Címke: Tél

Hólepte tavasz

Kecskenyál

Sokakkal egyetemben én is vártam már a márciust. Ugyan számomra több szempont volt mérvadó, de valahol a legnagyobb mégis az volt, hogy számomra ez a hónap már a tavasz ébredéséről szólt. Arról nem is beszélve, hogy átlagban ilyenkor már a jó idő adta lehetőségeket igyekszem megragadni, ami az esetek többségében a szabadban való csavargást jelenti részemről. Február legvége is arról szólt, hogy már nem igazán kellett a kabát alá aláöltözni elég jól ahhoz, hogy ne fagyjak szét. Mindezek mellett pedig megvolt az idei év legelső bicajozása is a meleg levegőn még akkor is, ha ez nem éppen tudatosan történt, hanem csak elég nagy kerülőutat választottam az otthonom és az úti célként választott bevásárlóközpont között. Ugyan média televolt azzal, hogy ismét tiszteletét teszi a zord időjárás, ennek ellenére bíztam benne, hogy ez mégsem volt bekövetkezni. Azt hiszem az eső, havas eső, majd az intenzív havazás, mely kellemetlen faggyal párosult bebizonyította, hogy még lehet hinni az időjárás előrejelzésnek. A hosszú hétvégémnek amúgy sem tett keresztbe, hisz a szabadságomat a múlt hétre időzítettem, így a hosszú hétvégétől tökéletesen elestem. De azért nem ilyen képeket szerettem volna készíteni március 15-én:

Az elmúlt időszakot vagy itthon, vagy pedig a munkahelyemen töltöttem, s igyekeztem minimálisra csökkenteni annak a lehetőségét, hogy munkaidőn kívül kimerészkedjek itthon. Nem túlságosan szeretem a hideget, habár ennek ellenére bőven akadtak olyan esetek, amikért megérte itthonról kimozdulni. Ebből a szempontból remek döntés volt az új TV vásárlást februárra időzíteni, hisz egyébként sem terveztem semerre sem menni, s legalább zord időben amúgy is a négy fal közt keresném a szórakozási lehetőséget. Mindezek mellett külön öröm volt, hogy március 5-én jelent meg az új Tomb Raider, melynek megjelenése alkalmából legalább négy napi pihenőnapot vettem ki ahhoz, hogy biztosra menjek, hogy végére fogok érni, mert valahogy nem szerettem volna úgy munkába állni, hogy ezen jár az agyam. Egyébként valóban fantasztikusra sikerült a játék, habár pár kisebb negatívum ért az online megrendeléssel kapcsolatban. Először is nem volt egyértelmű, hogy a megrendelt fémdobozos kiadást kapom-e, ugyanis a telefonos megkereséskor azt az információt kaptam, miszerint nem estem bele a darabszámba, később e-mail-ben épp az ellenkezőt kaptam. Mindezek mellett némi bosszankodásra adott okot, hogy direkt megadtam egy másik elérhetőséget is, hisz aznap épp nem tartózkodtam itthon ennek ellenére mégis engem kerestek telefonon. Azt már szóba se hozom, hogy külön kérésem ellenére sem kezdeményeztek hívást a másik telefonszámra. A hab a tortán csak a nyugtára ragasztott aktiváló kód volt a DLC csomaghoz. A kiadvány árát megérte teljes egészében, s végeredményben mindent megkaptam, s a lemezekkel sem lett gond a bónusz tartalmakkal egyetemben, de azt hiszem legközelebbi szoftverrendelésemet máshol fogom leadni.
Korábbi gépfejlesztéskor leginkább 2-3 évre kalibráltam. VGA terén nem is mertem nagyobbat álmodni, így az akkor meglévőhöz mérve vásároltam. A vásárlást nem bántam meg, s valóban büszke vagyok a jelenlegi kártyámra, de sajnos egyre inkább bebizonyosodik, hogy kevés a benne rejlő tudás. Mivel elsősorban Tomb Raider van kiszemelve többszöri kipörgetésre, így csöppet csípi a szemem, hogy sebesség – látvány téren némi kompromisszumot kell kötnöm. Így immáron bizonyos, hogy idén ismét gépfejlesztés veszi kezdetét, ami már tulajdonképpen elkezdődött. Első körben a processzorra került egy viszonylag izmosabb hűtő, amit már korábban is szerettem volna megvásárolni, illetve már előrendelve lett egy izmosabb tápegység is. Ugyan áprilisra terveztem, de végül most fog megvalósulni, ugyanis valami botrányos módon elkezdett felkúszni az ára. Május – Június hónapra memória bővítés, illetve egy SSD beszerezése a cél mindazok mellett, hogy igyekszek tökéletesen egyensúlyt teremteni a szórakozásban, így már többekkel egyeztetve megszülettek bizonyos tervek, melyeket csak a munkaidő, s az anyagiak tudnak keresztbe húzni. Így végül a hőn áhított VGA vásárlás teljes egészében őszre marad, hisz csak így tudok spórolni úgy, hogy közben nem kell itthon ücsörögnöm. Habár mozgalmasabb, s élvezetesebb nyarat tervezek a tavalyinál.

Mindezek mellett már a tervezett kerékpár vásárlás is lezárult, s szerencsére a jó időt ki tudtam használni, így már teszt körút is megtörtént. Bízom benne, hogy pár hétnek kell eltelnie ahhoz, hogy végre a gyalogos munkahelyre történő közlekedést felválthassa a biciklivel való útra kelés öröme.
Ezek mellett persze igyekszem pótolni a lemaradásaimat, ami példának okáért a sorozatok illeti. A szintre jövés nem lesz nehéz, hiszen iszonyatosan sokat hagytam abba, vagy épp fejeződött be, így az esetek többségében már elfogyott a néznivaló.

Tavaszváró

Kecskenyál

…nálam legalábbis erőteljesen így van. Utolsó ilyen jellegű bejegyzésem december utolsó napján volt, mely gyakorlatilag egy szokásos évértékelő volt részemről legalábbis, mely nem csak egy átlagos bejegyzés volt, hanem az év értékelése is egyben, s a közeli jövőre szóló tervekkel megfűszerezve. Azt kell mondjam, hogy a tervekkel jól haladok, s időközben gyakorlatilag majdnem eltelt a fejem felett egészen két hónap. Igazából nem terveztem ennyit várni ezzel a bejegyzéssel, de valahogy soha nem jutott sem energiám, sem kedvem arra, hogy a klaviatúra fölé keveredjek, s írjak valami érdemlegeset. Azonban jutottam némi szabadidőhöz, így megragadtam az alkalmat arra, hogy a régóta tervezett bejegyzést most meg is írjam.
Év végén természetesen mindenkit megkérdeznek, hogy mikor szeretne szabadságra menni. A szabadságok többnyire három részre vannak osztva. Rajongói mivoltomból fakadóan az első egy harmadot azonnal március elejére lőttem be, amikor is majd napvilágot lát a Tomb Raider újabb része. Szerencsére úgy néz ki, hogy csúszás nem lesz, így már javában várom a megjelenés napját. Egyetlen egy negatívum van nálam, hogy úgy fest a fémdobozos kiadásból nem nagyon lesz semmi, ugyanis a webshop oldaláról eltűnt a kiadás, s a visszaigazoló e-mail is a hagyományos dobozos oldalára visz. Mindenesetre még egy webshop van a tarsolyomban, így már érdeklődtem is, hogy mi a helyzet nálunk, s ha szükség úgy hozza, akkor azonnali hatállyal törlöm a megrendelést, s másik cégtől rendelem meg. Igaz, hogy ekkor személyesen kell majd elmennem a kiadásért, de ez legyen a legkevesebb. A fentiekből fakadóan pedig kénytelen voltam feláldozni egy rendkívül kényelmes, jó és pihenéssel tarkított pihenő napjaimat, ugyanis nem szerettem volna még év elején ezeket ellőni, s azért kell valamit hagyni nyárra is ugyebár. Ezért az elmúlt időszak leginkább arról szólt, hogy dolgoztam. Amivel különösebb gond nem volt, mert legalább gyorsan telt az idő, s nem azzal telt, hogy itthon ültem, s unatkoztam a négy fal közt, mert az időjárási viszontagságokból fakadóan nem szívesen mentem a szabadba. Így amikor ki kellett mozdulnom, s építenem a közösségi kapcsolatok személyes formában igazi kínszenvedés volt eljutni a fedett, s fűtéssel rendelkező helyekre.

Fentiek mellett igyekeztem mindenre időt szakítani, amit általában nem sikerült megvalósítani, ugyanis mindig valaminek a kárára történt. Az esetek többségében általában az alvásból „spóroltam”, így többször előfordult, hogy a harmadik, vagy a negyedik nap után dőltem ki úgy, hogy akár 12 órát is lealudtam egyhuzamban. Munka után nem szívesen mentem már sehová, s igazából csak arra vártam, hogy az ágyban döglődhessek. Ennek megfelelően a vizuális szórakozás mindig munka előtt, után volt, így végül folytattam a The Big Bang Theory-t, melyet nem bántam meg, hisz szerencsére számomra ismét minőségi szórakoztatást nyújt. Mivel kevés szabadidő, így a sorozatokat két részre osztottam: az egyik, amely el van téve nyári darára, illetve a másik, melytől könnyektől mentesen búcsút vettem. Végleg. Ebből fakadóan jelen pillanatban van nyolc széria (melyből kettő nyári), amit nyomon követek, így nem nehéz naprakészen lenni. Szerencsére időközben felfedeztem az egykori kedvencem HD minőségű kópiáit, így most nálam a Jóbarátok van újranézésben. Tíz évad, jelenleg az elsőnél tartok. Kilenc évvel ezelőtt láttam utoljára, s újranézés nem volt nálam, így majdnem prémium képminőségben színtiszta élvezet, s meglepő, hogy mennyi mindenre nem emlékszem már.
A kevés széria miatt általában zenehallgatással ütöttem el az időmet, de végül nekiültem a sokszor elkezdett, majd abbahagyott Metro 2033-nak. A végigjátszás hamar megvolt, igaz sikerült úgy berántania, hogy hosszú munkanapok után az egyetlen egy szabadnapomat feláldoztam a játék oltárán. Elmondható, hogy ebből a szempontból nem volt unalmas a február. Szabadnapokon pedig úgy döntöttem, hogy ki kell mozdulni, mert a virtuális kapcsolattartás egyébként sem az erősségem. A rossz idő sok energiát kiszívott belőlem, így

Még tavaly év vége felé többször irányult felém egy kérés, miszerint jó lenne megcsinálni az szülők tévéjét. Igazából komolyabb problémája nem volt, csak a csatlakozók már nem funkcionáltak olyan jól, mint újkorában, ezért a rá csatlakoztatott készülékek nem mindig hozták azt a minőséget, amit kellett volna. Így megoldás hamar az lett, hogy egy új készüléket kell venni. Természetesen az olcsóbb kategóriából került volna ki a győztes márkátlan vacak, így az ötletet azonnal leszavaztam jelezve, hogy sz*rt nem veszünk, ugyanis azt az elvet követem, hogy ha lehet, s van rá keret, akkor minőségit, s újat. Közel három hónapnyi teljes spórolás után végül három napja az új készüléket tesztelem. Első elképzelés egy 32″-es LED-es tévé volt. Később módosítottam az ötletet egy 42″-esre, ugyanis egy esetleges költözéskor egy nagyobb szobába az általam kiválasztott méret kicsi lenne. Végül egy LG 42″-es 3D-s 3400-es szériás tévé boldog tulajdonosa lettem. Ár-érték arányban kiválónak bizonyult, habár el kellett szórakoznom a 3D-s beállításokkal. Egyetlen negatívum ért vele kapcsolatban, hogy 3D-ben nem lehet kalibrálni bizonyos dolgokat, mint a kontraszt, fényerő… Igazából nem vágytam, s nem is szerepelt a terveimben egy 3D-s készülék. Egyrészről nem is nagyon érdekel, mert ki vagyok békülve a tökéletes HD minőséggel, illetve árban elég húzósak az ilyen készülékek. Mivel a hazai forgalmazók többnyire 20-30%*-os árréssel dolgoznak, s a forint sem olyan erős, így többnyire elég borsos még mindig ilyen készüléknek az ára.
Most is online rendelés mellett döntöttem, s természetesen utána néztem minden szóba jöhető lehetőséggel. Végül egy elég jó hírnek örvendő határon túli műszaki webshop mellett döntöttem, mely szerencsére magyarországi kiszállítást is vállalt, s magyar nyelvű ügyfélszolgálattal is rendelkezik. Az elhatározásomat tett követte, így pont akkor volt aktuális a megrendelésem, amikor pár napos akció keretében a fenti készülék árából további kedvezményt vontak le, így ugyanabba az árba esett, mint amit rászántam az előzőleg kiválasztottra. Így végül úgy döntöttem, hogy még ha nem is használom ki teljesen, s nem is esek hanyatt a 3D-s lehetőségtől, de inkább a nagyobb tudásút választom. Továbbra sem estem hanyatt ettől az opciótól ugyan, de mindenesetre a pár napja megjelent Crysis 3-at érdekes élmény volt 3D-ben kipörgetni. Habár terveim közt szerepel egy 2D-s kipörgetés is…

Egyelőre minden a terveim szerint alakult pénzügyileg, s az év végén elképzelt rövidtávú jövőképpel kapcsolatban, már ami a szórakozást illeti. A tél maradék részét igyekszem átvészelni, s a tavasz beköszöntével beruházok egy új kerékpárra, s minimum a felére csökkentem a vizuális szórakozást, s irány a szabad. Igazából már nagyon hiányzik a mozgás, a kirándulás, s a csavargás. Ugyan most is megvalósítható lenne, de az időjárási viszontagságok miatt inkább hanyagolom ezeket a dolgokat. Főleg azért, mert könnyen megfázok, s sajnos az elmúlt időszakban is sikerült beleesnem ebbe a betegségbe, ami nem volt nehéz, hisz hihetetlenül szélsőséges téllel volt dolgunk. Hol méteres hó köszöntött be mínuszokkal tarkítva, hol pedig majdnem tíz fokos tavaszias időjárás követte.

A fehér „lepedő”

Kecskenyál

Én is azok táborát erősítem, akik felnőve is tudják élvezni a tél legszebb vizuális szépségét: a havat. Habár a mínuszokkal tarkított időjárásnak köszönhetően kilépve a küszöbön csontig fagyok, de ennek ellenére is tudom élvezni azt a gyönyört, amit egy havas táj adhat. Ám igaz az, hogy téli kirándulásokat soha nem terveztem, s annak ellenére, hogy lehetőségem lenne most már anyagilag, de még így se tervezek. Nekem bőven elég, ha kinézve az ablakon megcsodálhatom a tájat, illetve munkába menet gyönyörködhetek benne. De persze ez majd februárban, márciusban már bőven másképp lesz.
Az előrejelzések már rég megjósolták, hogy a hétvégére készüljünk fel, mert elég nagy havazás lesz várható. Akadt olyan, aki nem hitte el, akad olyan, aki igen. És persze akadt olyan is, aki nem törődött vele. Én az utóbbiba estem, mivel különösebben nem figyeltem fel rá, mivel annyi teendőm volt az elmúlt napokban. És igen, péntek hajnalban a tél felfedte igazi arcát, így most erre felé mindent bársony hólepel borít. Én egyetlen dologban bízom, ami sajnos elég régóta nem részese az ünnepnek: a fehér karácsony.

…és akkor mit is kapok karácsonyra?

Kecskenyál

Gyermekkoromban mindig izgatottan vártam a karácsonyt. Egy-két kivételtől eltekintve nagyobb, vagy számomra jelentős dolog soha nem került a fa alá. Ahogyan pedig nőttem egyre inkább eltűnt a karácsony az életemből. Ugyan a hangulata mindig megfogott, de időközben felnőttem, s anyagi oldalról is nyilvánvaló volt, hogy karácsonyt csak hangulat szempontjából tartjuk. Így az utóbbi években már fenyőfa sem állt nálunk. Amikor befejeztem az iskolát szerettem volna egy kicsit lustálkodni a nagy hajtások után, annak fényében pedig végképp, hogy az utólagos vizsgák igencsak megtépáztak minden téren. Ellenben még jobban akartam dolgozni, hogy végre legyen pénzem, s kicsit élhessek, s ne csak álmodozhassak arról, hogy valahová elmehetek, vagy valamit megvehetek magamnak, esetleg pedig azt várni, hogy mikor lesz rá keret itthon.
Időközben szerencsére lett munkám, s próbaidő után is igényt tartottak rám. Noha a fizetés nem a legjobb, de teljes mértékben be vagyok jelentve, s eddig egyszer sem fordult elő, hogy nem kaptam volna meg időben az engem megillető bért. Az, hogy jelentősebb összegek maradnak zsebemben leginkább annak tudható be, hogy még a családi fészek melegét élvezem, s minden bizonnyal addig, míg stabil párkapcsolatom nem lesz, mely összeköltözést nem ér meg, addig feltehetően itthonról szemlélem a világot, hisz így én is, szülők is jól járnak. Mert ugyebár az anyagi terhek – folyamatos foglalkoztatásomnak köszönhetően – végre kölcsönös formát ölthettek.

Idén nagyon sok mindennel tudtam magamnak kedveskedni. Nyakunkon a karácsony, s már most fogalmazódnak az igények, hogy mivel is kellene meglepnek magam. Érkezik a Jurassic Park trilógia ismét Blu-ray formátumban külön megvásárolható részenként. Ezekre igényt tartok, hisz nagy kedvencem a film. Kérdés az, hogy mikor jelenik meg? Jelenleg a december 31. szerepel dátumként, de ugyebár ez még változhat. Megjelenhet előbb, később. Ha valóban ez a hivatalos dátum, vagy karácsony előtt jelenik meg közvetlenül akkor minden bizonnyal januárra tolom a filmek megvételét.
A másik ami megfordult a fejemben egy Sony Xperia U készülék megvásárlása.


Tavaly vásároltam egy készüléket. Sajnos elég rossz vételnek bizonyult, így cseréltem – egy azóta is tökéletesen működő Sony Ericsson W8-ra -, melynek sajnos szoftvertámogatottsága már lejárt. Eközben még édesanyámat is megleptem egy új készülékkel, ami sajnos használat után kiderült, hogy szintén rossz vásárlásnak bizonyult. Mivel neki nem jelentene akadályt, hogy az adott telefonra újabb szoftver nem fog érkezni, ha tud hívni, sms-ezni, s internetezni neki tökéletes lenne. Tökéletes, hibátlan állapotban lévő készüléket kapna. Már régóta tervezem lecserélni korábbi fényképezőgépet, viszont fent látható készülék kamerája picivel jobb minőséget produkál, mint a mostani, ami nekem teljesen megfelelne. Így rögtön két érv szólna, hogy decemberi fizetésből be kellene fektetni egy ilyen készülékbe. Arról nem is beszélve, hogy hardver szempontjából rendkívül jónak mondható a készülék. És amellett sem mehetek el, hogy ahonnan tavaly rendeltem a mostani készülékemet, ott az U 46 ropiért az enyém lehet magyar nyelvű szoftverrel, míg más oldalakon 58 – 60 alatt nem igen van.
És persze nem elhanyagolható indok: ha van rá keret, gondolkozzak sokáig rajta?

Lesz-e jobb a helyzet?

Kecskenyál

Körülbelül egy hónapja történt az utolsó életjel tőlem, melynek egyik oka leginkább az, hogy bejött a punnyadás időszaka, azaz nem igen volt mozgás itthon. Természetesen magánéletben történtek kisebb nagyobb változások, bár az pedig nem tartozik egy publikus blogra, ugyebár.

A leglényegesebb dolog eddig ugyebár az volt, hogy röpke egy hónapos munka után próbaidő lévén útilaput kaptam a talpamra, így az új évet már munka nélkül kezdtem. Természetesen részben nekem is volt benne kanalam, hogy nem sikerült, mert keményen belesz@rtam két hónap után, bár nagyban hozzájárult ez a munkakörülményekhez, s a hozzám való hozzáállásról is.
Cirka másfél hónap után azonban visszajelzést kaptam, így múlt héten, s egy elég érdekes állásinterjú keretein belül mutathattam meg magam. Pontosabban mutathattam volna, ha az interjúztató és egyben leendő főnök nem közölte volna már rögtön az elején, hogy neki fontos a dolgozói kinézete, s pusztán fénykép alapján hívott be minket. Így nagyon nem is tudtam mit mondani hagytam, hogy ő beszéljen. Tehát egy pozitív diszkrimináció áldozata lettem, ami részben jól esett, másfelől viszont egyből 220-ra emelte a vérnyomásomat, hisz tudni illik én nem tartom magam szépnek, viszont átlagosnak igen. Így egyből temettem is az egészet, azonban hétvégén jött a telefon, hogy a hét közepén szépen meló van, mert felvételt nyertem. Éljen!!!  Egyelőre reménykedem, hogy sokkal jobb körülmények lesznek adottak, mint eddig voltak.

Sajnos időközben többször neki kellett lendülni az általam elég nagyra dicsért Windows 7 újra telepítésének. Egyik ok az volt, hogy egy korábban letöltött, de lemezre ki nem írt változatot szerettem volna felrakni, ami sikerült is, viszont később újabb újratelepítésre volt szükség, ugyanis az én gépem volt táptalaj az itthoni összes PC merevlemezének tesztelésének, melynek tökéletes utózengése egy újratelepítés volt. Így végül az egy hónapja leírt listából nagyjából csak a Star Wars: The Force Unleashed II és a Tomb Raider Legend lett végül kipörgetve, míg a Sniper: Ghost Warrior és a Dirt 2 végérvényesen landolt a kukába.

Készüljünk a télre!

Kecskenyál

Ugyan még csak most vágtunk bele a novemberbe, ami hozott pár kellemesen meleg napot, hisz októberben előfordult, hogy bizony fűteni kellett, illetve elő kellett kaparnom az elég rendesen bejáratott bőrkabátomat, ami alá egy pulcsit is fel kellett venni. Ennek ellenére is igazán dideregtem. Így nagyon örültem, hogy november eleje igencsak kellemes napokat hozott, hogy elég volt egy pulcsit felkapni, s irány amerre az embernek kedve tartja.
Viszont a jó időnek nem sokára vége lesz, ha lehet az idokep.hu-nak hinni még a héten.  Tehát fel kell készülni, hogy ismételten a négy fal közé fogok szorulni. Amivel egyébként nem lenne különösebb nagyobb probléma, ha mondjuk nem fejeztem volna be az iskolát júniusban, s azóta nem lennék álláskereső.

Az előző bejegyzésben viszont épp arról áradoztam, hogy végre találtam munkát. Gondolom mindenkinek volt olyan élménye, amely túlságosan jó volt, hogy az emberből ne jöjjön elő a pesszimista énje. Nem fogok hazudni: az állásinterjún megvettek kilóra. Szépen húzogatták a mézesmadzagot előttem. Aztán nagyon elkezdtem gondolkodni, hogy túlságosan is könnyen jött ez az egész. Ugyebár az egyik neves biztosítóról van szó.
Nos az állásinterjún már az megütötte a fülem, hogy bizony nincs alkalmazotti jogviszony, ezért muszáj lenne kiváltanom a vállalkozói igazolványt. Igazából nem sokat töprengtem rajta, így rá is mondtam a főnöknek az igent. Azonban nem hagyott nyugodni az egyik alkalmazott elszólása, miszerint aki rendelkezik ilyen igazolvánnyal annak havonta x összeget le kell perkálnia az Apeh-nak. Ez már szöget ütött a fejemben. Hisz csak első hat hónap lenne fix fizetésű, s utána teljesítményre menne az ember. Ugye egy hónap értékelésen is csendes megfigyelő voltam, amikor is megütötte a fülem, hogy átlagosan (!) 1-2 esetleg 3-4 biztosítást tudnak nyélbe ütni havonta. S azok se biztos, hogy akkora összegűek, hogy kaszálni lehetne vele rendesen.
Lényeg, hogy volt időm gondolkodni. Még azon a hétvégén megtaláltam, hogy vállalkozói igazolvány kiváltásával szépen kiütném a Start kártyára való jogosultságomat, azaz havi x összeget kellene befizetni az Apeh-nak (azért a biztosítónál ezzel jó fel akartak ültetni). Emellett ugye szükség lenne könyvelőre is… Arról már nem is beszélve, hogy előfordulhatnak olyan esetek is, amikor – miután teljesítmény bér lenne teljesen – nem lenne miből fizetni. Az utolsó lökést pedig a Munkahelyi Terror Blog néhány  biztosítós  bejegyzései – és persze a hozzájuk érkezett hozzászólások – adták meg számomra. Így még azon a hétvégén felhívtam a főnököt és közöltem, hogy inkább nem élnék a lehetőséggel. Nem kell mondanom, hogy eléggé lebeszéltem a kártyámat. Pedig megérdemelte volna, hogy egyszerűen lecsapjam a telefont, s nem hallgatni a győzködést tíz percen keresztül.

Így most még mindig aktuális munkakeresés van napirenden. Tehát ismételten 24 órából 24 áll a rendelkezésemre. Igyekszem hasznosan tölteni az időmet – főleg a szabadban -, de ugye egyre inkább jön a rosszabb idő, tehát ismételten a négy fal közé szorulok. Persze személyes találkozókat is össze tudok hozni csak nem sűrűn. A legnagyobb gáz, hogy a legtöbben messze laknak. Tanulnak, dolgoznak, vagy pályakezdők, mint én.
Ebből a szempontból pedig itthoni szórakozásnak kell eleget tenni. Pár nappal ezelőtt örültem, amikor megjelent a Star Wars: The Force Unleashed második javítása is, ami eléggé pozitív visszhangokat keltett játékos körökben. Így rögtön feltettem a játékot, azonban a második javításnak már nem maradt hely… Helyszűke miatt pedig a Windows 7-ről visszaváltottam Windows XP-re, hisz az csak 1 gigányi helyet foglal, míg az előbbi 20-at. Persze nem sokat javított a javítás. Így kezdtem volna dühöngeni, hogy megint hiába formáztam le a gépet, amikor Isteni szikra kapcsán feltettem a klasszikus Tomb Raider-t, amit sikerült elindítanom. Ami nagy öröm lévén, hogy a kiegészítőkkel nem játszottam. Kihasználva azt, hogy több hellyel rendelkezem, hogy XP-re visszaváltottam (persze addig, míg nagyobb merevlemezt nem szerzek be) így azonnal kijelöltem azokat a játékokat, amelyeket szeretnék ismét magamévá tenni. Ilyenek közt szerepel a Tomb Raider teljes széria, Star Wars: The Force Unleashed 2(ami olyan jó, hogy már harmadjára ülök neki), Prince Of Persia: The Forgotten Sands, Peter Jackson’s King Kong The Official Game Of The Movie valamint a Silent Hill Homecoming vár kipörgetésre.

Emellett tovább folytattam a Pokémon nézését. Ám a 14. epizódnál is elkapott a röhögőgörcs akárhányszor Pikachu tűnt fel a képernyőn, így az ment a kukába. Helyette visszatértem a Lost-hoz, amit a harmadik évaddal folytattam. Ezután – az aktuálisok mellett, természetesen – elkezdem a Smallville-t is.
Természetesen a legkézenfekvőbb az lenne, ha fenti tervek meghiúsulnának, mert találtam munkát. 🙂