Így április végéhez közeledve megindulnak majd az évadfinálék, s lassan elindul kint az Upfronts is. Szerencsére pár nap pihenőnapom volt itthon, így ebből kettőt felhasználva sikerült is magam utolérnem. Habár tény, hogy ez elsősorban a kedvtelenségből, s a rossz időből fakadt.
De nézzük is a listámat:

• X-files (X-akták)
  Gyermekkorom egyik legmeghatározóbb sci-fi-je. Méghozzá úgy, hogy gyakorlatilag szinte semmit nem láttam belőle pár részen kívül. Ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor gyermekként (saccolva olyan 7-8 évesen) már maga az intro is elég volt arra, hogy kiverjen tőle a víz. Egyes epizódok miatt pedig szó szerint a paplan alá bújtam, s a sírás kerülgetett. Többnyire ekkor volt egy kis családi perpatvar, hogy az egyetlen tévé készüléken mást nézzünk, mert nem tudok majd aludni.
  Egyszer már nekifutottam a sorozatnak, de alább hagyott a lelkesedésem. Végül úgy döntöttem, hogy még egy kört teszek vele, ha már olyan kultstátuszban van, s jön a folytatás. A második évad első fele után végül úgy döntöttem, hogy a meglévő évadokat is törlöm. Ennek oka egyszerű: felnőttem, s megváltozott az ízlésem. Annak idején a szériának volt számomra egy horror jellege, ami az újranézéskor nem volt meg. Egyszerűen untatott, s nem tudott lekötni. Amikor még diák voltam minden bizonnyal végig is néztem volna, de most korlátozott időm miatt nem engedhetem meg magamnak, hogy egy olyan sorozatot kövessek nyomon, ami nem köt le, s csak erős közepes.
• The Returned (Egyelőre nincs magyar cím)
  A halottakat eléggé felkapták a kinti készítők, ugyanis zsinórban ez a harmadik olyan széria, amely arról szól, hogy visszatértek a halottak. Habár tény, hogy eme széria feldolgozás azt gondolom, hogy nem sikerült rosszra. Talán a nyomon követett felhozatalból az egyik, amelyet ténylegesen várok hétről hétre.
• Game Of Thrones (Trónok harca) 
  Annyira, de annyira dübörög körülötte a hype, hogy naponta legalább három olyan cikkbe futok bele, amely ezzel a sorozattal foglalkozik. Annak idején már megpróbálkoztam vele, ámbár nem sokra emlékszem. Láttam képeket a sárkányokról, így úgy voltam vele, hogy habár nem igazán szeretem a kosztümös „izéket” ezzel mégis teszem most már próbát. Még az első részt sem tudtam végignézni. Valahogy ilyen hatáshatás vadász „valamit”, melyet úgymond csöccsel és szoftpornóra hasonlító jelenetekkel akarnak eladni, háááát…
• The Big Bang Theory (Agymenők)
  Szinte az egyetlen olyan sitcom, ami jelenleg leköt, s meg is tud mosolyogtatni. Az igazság az, hogy már régóta nem önmaga, s inkább már párkapcsolati széria lett belőle. De ettől függetlenül még nem tervezem, hogy elbúcsúzom tőle.
• Supernatural (Odaát)
  Az általam követett sorozatok „virtuális állatorvosi lova”. Annak idején nagyon megfogott a széria, s tetszett is nagyon. A harmadik évados finálé olyan szinten pofán csapott, hogy egy egész nyarat rajongói fórumon töltöttem. Habár diák mivoltomból, s szinte nulla forintos zsebpénzemnek köszönhetően nagyon más elfoglaltságom nem is nagyon lett volna. Ez az a sorozat, mely megmutatta, hogy hogyan is lehet szintet lépni minőségileg, majd pedig hogyan lehet mélyrepülést véghez vinni, hogy gyakorlatilag már olyan mélyen van, hogy már csak akkor nézem, ha épp mást is csinálok a szobámban.
  Ennek ellenére a régi emlékektől nem tudok szabadulni, így még nem jutottam el oda, hogy abba hagyjam a nézését, annak ellenére, hogy már biztos, hogy jövőre is visszatér.
• The Messengers (Egyelőre nincs magyar cím)
  Frissen indult széria, melynek csak részben sikerült elnyernie a tetszésemet. A kevés általam nyomon követett sorozatnak köszönhetően belefér az időmbe. Lévén, hogy nézettségének köszönhetően nem lesz folytatás, így kíváncsian várom, hogy a készítők majd mit fognak kihozni belőle.
• The Last Man On Earth (Egyelőre nincs magyar cím)
  Íme az általam várt egyik sitcom, amely ugyan nem hozta azt, amit elvártam volna, de még a mércét eléri, hogy a nézősök között legyen. Kíváncsian várom, hogy a készítők mit is tudnak majd kihozni belőle minimum az évadzáróra, ha már a cím az ötödik résztől elvesztette jelentését.
• Sailor Moon Crystal (Egyelőre nincs magyar cím)
  Na még egy olyan sorozat, amely csak a húsz perces játékidejének, s egy korábbi változatának köszönheti azt, hogy nyomon követem. Bevallom kacérkodok a gondolattal, hogy az évadzárója után abba is hagyom, mert valahogy sem a hangulat, sem pedig a látvány nem lett olyan, amit érdemes lenne nézni. De ugyebár két hetente jön új rész, szóval.