The Last Of Us: Left Behind DLC előzetes

Igazából soha nem szerettem, ha valaminek is kiegészítő része készül. Persze ott van nagy dolog, hogy ami tetszett abból többet kapok, de valahogy mindig úgy éreztem, hogy ez egy rókabőr, semmi más. Tavaly évben rendkívül sok szó esett a Playstation 3 exkluzív címeként érkező The Last Of Us-ról, amely akkora sikert ért el, hogy én is havonta legalább egyszer megnéztem egy videót róla. Végeredmény pedig az lett, hogy idén januárjában beszereztem egy Playstation 3-at.
A játék végigjátszásával igazából bő három hetet vártam, mert sajnos a szabadidőm elég véges volt, s nem tette azt lehetővé, hogy napi szinten akár fél óránál többet is tudjak vele játszani. Arról nem is beszélve, hogy tartottam attól, hogy ha beránt, mint az Uncharted, akkor könnyen megeshet az, hogy feláldozok mást a szabadidőmből, mint például az alvást, mert nem fogom tudni letenni a kontrollert. És azért, ha másnap példának okáért munka van, akkor az bizony elég gáz. Okos döntés volt várni vele, mert jelen pillanat is elég nehéz volt letenni a kontrollert, hogy nem csak kimozduljak itthonról, hanem mást is csináljak. A játék meggyőzött, ugyan még csak 72%-át sikerült teljesítenem, de ez megvett annyira, hogy végül megvásároltam a kiegészítő részt is. Az más kérdés, hogy emiatt a meglévő konzolba merevlemezt kellett rendelnem, hogy le tudjam tölteni annak ellenére, hogy nem vagyok híve az online tartalomnak. De más lehetőség meg ugyebár nincs, ha valami nem jelenik meg fizikai adathordozón. Szó ami szó itt egy hangulatos előzetes:

The Tomb Raider Trilogy teszt

Platform: Playstation 3
Kevés olyan videojáték karakter létezik, amelyre azt lehet mondani, hogy lassan két év múlva fogja ünnepelni majd a huszadik születésnapját. Mivel nem vagyok nagy játékos, így egyetlen egy ilyen karaktert tudok mondani, aki nem mást, mint Lara Croft. Az angol Core Design csapatának köszönhetően született meg 1996-ban az egyik (és talán?) a leghíresebb női virtuális karakter. Sajnos abban az időben épp kezdtem az általános iskolát, így sajnos csak évekkel később egy újságos cd-n található demonak köszönhetően találkozhattam a félelmet nem ismerő kalandornő első kalandjával. Nem volt megállás, s az akció-kaland műfaj tökéletes keverékének köszönhetően rabja lettem a játéknak, s szinte sorrendben vittem végig az összes epizódot.
A Core Design által „elkövetett” epizódok számomra hatalmas élményt jelentett, de az újrajátszási faktor elég kicsi volt. A szabadidő kevéssége, s a játékok nehézsége együttese volt az, melynek eredménye volt ez. A játékokkal különösebb problémám nem volt, s az ötödik részig véleményem szerint tudta tartani a minőségi szintet. Azonban a probléma forrása az volt, hogy az évente megjelenő epizódok nem sok fejlődésen, változáson mentek keresztül, amely kivívta a rajongók ellenszenvét. Az ezredfordulón a meglévő játék grafikus motorja már amúgy is elavult volt, amelyet az ötödik résszel együtt legálisan elérhetővé tett a rajongók számára, akik azóta rengeteg szerkesztett pályát készítettek. Mivel radikális változás kellett ahhoz, hogy a híres régésznő ne vesszen homályba, így a fejlesztők mindent az alapoktól kezdtek el fejleszteni. Négy évnyi munkának köszönhető volt a 2003-ban megjelent hatodik rész, amely nem csak, hogy félkészen látott napvilágot, hanem tele milliónyi hibával, amely a mai napig is bővül. A törött relikviának számító epizód után a Core Design megszűnt létezni, s az Eidos (amely azóta Square Enix néven tevékenykedik) a csőd szélére került.
Már én is naprakész lettem, amikor a színen megjelent a Crystal Dinamics csapata, amely új életet lehetelt a halottnak vélt szériába. A fejlesztést én is nyomon követtem, s szinte ugyanazok igazak voltak rá, mint az elődjére: a végső verzió teljesen másképp festett, mint az előzőleg napvilágot látott képek, s videók. Annak ellenére, hogy jó pár pályarész kivágásra került, s a hősnőnk radikális digitális műtéten esett át mégis szerethető volt.
Ugyan a régi epizódok hangulata nem tért vissza, viszont kaptunk egy teljesen újjávarázsolt játékot, amelyben ráadásul csomó olyan dolgot fedeztem fel, amivel teljesen szerethetővé vált, mint elődei. A technikai feltételek nem voltak adottak, így aztán elég sok év telt el, mire minden grafikai beállítás elérhetővé vált számomra, s mindenféle probléma nélkül futtathatóvá vált a játék. Legjobban a Next Generation opció iránt csorgott a nyálam, amely bekapcsolásával grafikailag tündöklővé vált a játék. Az öröm nem tartott sokáig, ugyanis a gépfejlesztésnek köszönhetően 64 bites operációs rendszer hódította meg a számítógépet. Ezáltal két pálya a fenti grafikai opció bekapcsolásával játszhatatlanná vált, amely a mai napig nem került kijavításra. Mivel egyik kedvencemről van szó, így nem kicsit fusztrált, hogy eredetiben megvásárolt szoftvert nem tudok futtatni, csak kis ügyködésre, s alap grafikai beállításokkal. Amikor megvásárlásra került a Playstation 3, akkor viszont elgondolkodtam, hogy erre a platformra is érdemes lenne megvásárolni. Ekkor jött számításba a The Tomb Raider Trilogy névre keresztelt kiadás, amely tartalmazta azt az epizódot, amely hibáson működik az utóbbi operációs rendszereken.
Tovább… →

…és úton a csomag!

Már legutóbb is szembefutottam a The Last Of Us-szal, aminek egyébként horrorisztikus ára volt. Az egyik helyen 18.990 forintért volt megvásárolható, még az utóbbi helyen 15.992 volt a kereskedelmi ára. Az utóbbin egyébként nagyon gondolkoztam, hogy felhasználom a kuponjaimat, de szívem szakadt meg, de inkább visszatettem a polcra.
Leginkább két oka volt. Egyrészről még itt van nekem a The Tomb Raider Trilogy,másrészről pedig minek venném meg ennyiért, ha újonnan öt-hat ezer forinttal olcsóbban is megvásárolhatom, ha netről rendelem. Arról nem is beszélve, hogy teljesen új játékról lenne szó. Az igazság az, hogy kevés szabadidőt rendesen be kell osztani, tehát muszáj, hogy mindenre jusson idő. Így úgy döntöttem, majd ha „kivégeztem” a legutóbb vásárolt játékot, akkor majd a fenti cím is tiszteletét teheti nálam. Szöget ütött a fejembe, hogy mi van akkor, ha elfogy? Szóval nem gondolkoztam, megrendeltem:

A trilógia – Megérkezett!

Ha őszinte akarok lenni a következő számításban lévő játék a The Last Of Us volt, de mivel öt rugóért sehol nem kapni három játékot egyben, így végül esett a The Tomb Raider Trilogy-ra. Maga a játék megvan már ugyan, de a vásárlás mellett mégis az szólt, hogy sajnos a Legend alcímre hallgató epizód 64 bites Windows 7 és Windows 8-on két pálya játszhatatlan fagyás nélkül, kivéve ha kikapcsoljuk a Next Gen opciót, ami jelentős grafikai romlást jelent.
Nagyon sok weboldalt átnéztem ezzel kapcsolatban, sok minden állítgattam, de semmi sem segített. Nagyon szerettem volna játszani a fent szóban forgó játékkal, de mivel úgy néz ki ez a hiba megoldatlan marad, így nem volt más lehetőségem, mint hogy próbát tegyek a playstation 3 változattal. Ha őszinte akarok lenni nem estem tőle hanyatt, azt hiszem ha végeztem a három játékkal lesz is róla egy bejegyzés itt.

Uncharted 3: Drake’s Deception teszt

Platform: Playstation 3
Amikor felkeltem az ágyból, hogy „biztonságos” helyre helyezzem a kontrollert egy pillanatra eszembe jutott, hogy pusztán az elmúlt tizenkét évben mennyi változáson mentem keresztül, ha a vizuális szórakozást veszem alapul. Gyermekként még elvoltam azzal, ha a tv előtt ültem, majd pedig estig kint játszottam az utcán. Persze kivételesen akkor, ha másnap nem volt iskola. A kereskedelmi csatornák indulásának következményeként pedig olyan filmeket is láthattam, amire egyébként nem lett volna lehetőségem. Így nem volt más választás, mint egy videó beszerzése – amelyet később váltotta a DVD, majd pedig a Blu-ray -. Ezután már nem igazán volt megállás, s kezdett kialakulni a rajongói státusz egyes filmek, sorozatok iránt. A legelső számítógép, amely tiszteletét tette nálunk érdekes élmény volt, s valóban mindenki elvolt tőle ájulva kivéve engem. Ugyan kizárólag csak játékra lett megvásárolva, de nem találtam magamnak szórakoztató tartalmat rajta, s mindezek mellett pedig egy igazi közellenségnek számított nekem, ugyanis anyagi szempontból ez volt az oka, hogy a kedvenc filmem nem került megvásárlásra eredeti VHS kópián, hanem sokkal, sokkal később.
Egy nap azonban kezem ügyébe akadt egy jó tíz éves pc-s magazin CD-je, melyen ott díszelgett a Tomb Raider korszakalkotó első részének demo változata. A varázs hatalmába kerített, így nem igen volt választás abból a szempontból, hogy a további epizódoknak is hódolhassak – az akkor már a hatodik részénél tartó – szériának. Az akció és kaland műfaj tökéletes keverése nálam telitalálat volt olyannyira, hogy akkor tökéletesen rabul ejtett a széria. Próbáltam hasonlókat találni, azonban nem igazán koronázta siker ezeket a próbálkozásokat. Majd jött az Uncharted első részének előzetese, ami azonnal felkeltette az érdeklődésemet. Azonban playstation 3 exkluzivitásából fakadóan a beszerzés, s a játék kipróbálása esélytelennek tűnt. Egyik oldalról nem tudtam elképzelni vajon milyen lehet egy kontrollerrel irányítani egy karaktert, hisz kizárólag billentyűzet & egér kombináció volt a tuti nálam bő másfél évvel ezelőttig, amikor is megvásároltam első igazi kontrollerét számítógéphez. Másik keserű szájíz pedig maga a gép irányában volt, ugyanis nem igazán rajongtam a konzolért, ami leginkább a habzó szájú játékgép rajongóknak köszönhető.
A Blu-ray lejátszóm „betegeskedésének” köszönhetően azonban nem tudtam amellett elmenni, hogy a playstation 3 önmagában ilyen lejátszóként is használható. Mivel az Uncharted sorozat egyébként is érdekelt úgy döntöttem, hogy beruházok egyre. Részemről egy tökéletes Tomb Raider klónnak tartottam, mely elég szépen vegyíti az akció, s kaland elemeket, de végül be kellett látnom, hogy ennél sokkal több. S azt hiszem a trilógia végigjátszása után amint lesz elegendő időm ismét nekiülök majd.

Tovább… →

Uncharted 2: Among Thieves teszt

Platform: Playstation 3
WOW!! Egyelőre csak ennyit tudok kinyögni, pedig már lassan van tíz perce, hogy kikapcsoltam a TV-t, s a kontrollert pedig szépen elé helyeztem nem sokkal a nemrég vásárolt konzol mellé. Azt kell mondanom, hogy a címbeli játék lenyűgözött, s ismét gazdagodtam egy fantasztikus vizuális élménnyel, amit természetesen szeretnék majd még többször is átélni. Nem csak a szóban forgó játék újbóli kipörgetése során, hanem a további folytatások mellett is. Mindamellett bízom benne, hogy hasonló minőségű játékok fognak majd napvilágot látni, melyek hasonló pozitív értékeléseket kapnak majd, mint amit az Uncharted 2: Among Thieves is kapott. Halkan megjegyzem, egyben remélem is, hogy majd nem kell mélyen a zsebbe nyúlni gépfejlesztés miatt, vagy elkerülhetetlen konzolvásárlás esetén.
Egyetlen egy videót láttam az Uncharted kapcsán, ez pedig az első előzetese, s gameplay videója volt. Már akkor úgymond beleszerettem, hogy csak mozgóképet láthattam róla, s esélyem sem volt kipróbálni. Mivel hű Tomb Raider rajongó vagyok, így tökéletes klónjának tartottam Drake első kalandját. Legyünk azért őszinték, míg Croft kisasszony a férfiakat varázsolta el, addig a női rajongóknak maximum példakép lehetett. Pusztán egy évtizedet kellett várni arra, hogy egy borostás szépfiú megjelenhessen a képernyőkön. Viccet félretéve jómagam nem azért görnyedtem a monitor előtt, mert egy pixelhősnő kellett ahhoz, hogy ritmusosan csattogtathassam a fitymám a férfi „alkatrészemen”, hanem egyszerűen bejött a játék stílusa. Tetszett a kaland, s az akció keverése, s az egzotikus tájak pedig elvarázsoltak. Utóbbi számomra kevésnek bizonyult, s nehézségi szint sem felelt meg. A fejlesztőcsapat váltása ugyan orvosolta valamennyit, de azért maradt némi hiányérzetem. Igazából nagy reményeket fűztem Drake kalandjaihoz, de először diák státuszomból fakadó anyagi háttér nem tette lehetővé, hogy magaménak tudhassak legalább egy végigjátszást, utána pedig félelmem zárta az utat. A félelmem pedig jogos volt, hisz minek áldozzak több, mint fél havi fizetést azért, hogy vásárolhassak egy konzolt, utána pedig egyetlen egy játékot, ami persze esélyes, hogy a videókon látottak alapján mégsem jön be? A blu-ray lejátszóm meghibásodása, illetve a szóban forgó konzol akciós ára pedig rávett arra, hogy ruházzak be mégis egy playstation 3-ba. Utóbbit nem bántam meg, sőt. Viszont elmondhatom, hogy ami hiányérzet volt a Tomb Raider kapcsán, azt megkaptam az Uncharted-tól. 


Tovább… →

The Last Of Us előzetes

A játék már boltokban van régóta. Elég szép értékeléseket kapott, s nekem is nagyon bejön a látottak alapján. A következő játék, melyet szeretnék a birtokomban tudni, ez. Ugyan az ár még kicsit borsos, de a pozitív visszajelzéseknek köszönhetően úgy döntöttem, hogy most valóban eredeti példányt fogok vásárolni, s nem már használtat. A hónap vége várományos, mert akkor tervezem leadni a rendelést.

Tomb Raider trilogy

Történt egyszer nagyon régen, legalább tíz évvel ezelőtt – s az akkori PC -nk is őskori leletnek számított -, amikor is egy újságos CD-n ráakadtam a Tomb Raider 1996-os első részének demo változatára. Nem volt megállás, azonnal rajongó lettem. Azóta rengetegszer ugrottam neki az azóta elkészült epizódoknak, bár tény, hogy a Core Design váltó Crystal Dinamics hozta el nekem azt, amire leginkább vágytam: egyedül is képes legyek végigvinni egy adott részt, s ne kelljen végigjátszást beszereznem elakadás esetén, illetve egy rész kijátszása ne hónapokat vegyen igénybe.
A Legend alcímet viselő reboot nekem személyes kedvencem, s meg sem tudom számolni a kezemen, hogy vajon mennyiszer is mentem végig rajta. Igazi élmény volt, amikor végre egy olyan videokártyával gazdagodtam, melyen akadásmentes lett a játék az úgynevezett Next Generation opció bekapcsolásával. Időközben azonban megjelentek az újabb operációs rendszerek, melyeken az a probléma ütötte fel a fejét a játékkal kapcsolatban, hogy két pálya játszhatatlan, ha a fent említett opció bekapcsolva van. Átnyálaztam rengeteg weboldalt, s az internet legmélyebb bugyraiba is eljutottam, de semmi nem hozott megoldást. Azonban a nemrég megvásárolt Playstation 3 kapcsán az jutott eszembe, hogy mi lenne, ha a játék megvásárlásra kerülne erre a platformra, ahol hibátlan?

Igazából úgy vagyok vele, hogy megvásároltam eredetiben PC-re, s rendelkezek megfelelő rendszerkövetelménnyel, akkor már maximális beállítások mellett tudjak vele játszani. Ez kicsit bosszant, hogy erre a hibára nincs orvosság, s maga a készítő csapat sem dobott ki egy esetleges harmadik javítócsomagot. Bár ez a probléma nem most lépett fel, s számtalan ilyen bejegyzéssel találkoztam, szóval szerintem nem is érdemes várni rá.
Jó pár helyen találkoztam a játékkal, de sok helyen már a „nincs raktáron” felirat fogadott. Mint ahogyan az Uncharted kapcsán  most is vaterán néztem körül, ahol elég baráti áron, mindössze 4500 forintért lehetne az enyém a fent látható kiadás, ami három játékot tartalmaz összesen. Egyelőre még nem döntöttem, de azon gondolkozom, hogy végül megveszem.

Uncharted 2 & 3

Teszem azt, ha öt évvel ezelőtt valaki azt mondja, hogy nekem lesz majd egy Playstation 3-mom minden bizonnyal körberöhögtem volna. Ugyan már akkor felfigyeltem az Uncharted-re, de egy-két játékért nem voltam hajlandó konzolt venni. De mivel már végét járta a Blu-ray lejátszóm, s eme gép pedig ezeket a lemezeket olvassa, így végül beruháztam egyre. Úgy voltam vele, hogy teszek egy kört az Uncharted első részével, amely olyan jól sikerült, s annyira elnyerte a tetszésemet, hogy a játék feléig se jutottam el, amikor megrendeltem a következő két részt, amely meg is érkezett.
Azt hiszem nem kell azon gondolkodni mivel ütem el az időt februárban, ha itthon leszek: