„Hivatalosan” a The Secret Circle csak szeptember 15-én érkezne a The CW műsorára, de a csatorna volt oly bátor, s idő előtt úgy döntött online elérhetővé teszi az epizódot SD és HD formátumban, így gyakorlatilag szinte mindenfajta változat elérhető most már a neten legalábbis annak, aki kíváncsi a sorozatra. S bizony ezzel meg is kezdődött a 2011/2012-es sorozatidény. Legalábbis nálam, s rögtön egy újonccal indul az új sorozatszezon.
A legutóbbi Upfronts kapcsán igazából nekem teljesen kimaradt a The Secret Circle. Valami oknál fogva teljesen elkerülte a figyelmemet. Aztán nyáron belefutottam jó pár poszterbe, s jó pár előzetesbe, így már eléggé várós lett számomra. Természetesen az amerikai The CW műsorán szerepelt a sorozat, tehát ilyenkor szépen le lehet faragni az igényeket és elvárásokat, hisz mint ismeretes a szóban forgó csatorna eltörpül a nagyágyúk mellett, így látványos sorozatot nem is várhatunk tőlük. Ennek ellenére a csatorna igyekszik, s egyre inkább az vehető észre, hogy inkább költségesebb sorozatokat próbál berendelni, vagy pedig olyanokat, amelyek épp beillenek az épp aktuális „divatba”. Hisz a csatorna remekül meglovagolta a vámpírlázat, ami jelenleg tombol, s igencsak szakított egyet a The Vampire Diaries-zel, ami nálam egy évad után azonnali hatállyal ment a kukába csak úgy, mint az ugyanazt a témát követő társai.
Feltehetően ezen a nyomvonalon akar elindulni a csatorna, s ebből a szempontból döntött a The Secret Circle mellett, mert a hasonló tematikájú The CW sorozatok egytől egyig mérsékelt sikernek örvendenek (lásd Supernatural). Megtekintés után teljesen világossá vált számomra, hogy mit is próbál elérni a The CW. Feltehetően a csatorna szintjén ismét sikergyanús sorozatról beszélhetünk, s minden bizonnyal, hogy ha nem változtatnak radikálisan még sok sok évig követheti a sorozatot az, akinek teljes mértékben bejön. Sajnos az én részemről ez nem mondható el, ugyanis a bevezető epizód megtekintése után úgy döntöttem, hogy én a többi epizódra nem vagyok kíváncsi, s inkább hasznosabb dolgokkal ütöm el az időmet, így a sorozatos évad első újonca nálam kegyetlen módon elvérzett.
Címke: Pilot kritika
Being Human US – Pilot (1×01)
Rendhagyó módon az AXN jóvoltából szinte egy időben az amerikai premierrel bárki megnézheti a sorozat bevezető epizódját magyar felirattal, így ha megfelelő sávszélességgel rendelkezünk akár HD-ben is megtekinthetjük az első részt, ahogyan én is tettem.
A Being Human kevés embernek lehet ismeretlen, hisz szintén az AXN jóvoltából bárki megnézhette az eredeti angol verziót, melynek első két évadát én is magamévá tettem még tavaly áprilisban (Első évadról itt, második évadról itt írtam). Persze mielőtt még nagyban belekezdenék az amerikai változatról szóló „élménybeszámolóba” nem tudom megtenni, hogy ne essen szó az eredeti (angol) változatról, ugyanis abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy én szerencsére tudok nyilatkozni mindkét szériáról.
Nézhetjük akár a mozis, akár a tévés kínálatot valahogy érdekes módon nagy divatja lett az elmúlt időben a különböző vámpír témájú filmeknek, sorozatoknak egyaránt. S ezeknek az alkotásoknak elenyésző kisebbségét érte el a bukás fémkarma. Némelyiket én is megnéztem. Akadt olyan, ami nekem bejött, s akadt olyan, ami nem. Valahogy nem az én asztalom ez a vámpíros téma épp ezért ültem nehezen neki az angol Being Human-nek, mely egyrészről témája miatt, másrészről pedig angol mivolta miatt volt taszító. Most lehetne felszisszeni, lehetne magyarázkodni részemről, de nem teszem. Tökéletesen „kimosott” aggyal rendelkezem, tehát függök az amerikai filmes és sorozatos termékekért olyannyira, hogy más országból származó sorozatok, filmek nálam nagyon ritkán kapnak esélyt. Főleg, ha olyan sorozatról, filmről van szó, melynek témája a kornak megfelelően megköveteli azt, hogy minimális CGI-t alkalmazzanak a készítők. Tanakodásom nem sokáig tartott, hisz – az egyébként borzalmas magyar címet kapott – angol változat landolt a merevlemezemen, hisz egy-egy évad odaát hat részből áll. Ebből kiindulva lazán lehet tavaszi, nyári, őszi, téli darát tartani az angol sorozatokból.
Félretettem mindenféle előítéletemet az Amerikán kívüli filmekről, sorozatokról, s nekiültem. Azt vártam, amit kaptam: költségvetés híján CGI nagyjából nem volt, de voltak nagyon ügyes maszkmesterek. Ettől független – CGI tömegcikkeken felnőtt – személyem befogadta a szériát, sőt élveztem, s tetszett is. S egyáltalán nem zavart, hogy teljesen elüt egy-egy amerikai vetélytársától. Az angol változatból két évad került leadásra, s a harmadik etap egy hét múlva, azaz január 23-án érkezik az angol BBC three műsorára.
Fentiekből kiindulva meglepődve fogadtam a hírt, amikor jómagam is olvastam, hogy az angol sorozatból amerikai változat fog készülni, ami a SyFy csatornára fog majd érkezni 2011 januárjában.
Természetesen felmerül a kérdés, hogy vajon mennyire élvezhető-e az új változat, hisz tudjuk, hogy összevetve egy angol és egy amerikai alkotást mind stílusban, mind elkészítésben különböznek. Persze annak fényében tökéletes összevetni a két szériát, hogy szubjektív véleményt alkothassunk arról, hogy vajon melyik is a jobb: az eredeti, vagy az új változat. És melyik a jobb? Azt kell mondanom, hogy az eredetire teszem a voksomat attól függetlenül, hogy az amerikai változatnak nézője maradok egy ideig.
The Cape – Pilot (1×01)
Az amerikai nézőközönség valahogy nem vevő a széria orientált szuperhősös sorozatokra, hisz egy kezünkön is meg lehet számolni hány fut jelenleg. A legnépszerűbbek odaát és idehaza is egyaránt talán a Smallville-t lehetne megemlíteni, mely a legkisebb amerikai országos csatorna egyik zászlóshajójának számít még mindig azzal együtt, hogy már a tizedik – s egyben utolsó – évadát tapossa.
Megemlíthető még a Heroes is, amely az NBC csatornán futott 2006 és 2010 között. A szintén szuper képességekkel megáldott „hétköznapi emberekről” szóló széria hatalmas sikerrel rajtolt el 2006-ban, s számos – mind nézői, mind kritikusi – elismerést bezsebelő széria a harmadik évadtól indult el a lejtőn, s korábbi nézettségének csak egy ötöde maradt meg szinte, így az anyacsatorna végül négy évad után intett búcsút a szériának. Így az NBC szuperhősös széria nélkül maradt, így gyorsan kellett valamit villantani a 2010/2011-es évadra. Főleg úgy, hogy egy késő esti showját is kinyírta, így sokkal több hely maradt fent sorozatokra, mint eddig.
A csatorna nagy fába vágta a fejszéjét, hisz nézettségileg kereskedelmi csatornaként az utolsó előtti helyen kullog, így nagyot kell villantani idén. Tömeges sorozatberendelés volt szükség a jó pár elkaszált sorozat pótlására, valamint a felszabadult műsorsáv helyére. Így a csatorna úgy gondolta, hogy bizony tökös lesz. Első körben volt nekünk egy high-concept sorozat a The Event, melyhez nagy reményeket fűzött a csatorna, de a nézettségi adatok, s a nézői visszajelzés bizony eléggé negatív, s szép úton halad afelé, hogy a csatorna egyik legrosszabbul teljesítő sorozata legyen.
2006-ban nagyot szólt a Heroes, s remek közönség kedvenc volt az első évadban, s mivel tavaly végül véget ért kellett valami a helyére, amit szerethet a nézőközönség. Így érkezett az utánpótlás a The Cape képében, mely egyelőre csak tizenkét epizódos berendeléssel bír, hisz a csatorna okosan bánt a pénzzel, s inkább eltolta midseason-re, hogy látványosabbat szóljon. Az, hogy mennyire teljesített nézettségileg, s nézői visszajelzések milyenek még nem tudni, hisz még csak tegnap volt a premier. A széria egyébként egy elég profi introval rendelkezik.
The Walking Dead – Pilot (1×01)
Igen. Megérkezett a The Walking Dead, amely vasárnap indult hódító útjára. Az hype-nak köszönhetően valamit több mint 5 millió nézőt ültetett le az AMC csatorna elé, s ezzel nem kis meglepetést okozva, hisz jóval átlagon felül teljesített, mint a csatorna többi sorozata. Persze fel ekkora nézettséggel is siker lenne, de ugye a kérdés az, hogy stabil marad-e ez a szám, vagy szépen elkezdünk esni. Mert hát magasról lehet a legfájdalmasabb esést produkálni.
Amikor bejelentésre került a The Walking Dead mindenki bepörgött tőle. Hisz az élő holtak feltehetően fogyasztható tévésorozatban is megelevenedtek az utóbbi évek pár szánalmas próbálkozása után. Nem volt olyan blog ami – ha csak felszínesen – érintette a sorozatok világát ne lett volna legalább egy cikk a The Walking Dead-ről. Most meg lehet tapsolni, lazán hátba is lehet veregetni, ugyanis pár karakterképtől eltekintve igazából semmiféle anyagot nem láttam a sorozatból. Mert ugyan érdekelt, de nem kapartam a falat a hírekért. Így hát kb. semmi elvárással ültem neki a pilot epizódnak, ami hát…. megvett kilóra, de keményen.

No Ordinary Family – Pilot (1×01)
Az idei – az átlaghoz képest – erős termés volt sorozatszempontból. Legalábbis ami az újoncokat illeti, hisz idén többe pillantottam bele. Igaz pár el is vérzett már az első résznél.
Igazából a No Ordinary Family semmilyen szempontból nem szerepelt a várt sorozatok között. Még meg sem néztem volna, hisz nem láttam belőle semmiféle előzetest, vagy leírást. Amikor tömören annyit írtak a sorozatról, hogy „megfilmesített” Hihetetlen család akkor jött el a pillanat, hogy belepillantsak.
Raising Hope – Pilot (1×01)
Az idén szeptemberben induló tévés szezonból nagyon sok mindent kinéztem magamnak. Természetesen a legtöbbje folytatás, de akadtak új, bepróbálásra szánt szériák is. Ezekből egyik kiemelkedő volt a Raising Hope. Egyrészt Garrett Dillahunt miatt is kötelezően bepróbálható széria lett, másfelől pedig rendkívül tetszett az alapötlet, s a mellé kapott előzezes is. És igen! Beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Kérdés persze az, hogy a folyamatosan eső nézettség mellé kapunk-e második évadot? (Egyelőre persze örülhetünk a teljes évadberendelésnek).

The Event – Pilot (1×01)
High Concept-sorozat. Hmm… Lost óta érdekes fejben tartani ezt a szót hisz, ha valamelyik sorozatot ezzel a jelzővel illetik akkor ott minden bizonnyal történhetnek nagy dolgok. Tehát nem egyszerű krimi, nem sitcom. Nem is egyszerű drámasorozatról lehet szó, hanem egy olyanról, amihez azért nem jó fáradtan leülni, mert azért az ember kattoghat, ha letelik a 42 perc.
A legismertebb High Concept sorozat a Lost volt, mely aztán a korai évadainak köszönhetően magasra dobta a lécet kategóriájában más sorozatoknak. Hisz hat évadon keresztül kattoghatunk a sziget rejtélyén. Persze őt is elérte a „vég”, s szerencsére az alkotók döntöttek úgy, hogy a hatodik évad végén szépen búcsút intenek.
Az, hogy a készítők fejében van-e valamiféle főbb koncepció, vagy csak egymás után rakják be a nagy epizódvégi jeleneteket, mely sokkol minket… igazából nem tudni. Épp a Lost hatodik évada volt jó példa, hogy talán a készítők se látták a végét a dolgoknak. De jó példa a tavalyi év egyik legjobban várt high concept sorozata a FlashForward, ami látványosan és sikeresen besült az évad végére. Mondjuk nálam nem övezte nagy várakozás, mert már az alapötleten felröhögtem (ugye mindenki elájul x percre és belepillant saját jövőjébe … hahaha), s a pilot epizódot 15 perc után ki is kapcsoltam.
Idén szabadidőmből kifolyólag úgy döntöttem, hogy sokkal több új sorozatot próbálok be. Mivel ódákat zengtek látatlanból is a The Event-ről, így végül ezt is feltettem a listára.
És? Nos ismét van egy sorozat, aminek a nézése közben lehet kattogni. Szóval jó pár kérdést kapunk már a bevezető epizódban úgy, hogy gyakorlatilag semmit nem tudunk meg. Az alapsztori már az első tíz percben kiderül: az Egyesült Államok elnöke valami nagy bejelentésre készül, s eközben egy repülőgép tart felé feltehetően terrortámadás céljával… És jön a repülő… és jön… majd pedig elkezdődik az időben való ugrabugrálás. Ha érdekel minket, hogy becsapódik-e a gép akkor bizony ki kell bírni azt a fránya 42 percet.
Tovább…
Nikita – Pilot (1×01)
Az idei sorozatszezon egyik legjobban várt újonca volt számomra a Nikita. Amelynek ugye van egy 1990-es filmes alapja (amit ugyan láttam, de nem emlékszem rá), melyből született is egy öt évados sorozat is, amit én nem láttam.
Tehát csajos akciósorozatról van szó, melyre már alapból fel is kaptam a fejemet, hisz szeretem ezt a műfajt feltéve, ha normális módon van találva, s nem valami „zs” kategóriás híg széklet. A sorozat nyitánya is remek számokat hozott a csatorna szintjén, noha kicsit furcsállom, hogy pont egy ilyen sorozatot rendelt be a The CW, mely tulajdonképpen a nőket jelöli meg célcsoportként. Lényeg, hogy szeptember elején már láthattuk is a bemutatkozó epizódot, melyből mindenki eldönti, hogy kíván-e a sorozattal maradni. Részemről óriási pozitív csalódás volt, s magasan felülmúlta az elvárásaimat.

Hellcats – Pilot (1×01)
Idén jó pár új sorozatba akarok belekezdeni temérdek szabadidőmnek köszönhetően. Ahogyan eddig is biztosan lesz olyan, aminek már az első epizód után búcsút intek (vagy évad közben). Ha már esélyt adok, akkor legyen már valami nyoma is. Szóval az évadkritikák mellett helyet kapnak az új sorozatok Pilot, azaz a bevezető epizódja.
Idén az amerikai országos csatornák közül a The CW volt az, amely korán elkezdte a 2010/2011-es évadot. Rögtön két újoncot és egy visszatérőt időzített erre a hétre. Nekem a leírás, s a poszterek elegendőek voltak, hogy az egyiket nagyon várjam a másikat pedig megtekintés után írjam le végleg. Nos a Hellcats épp az utóbbiba tartozik.
Azt kaptuk, amit már korábban is sejtettünk: egy hatalmas nagy „csöcs-sorozatot”. Mert nagyjából ennyiből össze is lehet foglalni miről szól a sorozat, amelynek középpontjában ugye a Hellcats nevű pom pom csapat áll(na). Egyelőre a csatorna örülhet, hisz a felvezetésre lazán rápakolt a sorozat, s csatorna szinten is jól hozott. Persze ez csak az első epizód volt, ami ráadásul ismétlések ellen ment. Feltehetően évad közepén beleáll a földbe.

