végül idén is belekezdtem még egyszer, habár számomra rejtély, hogy tavaly miért is nem született írás a sorozatról.
Tovább…
The Strain – 1×01 (Pilot)
…és akkor megérkezett a nyár egyetlen legjobban várt sorozata, a The Strain. Olyannyira nem voltam képben a sorozatokkal kapcsolatban, hogy nem is tudtam, hogy eme széria épp érkezni fog. Egy nap azonban belebotlottam egy plakátba, mely elég érdekesre sikerült, ahogyan egy női szemből lóg ki egy kukacféreg. Ebből fakadóan pedig úgy gondoltam, hogy ez mindenképp nekem való, s legalább az első részt be kell próbálnom, mert lehet, hogy pont ez az a sorozat, amire nekem most jelen pillanatban szükségem van.
Tovább…
Extant – 1×01 (Pilot)
Nem tudom pontosan mi is van velem. Vagy meguntam a sorozatokat, vagy csak egyszerűen nem készülnek az ízlésemnek megfelelő címek. Vagy esetleg mindkettő egyszerre. A nyaramat annyira nem is akartam betáblázni ebből a szempontból, mondjuk tény, hogy nem is nagyon lett volna mivel. Hisz nagyjából minden néznivalóm elfogyott még májusban, azóta pedig a nagyon régóta hanyagolt szériák vannak toppon, vagy pedig nosztalgiázok. De már oda jutottam, hogy az általam elkaszált Falling Skies-t is gyorsan lementettem az aktuális évadig, mert már annyira nincs mit néznem, hogy már fáj. S amikor már a szabadidőm java része unatkozással telik, akkor viszont kell valamit tennem. Mese nincs.
Valahol pont ezért is örültem, hogy nyáron sem áll le a sorozatgyártás, s mivel egyébként is nagyon sok pozitív vélemény volt az Extant-ról nem volt kérdés, hogy nekem is be kell próbálnom. Nem mondom azt, hogy életem legrosszabb bevezető epizódját láttam, de hogy csalódás ért, s nem is kicsit, az biztos.
Tovább…
Sailor Moon: 2.évad
Körülbelül május végén olvastam azt a hírt, hogy gyermekkorom egyik kedvenc anime sorozata újjáéled, ugyanis huszadik születésnapja alkalmából újraalkotják az első évadot mindenféle üresjárat nélkül. Meglepődtem a híren, s azonnal nem is hittem el, így elkezdtem kutakodni utána. A végeredmény az lett, hogy meg győződtem arról, hogy ez tényleg igaz, másfelől pedig rengeteg videót megnéztem a korábbi szériáról a neves videomegosztó portálon.
Abba most nem mennék bele, hogy fiú létemre a az RTL klub délutáni rajzfilmklub elnevezésén belül a Sailor Moon nyert, azaz magyar vonatkozásában a Varázslatos álmok. Ugyan mindenkinek van ízlése, s azt bírálni csak kivételes esetben lehet, mint ahogy itt is. Mindenesetre mindkét alkotás nekem örök emlék marad, s vártam is, hogy a pletykákkal napra készen vajon mikor is érkezik a film változat. Előbbiből készült is, mely akkora bukás volt, hogy még ember nem látott olyat. Utóbbiból pedig egy live action elnevezésű készült, melyre szavak nincsenek a jó ízlés határain belül. Már az első évadnál is jegyeztem meg negatívumokat, melyek nem igazán jelentek meg gyermekkoromban. Ezért is volt érdekes, mikor felnőtt fejjel újranéztem azt, amit gyermekként rajongásig szerettem. A második évaddal kapcsolatban pedig többször jutott eszembe, hogy ezt a szüleim hogyan is engedhették meg nekem, hogy nézzem, illetve a készítők tényleg ennyire perverz idióták voltak?
Tovább…
Sailor Moon Crystal – 1×01 (Pilot)
Tényleg ennyire nincs ötlet?? Már nincsen a készítőknek fantáziájuk, tehetségük?? Egyre inkább az ember csak azt látja filmek, sorozatok, játékok és zenék között is, hogy a korábbi alkotások újrafeldolgozása jelenik meg a szórakoztató iparban, melyekből már annyi van, hogy akár egy átlagos családi ház padlását is képes volna megtölteni. Nem arról van szó, hogy nem lehet szórakoztató egy újabb feldolgozás más rendező, készítő szemszögéből, de azért várnék már valami ötletességet is újabb alkotások terén. Vagy a régit turbózzuk fel, vagy pedig folytatjuk ahol abbahagytuk. Eredeti ötletnek nyoma sincs.
Egy hónappal ezelőtt lőttem ki a virtuális térbe a Sailor Moon első évadáról egy írást, mely mögött igazából nem volt semmi más, mint nosztalgiázás. Gyermekként szerettem, felnőttként szórakoztató volt. Igazából az egész széria újranézéséhez két dolog kellett: egyrészt egy hír, mely szerint az alap széria kap egy reboot-ot, illetve ehhez kapcsolódó jó pár korábbi videó, mely meghozta a kedvemet. Jól szórakoztam, úgy voltam vele, hogy elleszek egy darabig, míg nem jön az új. Az új megérkezett. Ismereteim szerint 26 epizódos lesz, mellőzve lesznek a töltelék epizódok, s a részek pedig két hetente érkeznek majd (az tudósok is között egy év egy évad). S bemutatkozott a Sailor Moon Crystal, amitől nem estem hanyatt. Nagyon nem.
Tovább…
The Crazy Ones – 1×01 (Pilot)
Hiába van új tévés évad, sokszor megesik, hogy nem próbálok be mindent. Aztán a legtöbbször az szokott előfordulni, hogy egy bizonyos idő után mégis megtekintem a bevezető epizódot. Olvasok róla valamit, látok róla esetleg egy előzetest, vagy csak idehaza is befut, s akkor viszont rajta ragad a szemem. Nos hasonló a helyzet a The Crazy Ones-szal is, amelyre a tévében akadtam rá. Akkor viccesnek tűnt, így azonnal megjegyeztem a címét, s rákerestem a neten. A bevezető epizóddal sokat vártam, mert nem igazán volt hangulatom hozzá, de azt kell mondanom, hogy egy sorozat sem volt, amelyiknél ennyire pofára tudtam esni. Miközben néztem folyamatosan az keringett bennem, hogy ez tulajdonképpen mi. Amikor véget ért, akkor pedig csak annyit mondtam: ez mi volt???
Tovább…
Sailor Moon: 1.évad
Azok közé tartozom, akik ott voltak annak idején, amikor az egyik legnagyobb hazai kereskedelmi csatorna megkezdte a sugárzását. Természetesen az RTL Klubról van szó, s akkor még én is javában koptattam az általános iskola padját. Első dolog amire rögtön rátapadt a szempárom az többnyire a délután fél négykor kezdődő rajzfilmklub volt, melynek köszönhetően két hatalmas rajongótábort szerző animével ismerkedhettem meg. Az egyik a Dragon Ball volt a másik pedig a Sailor Moon (magyar vonatkozásban Varázslatos Álmok).
Igazából mindkettőt nagyon szerettem, habár a történeti részletekben elvesztem az előbbinél, így a rajongási mérce inkább az utóbbira billent. Nemrégiben történt meg, hogy a virtuális világ bugyraiban történt barangolás közben ráakadtam egy olyan hírre, miszerint a címbeli anime is megkapja a reboot-ját, hisz a huszadik évfordulója következik. Mivel rég feledés homályába veszett nálam, így azonnal képbe került. Egyébként is nyári uborkaszezon honol, tehát szériák nagyon nincsenek, s mivel azért naponta húsz percem többnyire mindig van, így úgy gondoltam retro jelleggel újranézem, felnőtt fejjel.
Tovább…
Supernatural: 9.évad
Szép szám az, amikor egy széria eléri a tizedik évadát. Elsősorban azért, mert nagyon sok igényes sorozat hullik el idő előtt, befejezetlenül. Másod sorban nem tűnik nagy számnak ugyan, de amikor az ember belegondol, hogy egy átlagos széria ilyenkor már javában a kétszázadik epizódja is elkészítésre kerül, akkor néz egy nagyot. Valami hasonló a helyzet a Supernatural–lel is, hisz jövőre érkezik a tizedik évad. Ami meglepő, ha alapul vesszük, hogy milyen mostoha körülmények között is készültek az eddigi epizódok, illetve milyen kis költségvetésből láttak az eddigi részek napvilágot. Ebből a szempontból viszont azt kell mondanom, hogy tényleg nem semmi az ahonnan indultak a készítők, s jelen helyzetben hol tartanak. Azonban, ha egykori rajongóként alapul veszem, hogy történetileg, minőségileg honnan indult, akkor már koránt sem annyira példaértékű a széria, mint kellene.
Valamikor réges régen, úgy hozzávetőleg öt évvel ezelőtt még remegő végtagokkal vártam a következő részeket, illetve mindenféle fórumra felmentem, hogy újabbnál újabb információkat tudjak meg a sorozatról. Mára már odáig jutottam, hogy néha csak akkor jutott eszembe, hogy „ezt” még nézem, hogy éppenséggel a WhatNext-en a profilomat megsasolva láttam, hogy felgyülemlett epizódokat, amiket még nem néztem meg. Ilyenkor persze sokaknak az eszébe jut, hogy miért is követem még nyomon, ha már nem vagyok oda érte. Erre leginkább olyan példát tudnék mondani, mint a se nélküled, se veled kapcsolat. Tudod, hogy már nem az igazi, ki is lépnél belőle, de aztán kapsz egy kis kedvességet, ajándékot, s a régi idők jutnak eszedbe, s reménykedsz, hogy minden rendbe jön. Itt hasonló helyzet állt elő a színvonallal kapcsolatban is. Azonban évad közben nem léptem meg a kaszát, majd a finálénak köszönhetően meg ott tartok, hogy maradt a nézendők között. Sajnos.
Tovább…