Évekre visszatekintve láttam, hogy szinte mindig azok a sorozatok vonzottak, amelyben felfedeztem némi egyediséget, valamint olyan koncepciót alkottak, amelynek köszönhetően azt gondoltam, hogy minőséget kaphatok majd. Azonban azt kell mondanom, hogy sajnos ezek szinte kivétel nélkül megbuktak rövid időn belül. Ennek ellenére egyetlen egy igazán várós sorozat volt idén, az pedig nem más volt, mint a Manifest.
Tovább…
Címke: Sorozat
Magnum P.I.: 1×01 (Pilot)
Sokszor említést teszek arról, hogy annak idején mennyi filmet, és sorozatot néztem. Volt olyan, hogy az adott délutánomat, estémet is elvitték, ha nem volt épp program. Rá voltam kattanva nagyon sok szériára, amelyekből szinte mindegyik véget ért sajnos. Az új tévés évad mindig magával hoz új szériákat, amelyekkel kapcsolatban mindig hatalmas reményeket táplálok, de aztán szépen következik a pofára esés. Nem tudom, hogy miért. Ennyire nincs koncepció, vagy éppen az ízlésem változott? Az előbbit talán az bizonyítja, hogy mennyire feldolgozás látott már napvilágot. Ilyen a Magnum P.I., amivel kapcsolatban semmilyen elvárással ültem neki.
Tovább…
Régi TV sorozatok
Bevallom a nyár nekem kissé unalmasan telt, ha a vizuális szórakozásról beszélünk. Leginkább pont azért, mert nem nagyon találtam semmit sem, ami a kedvemre lett volna. Így aztán eszembe jutott, hogy mi is lenne, ha mondjuk a régi sorozatokat venném elő. Volt amivel elég jól haladtam, de akadt olyan is, amivel kudarcot fulladtam. Hiszen, ami kicsiként még szórakoztatott, az már felnőttként már majdnem a ciki kategóriába esett.
Egyértelmű, hogy teljesen más világ volt akkor. Teljesen mások voltak a film és sorozatgyártás szegmensében a lehetőségek, ebből is fakadhat, hogy mostanság egyre több a remake változat. Hiszen amennyiben nagy potenciál lehetett volna annak idején, de a technikai feltételek miatt elbukott, vagy nem tudott minőséget produkálni, abban most nagy lehetőség rejtőzhet. Ámbár tény, hogy annak idején, aki látta egyes sorozatoknak az eredetijét, az most nem nagyon tudja a remake változatot befogadni. Vagy amit annak idején feltétel nélkül tudott élvezni, azt ma már nem tudja. Szóval összeszedtem olyan sorozatokat, amelyeket annak idején élveztem, de ma már nem nagyon tudnám őket követni, vagy ismét végignézni.
Szomszédok: 1.évad
Amennyiben nincs programom, továbbá a zenehallgatást meguntam úgy belevetem magam a vizuális szórakozások krémjébe: jönnek ilyenkor a filmek, s a sorozatok. Utóbbit jobban szeretem, hiszen ha sikeres szériáról van szó, akkor több évaddal állok szemben, ami sokkal több játékidőt jelent nekem, mint egy hagyományos egész estés film, amely kifullad másfél vagy két óránál. Mivel az általam követett sorozatok véget értek erre a szezonra, s a szeptember még soká lesz, így nem tudtam mit csinálni, mit azon gondolkodni, hogy mit is vegyek elő pótlásra.
Ahogyan máskor úgy ilyenkor is bizonyos youtube csatornákon lógtam egészen addig, míg bele nem botlottam a Szomszédok egyik elhíresült jelenetébe, amin persze jókat röhögtem. Ekkor jött az isteni szikra, miszerint ideje lenne pótolnom a hiányosságomat a sorozat terén, hiszen nem kis epizódmennyiség állna rendelkezésemre, valamint a sorozat „közepét” láttam csak. Hiszen amikor elindult, akkor én még csak „pocaklakó fázisban” léteztem ezen a világon, s amikor elindultak a kereskedelmi csatornák, akkor a közszolgálati adó, mint TV csatorna „megszűnt” számunkra.
Tovább…
Társas játék: 2.évad
Ez mi volt?
Tegnapi napom érdekes volt, hiszen annak ellenére, hogy programot terveztem mégis ott ragadtam a képernyő előtt. Ennek leginkább az volt az oka, hogy tulajdonképpen rátaláltam egy fényképre, amelyen a sorozat egyik főszereplője, Pokorny Lia van hatalmas orral, s mivel kíváncsi voltam az okára, így aztán kidobta a kereső a sorozatot. Onnantól elég volt egy előzetes, s máris csordogált lefelé a virtuális csatornán az első évad.
Ahogyan írtam a bejegyzésemben az előző évad egy adaptáció volt, amely pontosan követte az eredeti sorozat szálait, azonban az új évad teljesen magyar koncepció. S ahogyan olvasom nem csak én voltam az, aki nem volt ettől elragadtatva.
Tovább…
Társas játék: 1.évad
Nagyon leírtam a magyar film és sorozatipart, ami nem véletlen. Színészi teljesítmény sokszor nulla, és azok is teljesen élettelenek amiatt, mert az adott színészek úgy viselkednek, mint ha színpadon lennének. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a véleményemnek leginkább az az oka, hogy szinte fostengert sikerült összehozni a rossz filmekből, sorozatokból, amelyet itthon gyártottak.
Tavaly A mi kis falunk-kal tettem próbát, amely meghozta a kedvem a Terápiához, amelyet aztán követett az A tanár. Utóbbi azért simán az egyszer nézős lett, s inkább középszer, de remekül pótolta később az Aranyélet. Így végül olvasgatva a magyar HBO saját gyártású sorozataival kapcsolatban szaladtam bele a Társas játékba, amelynek csak nyitó részét akartam bepróbálni, s azt is csak azért, mert kíváncsi voltam, hogy Pokorny Lia miért kapott ekkora orrot. Az első évad 13 részes volt 30-34 perces játékidővel. Ma délben próbáltam be az első részt, s most este fejeztem be az utolsóval.
Tovább…
Aranyélet: 2.évad
Viharos sebességgel tettem magamévá az Aranyélet folytatását az első évad után, s aztán ugyanilyen tendenciával el is felejtettem róla írni. Pedig azt gondolom kevés olyan magyar sorozat van, ami ténylegesen megérdemli, hogy foglalkozzanak vele még akkor is, ha részemről úgy ítéltem meg, hogy gyengébbre sikerült a folytatás.
Tovább…
Aranyélet: 1.évad
Mitől jó egy sorozat? Hogyan tud lekötni egy széria? Ha a szóban forgó sorozat minőségien van kivitelezve, valamint olyan történetvezetést használ, mellyel lekötni a széria nézőit. Annak idején nagyon sok sorozatot néztem, s bizony ezeknek a száma akár elérte a 30-at is. Felületes voltam, hiszen ha valamit elkezdtem, akkor azt végig is néztem. Miután kiléptem a munka világába sajnos be kellett látnom, hogy nem tudok mindenre időt szorítani, így szépen fogtam és elkezdtem elkaszálni azokat, amelyek nem szórakoztatnak. Így jutottam el oda, hogy jó, ha van 10 sorozat, amit nézek, s abból is 4, amely tényleg szórakoztat.
A magyar szériáktól a hideg is kiráz. Az egyik oldal a színpadiasság, amelynek köszönhetően tulajdonképpen nem lesz élvezhető az adott sorozat, s a másik pedig a megvalósítás. Azonban egyre inkább kezd megváltozni ez a tendencia, s szépen a forgalmazók öntik bele a pénzt a megfelelő projectekbe, amelynek köszönhetőek olyan sorozatok, mint az Aranyélet.
Tovább…
Siren: 1.évad
Még április végén akadtam bele a sorozat leírásába, így nem volt kérdés, hogy bepróbálom a sorozat bevezető epizódját. Hasra nem estem tőle tény, azonban annyira kevés szériát nézek, s annyira nincs is mit nézni, hogy végül úgy döntöttem, hogy maradok. Főleg azért, mert ahhoz képest, hogy milyen kis költségvetésű háttérről van szó azt gondolom, hogy a készítők korrekt darabot raktak össze.
Tovább…
Rise: 1.évad
Nagyjából pár nap múlva itt van a június, így aztán nem meglepő, hogy ha vizuális szórakozásról van szó, akkor bizony jön az uborkaszezon. Ilyenkor pedig ez jellemző sorozatokra, és filmekre is. Most májusban elég sok programom jött össze, így nem kicsit voltam csúszásban, ami ezeket a tartalmakat illeti, s bevallom annak ellenére, hogy kíváncsi voltam hova fut kifutni a Rise, valahogy mégis elfelejtkezdtem róla.
Tovább…